Literatúra egérkattintásra

Szépirodalmi páholy a fiataloknak

Az Előretolt Helyőrség Alkotói Műhely tizenöt évvel ezelőtt alakult, 1995–2000 között működtette az Előretolt Helyőrség szépirodalmi folyóiratot, az Erdélyi Híradó Kiadónál pedig 1995 óta jelenik meg az Előretolt Helyőrség Könyvek sorozat, ahol több mint ötven kötet látott napvilágot.

A műhely tagjai 2006 novemberében az anyagi okokból megszűnt folyóirat utódjaként, Előretolt Helyőrség Szépirodalmi Páholy néven, kísérleti jelleggel internetes portált hoztak létre. „Egy évtized alatt a Helyőrségből irodalmi legenda vált. Bízvást állíthatjuk, hogy megváltoztatta az erdélyi magyar irodalmat, de még az anyaországira is hatással volt. De mára sajnos virtuálisabb lett, kevésbé kézzelfogható. A »nagyok« ugyanis már harmincas-negyvenesek, és ki-ki inkább foglalkozik a maga dolgaival, mintsem az irodalmi lángok folytonos szításával. Az ifjabbak pedig ügyes alkotók, de irodalomszervezésben és marketingben messze elmaradnak a kilencvenes évek felfutottjaitól, holott ennek épp fordítva kellene lennie. A mostani formára jobban talál a páholy kifejezés, ezért kereszteltük át. A páholy különös szerveződés, nem lehet sem be-, sem kilépni: egyszerűen oda tartozol. Egy alapítvány biztosít számára jogi keretet” – árulta el a felelős kiadó, Orbán János Dénes, „a helyőrség előretolt tisztje”.

A www.irodalom.org/eloretolthelyorseg/ címen elérhető portál Vita, Vers, Próza, Esszé, tanulmány, Interpretátor és Fajtalan című rovataiban biztosít közlési lehetőséget az irodalmároknak, a felület főszerkesztője, Páll Zita irodalomkritikus. „Egy portálnak más lehetőségei vannak, mint egy folyóiratnak. Elég, ha valaki tehetséges, nem kell kiforrottnak lennie, úgy is (tár)helye van nálunk, bármely műfajban és terjedelemben. Elvégre az a cél, hogy majd a szerzők és olvasók vitatkozzanak, állandó kapcsolatban legyenek egymással” – vélekedett a felelős kiadó.

A portál szorosan együttműködik a Kolozsváron hetente ülésező Bretter György Irodalmi Körrel, amely a hatvanas évek óta biztosít bemutatkozási lehetőséget a fiatal szerzőknek, kezdetben Gaál Gábor Irodalmi Körként, 1991-től pedig Bretter György nevével – a második Forrás-nemzedékkel kezdődően itt debütált majdnem minden erdélyi író.

„A Helyőrség közönsége a mindenkori diákságból áll, cenzúra nincs, jelige: a művésznek bármit szabad. A Páholy-rendezvények sokszínűek: könyvbemutatók, felolvasások, performanszok, Murányi Tóni-koncertek, Muszka Sándor székely humor-estjei. Óriási sikernek örvendtek a tréfás születésnapok, amikor agyonparodizáljuk az ünnepeltet, ilyen volt Sántha Attila negyvenedik vagy Márkus Andriska huszadik születésnapja” – ismertette Orbán.

Alapítvány a találkozásokért

Az 1995-ben Lőrincz György író kezdeményezésére Székelyudvarhelyen megalakult Erdély Magyar Irodalmáért Alapítvány www.emia.go.ro oldalon elérhető honlapja közlési lehetőséget biztosít az alkotóknak. „Úgy éreztem, 1990 után teljesen összeomlott az irodalmi élet, és az volt az elképzelésem, hogy Marosvécs szellemében hozzunk létre egy tömörülést, amely átfogja az egész erdélyi magyar irodalmat. Úgy gondoltam, az elődök tiszteletére, és nem utolsósorban a számon tartó figyelem jegyében hozzunk létre, egyrészt alanyi jogon járó díjakat – ezek voltak a hetven-hetvenöt, nyolcvanéveseket köszöntő díjak, amelyeket november utolsó vasárnapján adunk át, újabban a Hídverő- és az Életmű díjakkal együtt. Az alapítvány létrejöttekor megjelent Székelyudvarhelyen mindenki, aki irodalommal foglalkozott: Bálint Tibortól kezdve Pusztai Jánosig, Markó Bélától Szőcs Gézáig” – mesélte Lőrincz György, az alapítvány elnöke.

Az alapítvány 1995 óta rendszeresen pályázatot hirdet regény, novella és kritika műfajban, a közlési lehetőséget is biztosító weboldalt pedig az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület támogatja. „A szövegek publikálásában eleinte az egyetlen szempont az volt, hogy kik lesznek a díjazott szerzők, és többnyire tőlük közöltünk. Most viszont a honlapot Murányi Sándor Olivér író szerkeszti, és nagyon örvendenék, ha jelentős fórummá teljesedne ki” – mondta az elnök.

„Tavaly számos meghívottunk volt: a Székelyföldtől a Korunkig, illetve a Látó szerkesztőiig mindenki volt vendégünk, de számon tartottuk a kötettel jelentkező szerzőket éppúgy, mint az alkotói műhelyeket. Pomogáts Bélától kezdve Csoóri Sándorig és Márton Lászlóig több jelentős, hazai és magyarországi alkotó látogatott el hozzánk, és 2007 decemberében szinte minden jelentős fiatal alkotó, Orbán János Dénes, György Attila, Fekete Vince, Farkas Wellmann Éva és Endre elfogadta a meghívásunkat, és kétszer is el tudtuk csalni hozzánk Szilágyi Istvánt” – foglalta össze Lőrincz György, aki 2009-re is havi egy-két irodalmi találkozó megszervezését tervezi.

Fórum, ahol bárki szóhoz juthat

Tavaly szeptemberben számoltunk be arról, hogy négyoldalas ajánlóvá zsugorodik az addig harminckét oldalas, hét éve megjelenő magyar irodalmi lap, az Irodalmi Jelen, a Nyugati Jelen napilap melléklete. Böszörményi Zoltán író, költő, üzletember, kiadó- és laptulajdonos kísérletnek szánta az átalakulást, ugyanis úgy vélte, hogy az elektronikus lapkiadás célszerűbb, mert hozzáférhetőbb, mint az újságárusoknál vásárolható lap. „A szerkesztőségi tagok közül Bege Magda marad lapszerkesztőnek, Szőcs Géza próza- és versszerkesztőnek, Weiner Sennyey Tibor pedig a fiatalokkal fog foglalkozni – főként vers, próza és esszé műfajban. Nem azt szeretnénk, hogy a már befutott kritikusok hallassák a szavukat, hanem egy olyan fórumot létesítünk, ahol mindenki szóhoz juthat. Nekem ne handabandázzon valaki Esterházyról, Nádas Péterről vagy mit tudom én kiről, hanem a fiatalok írják meg, ki és mi érdekli őket” – ismertette akkor a szerkesztőgárdát és tulajdonosi elvárásait Böszörményi. A www.irodalmijelen.hu weboldalon olvasható lap az említett Vers és Próza rovatok mellett megőrizte néhány régi rovatát, mint például a Beszéd a palackból, a Bőség zavara vagy A méhesben, ugyanakkor hírek, helyszíni tudósítások, interjúk, tárcák is helyet kaptak az elektronikus változatban, újdonságként pedig Hangos próza és Hangos vers rovatot is létrehoztak.