Post mortem díszpolgári címmel tünteti ki szülővárosa, Dicsőszentmárton a 2006-ban elhunyt világhírű Ligeti György zeneszerzőt, szülőházán pedig – amelyben hatéves koráig nevelkedett – emléktáblát helyeznek el.
2016. május 26., 17:092016. május 26., 17:09
Az ünnepségre szombaton kerül sor, ennek keretében emlékeznek meg az 1923. május 28-án született Ligetiről, a kortárs komolyzene egyik legjelentősebb személyiségéről, a zenei Nobel-díjként is emlegetett Polar Music Prize kitüntetettjéről. A hírt a város polgármestere, Sorin Megheşan jelentette be a sajtónak, hozzátéve, hogy a kiváló zenész özvegye, Ligeti Vera is részt vesz az ünnepségen. A város önkormányzata mellett az esemény szervezésében részt vesz a kolozsvári Transilvania Állami Filharmónia is.
Az ünnepségek szombaton délelőtt 11 órakor kezdődnek, a zeneszerző özvegye ekkor veszi át a post mortem díszpolgári címet, majd leleplezik az emléktáblát a dicsőszentmártoni zsinagógától alig pár méterre álló szülőházon. Este a zsinagóga épületében emlékkonceret tartanak, amelynek során a zeneszerző műveiből mutatnak be részleteket.
Dicsőszentmárton polgármestere bejelentette: ezentúl minden évben megemlékeznek Ligeti Györgyről a településen.
Idén augusztusban a Ligeti-ház melletti zsinagógában a Segesvári Akadémia nevű komolyzenei fesztivál és mesterkurzus jóvoltából is sor kerül egy megemlékező koncertre. A 2006. június 12-én, 82 éves korában Bécsben elhunyt Ligeti György olyan művekkel lett világhírű, mint az Atmosfere, Lux Aeterna, Volumina, Requiem, Lontano, Ramification, String Quartet no. 2 vagy a Le grand macabre. Számos zeneművét filmekben is felhasználták, többek között a 2001: Űrodüsszeia, a Ragyogás vagy a Viharsziget című filmekben csendülnek fel a számos díjjal kitüntetett zeneszerző alkotásai.
Ligeti György a kolozsvári konzervatóriumban, majd a budapesti zeneakadémián tanult, utána népzenekutatással foglalkozott. Romániában több száz erdélyi magyar népdalt gyűjtött. 1950-től a budapesti zeneművészeti főiskolán tanított. Az 1956-os forradalom leverése után menekülni kényszerült, a kölni rádió külső munkatársa lett. 1959-ben Bécsben telepedett le.
Állandó résztvevője volt a darmstadti nyári mesterkurzusoknak, vendégtanárként oktatott a stockholmi Zeneművészeti Főiskolán. Tanított Berlinben és a kaliforniai Stanford Egyetemen is. 1973-ban Hamburgban telepedett le, ahol a helyi zeneművészeti főiskolán zeneszerzéstanári állást vállalt. Egyetlen operáját – amely világhírűvé vált – 1978-ban írta Le grand macabre címmel, ennek ősbemutatója 1978-ban Stockholmban volt.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!