
Post mortem díszpolgári címmel tünteti ki szülővárosa, Dicsőszentmárton a 2006-ban elhunyt világhírű Ligeti György zeneszerzőt, szülőházán pedig – amelyben hatéves koráig nevelkedett – emléktáblát helyeznek el.
2016. május 26., 17:092016. május 26., 17:09
Az ünnepségre szombaton kerül sor, ennek keretében emlékeznek meg az 1923. május 28-án született Ligetiről, a kortárs komolyzene egyik legjelentősebb személyiségéről, a zenei Nobel-díjként is emlegetett Polar Music Prize kitüntetettjéről. A hírt a város polgármestere, Sorin Megheşan jelentette be a sajtónak, hozzátéve, hogy a kiváló zenész özvegye, Ligeti Vera is részt vesz az ünnepségen. A város önkormányzata mellett az esemény szervezésében részt vesz a kolozsvári Transilvania Állami Filharmónia is.
Az ünnepségek szombaton délelőtt 11 órakor kezdődnek, a zeneszerző özvegye ekkor veszi át a post mortem díszpolgári címet, majd leleplezik az emléktáblát a dicsőszentmártoni zsinagógától alig pár méterre álló szülőházon. Este a zsinagóga épületében emlékkonceret tartanak, amelynek során a zeneszerző műveiből mutatnak be részleteket.
Dicsőszentmárton polgármestere bejelentette: ezentúl minden évben megemlékeznek Ligeti Györgyről a településen.
Idén augusztusban a Ligeti-ház melletti zsinagógában a Segesvári Akadémia nevű komolyzenei fesztivál és mesterkurzus jóvoltából is sor kerül egy megemlékező koncertre. A 2006. június 12-én, 82 éves korában Bécsben elhunyt Ligeti György olyan művekkel lett világhírű, mint az Atmosfere, Lux Aeterna, Volumina, Requiem, Lontano, Ramification, String Quartet no. 2 vagy a Le grand macabre. Számos zeneművét filmekben is felhasználták, többek között a 2001: Űrodüsszeia, a Ragyogás vagy a Viharsziget című filmekben csendülnek fel a számos díjjal kitüntetett zeneszerző alkotásai.
Ligeti György a kolozsvári konzervatóriumban, majd a budapesti zeneakadémián tanult, utána népzenekutatással foglalkozott. Romániában több száz erdélyi magyar népdalt gyűjtött. 1950-től a budapesti zeneművészeti főiskolán tanított. Az 1956-os forradalom leverése után menekülni kényszerült, a kölni rádió külső munkatársa lett. 1959-ben Bécsben telepedett le.
Állandó résztvevője volt a darmstadti nyári mesterkurzusoknak, vendégtanárként oktatott a stockholmi Zeneművészeti Főiskolán. Tanított Berlinben és a kaliforniai Stanford Egyetemen is. 1973-ban Hamburgban telepedett le, ahol a helyi zeneművészeti főiskolán zeneszerzéstanári állást vállalt. Egyetlen operáját – amely világhírűvé vált – 1978-ban írta Le grand macabre címmel, ennek ősbemutatója 1978-ban Stockholmban volt.
Markó Bélának ítélte Az Év Írója Nagydíjat a Romániai Írók Szövetsége – közölte hétfőn az erdélyi költő, prózaíró több könyvét megjelentető Bookart Kiadó.
A teljesítmény igazsága kell, hogy áthassa a kultúrát, ugyanakkor sokszínűségnek is kell jellemeznie a területet. Ezért a politikát száműzni, a szakmát pedig előtérbe szeretnék helyezni – hangsúlyozta Nagy Ervin kultúráért felelős államtitkár.
Azért indították, mert a közönség egy része a harmincas évek színházát kérte számon a kolozsvári magyar társulaton. A kortárs világszínház erdélyi seregszemléje lett: november 10. és 22. között 10. alkalommal rendezik meg az Interferenciákat.
A kincses városban lép fel a pozsonyi Ifjú Szivek Táncszínház, a Pupek című produkció november 3-án 19 órától látható-hallható a Kolozsvári Magyar Operában.
A Csíky András Alapítvány kuratóriuma 2026-ban megosztva ítéli oda a Csíky András-díjat Moldován Blanka színművésznek, valamint Kocsis Anna színművésznek.
Huszonegyedik alkalommal rendezik meg november 6. és 15. között az Ars Hungarica fesztivált Nagyszebenben és a Szeben megyei Vízaknán. A dél-erdélyi magyar közösség legnagyobb kulturális seregszemléjén minden program ingyenes.
A díszünnepségen jelen lesznek többek között a román királyi család tagjai, valamint a román és magyar kormány képviselői.
Immár 11. alkalommal szervezik meg a zsidó kulturális napokat Kolozsváron, a november 2. és 5. közt tartandó rendezvénysorozatra a szervezők a zsidó kultúra barátait várják Erdély kincses városába.
Életének 71. évében, október 26-án elhunyt Gyöngyössy János székelyföldi történeti grafikus, illusztrátor.
Ady szerelmei – több nő egy részben címmel érkezik budapesti vendégelőadás az Aradi Kamaraszínházba.
szóljon hozzá!