
Post mortem díszpolgári címmel tünteti ki szülővárosa, Dicsőszentmárton a 2006-ban elhunyt világhírű Ligeti György zeneszerzőt, szülőházán pedig – amelyben hatéves koráig nevelkedett – emléktáblát helyeznek el.
2016. május 26., 17:092016. május 26., 17:09
Az ünnepségre szombaton kerül sor, ennek keretében emlékeznek meg az 1923. május 28-án született Ligetiről, a kortárs komolyzene egyik legjelentősebb személyiségéről, a zenei Nobel-díjként is emlegetett Polar Music Prize kitüntetettjéről. A hírt a város polgármestere, Sorin Megheşan jelentette be a sajtónak, hozzátéve, hogy a kiváló zenész özvegye, Ligeti Vera is részt vesz az ünnepségen. A város önkormányzata mellett az esemény szervezésében részt vesz a kolozsvári Transilvania Állami Filharmónia is.
Az ünnepségek szombaton délelőtt 11 órakor kezdődnek, a zeneszerző özvegye ekkor veszi át a post mortem díszpolgári címet, majd leleplezik az emléktáblát a dicsőszentmártoni zsinagógától alig pár méterre álló szülőházon. Este a zsinagóga épületében emlékkonceret tartanak, amelynek során a zeneszerző műveiből mutatnak be részleteket.
Dicsőszentmárton polgármestere bejelentette: ezentúl minden évben megemlékeznek Ligeti Györgyről a településen.
Idén augusztusban a Ligeti-ház melletti zsinagógában a Segesvári Akadémia nevű komolyzenei fesztivál és mesterkurzus jóvoltából is sor kerül egy megemlékező koncertre. A 2006. június 12-én, 82 éves korában Bécsben elhunyt Ligeti György olyan művekkel lett világhírű, mint az Atmosfere, Lux Aeterna, Volumina, Requiem, Lontano, Ramification, String Quartet no. 2 vagy a Le grand macabre. Számos zeneművét filmekben is felhasználták, többek között a 2001: Űrodüsszeia, a Ragyogás vagy a Viharsziget című filmekben csendülnek fel a számos díjjal kitüntetett zeneszerző alkotásai.
Ligeti György a kolozsvári konzervatóriumban, majd a budapesti zeneakadémián tanult, utána népzenekutatással foglalkozott. Romániában több száz erdélyi magyar népdalt gyűjtött. 1950-től a budapesti zeneművészeti főiskolán tanított. Az 1956-os forradalom leverése után menekülni kényszerült, a kölni rádió külső munkatársa lett. 1959-ben Bécsben telepedett le.
Állandó résztvevője volt a darmstadti nyári mesterkurzusoknak, vendégtanárként oktatott a stockholmi Zeneművészeti Főiskolán. Tanított Berlinben és a kaliforniai Stanford Egyetemen is. 1973-ban Hamburgban telepedett le, ahol a helyi zeneművészeti főiskolán zeneszerzéstanári állást vállalt. Egyetlen operáját – amely világhírűvé vált – 1978-ban írta Le grand macabre címmel, ennek ősbemutatója 1978-ban Stockholmban volt.
Biztonságban őrizné, szakszerűen feltárná és a kortárs, helyi zenei élet számára elérhetővé tenné az Erdélyben egykor működő zeneszerzők, művészek megvalósításait a frissen megalakult Erdélyi Zeneszerzők Archívuma. Sófalvi Emese muzikológussal beszéltünk.
Az Aradi Kamaraszínház Kean című előadása kapta a Legjobb monodráma díját az idén 12. alkalommal megrendezett tatabányai MOST Feszten. Harsányi Attila címszereplő három egyórás darabot mutatott be egymásután.
Gyermekoperát mutatnak be a kincses városban ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében: Mester Dávid zeneszerző művének premierjét április 2-án tartják – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
Hosszas betegség után vasárnap 79 éves korában elhunyt Nádasdy Ádám nyelvész, költő és műfordító – közölte a család kérésére Török András Budapest-történész, a Fortepan menedzsere hétfőn az MTI-vel.
Kallós Zoltán egyszerre jelent mércét, példát és kapaszkodót a magyar nemzetnek – jelentette ki Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár szombaton este Kolozsváron, a Kallós 100 emlékév erdélyi nyitórendezvényén.
Bogdán Zsoltot, a Kolozsvári Állami Magyar Színház többszörös UNITER-díjas, Jászai Mari-díjas, Kiváló művész címmel kitüntetett színművészét arra kértük, fogalmazza meg a Krónikának a benne felmerülő gondolatokat a színház világnapja alkalmából.
Gazdag programkínálattal ünnepli a színház világnapját pénteken, március 27-én a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház.
A Kolozsvári Magyar Operában koncertszínházzal, a magyarországi közmédián portréfilmmel, tematikus műsorokkal tisztelegnek a 100 éve született Kallós Zoltán emléke előtt.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája új programsorozatot indít útjára idén. Az Olvasatórium kritikusi kerekasztal első eseményét március 26-án, csütörtökön 19 órától tartják.
Szatmárnémetiben rendez Tompa Gábor, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója, aki a Harag György Társulattal állítja színpadra Eugène Ionesco: A kopasz énekesnő című műve alapján készülő előadást.
szóljon hozzá!