Llosa az irodalom fontosságáról

A 74 éves író a svéd tudományos akadémia dísztermében családja, több mint száz barátja, valamint politikusok és diplomaták jelenlétében az olvasást mint a „legfontosabb dolgot” méltatta, az irodalmat pedig a nemzeteket összekötő hídnak nevezte. „Az irodalom élvezetet szenvedést okoz vagy meglep, és egyesít bennünket nyelvre, hitvallásra, szokásokra, hagyományokra és előítéletekre való tekintet nélkül” – mondta.

Az író, elbeszélő és dramaturg Vargas Llosa úgy véli, hogy a fikció „elengedhetetlenül szükséges a civilizáció fennmaradásához”. Számára az olvasás, amely „az álmot életre kelti, az életet pedig álomra váltja”, legalább olyan fontos, mint az írás. „Fikciók nélkül az ember kevésbé lenne tudatában az életet élhetővé tévő szabadság fontosságának és a pokolnak, amellyé az élet változik, ha egy zsarnok, egy ideológia vagy egy vallás tiporja össze” – fogalmazott.

Méltatta nagy elődjeit, Flaubert-t, Faulknert, Cervantest, Dickenst, Tolsztojt, Thomas Mannt és Sartre-ot, akiknek a művei mély titkokat tártak fel előtte. Egyórás előadásában Vargas Llosa köszönetet mondott Spanyolországnak, ahol valamennyi művét kiadták, valamint Franciaországnak „felejthetetlen” irodalmi tanulmányaiért. Mint mondta, Franciaországban fedezte fel újra Perut – minél több időt élt külföldön, annál inkább erősödtek a hazájához fűződő szálak.

A politika iránt is szenvedélyesen érdeklődő Vargas Llosa beszélt politikai nézeteiről, és a „liberális demokrácia” védelmét szorgalmazta. „A liberális demokrácia minden korlátaival együtt továbbra is a pluralizmust, a békés együttélést, a toleranciát, az emberi jogokat, a bírálat tiszteletben tartását, a jogállamiságot, a szabad választásokat és a hatalom leváltásának lehetőségét testesíti meg” – mondta az író, aki az „abszolút rossz”, a fanatizmus, a terrorizmus és a diktatúrák elleni küzdelemre szólított fel.
Latin-Amerikáról szólva derűlátásának adott hangot, mondván, hogy a demokrácia mindenhol működik, kivéve Kubát, Venezuelát és néhány „populista, bohóckodó áldemokráciát”, mint amilyen Bolíviában vagy Nicaraguában létezik. Támogatását fejezte ki a diktatúrákkal szembeszálló csoportok és politikusok – mint az Asszonyok fehérben kubai ellenzéki mozgalom és Aung Szan Szú Kji mianmari béke-Nobel-díjas – iránt, s egyúttal sajnálkozott azon, hogy demokratikus kormányok „gyakran nem velük, hanem hóhéraikkal szemben mutatnak jóindulatot”.

Mario Vargas Llosa a „hatalmi berendezkedések feltérképezéséért és az egyén ellenállását, lázadását, alulmaradását bemutató erőteljes ábrázolásmódért” kapta meg az idei irodalmi Nobel-díjat, amelyet pénteken vesz át Stockholmban.