
2011. február 04., 10:562011. február 04., 10:56
A város lakói több ízben jelezték igényüket egy klasszikus Szent György-szoborra, képzőművészekkel egyeztetve arra a következtetésre jutottak, hogy a Kolozsvári Márton és testvére, György által 1373-ban készített Szent György-szobor – amelynek eredetije Prágában van – a legismertebb, ezért annak a másolatát állítják fel a városban. A köztéri szoborra a Szent György Alapítvány közreműködésével gyűjtést is kezdeményeznek, a városlakók jelképesen 5,50 lejt adományozhatnak – utalva az évfordulóra.
A polgármester hangsúlyozta: a belvárosban felállított régi Szent György-szobrot – amelyet a helybeliek Süsünek becéznek – nem bántják, hiszen az a város szimbólumává vált. Az önkormányzat tervei szerint minden évben egy-egy intézmény elé állítanak „őrszobrot”, tavaly a Gyárfás Jenő Képtár előtt avatták fel a névadó szobrát, idén Csutak Vilmos író, iskolaigazgató szobrát állítják fel a Székely Mikó Kollégium előtt, jövőre pedig valószínűleg Tamási Áron szobrát a róla elnevezett színház előtt.
Bartha Mónika, a polgármesteri hivatal városimázs-irodájának vezetője elmondta, az évforduló alkalmából rengeteg kulturális és szórakoztató programot szerveznek. A várost próbálják népszerűsíteni és a múltját megismertetni, ezért sok pályázatot írnak ki, kiállításokat terveznek. A rendezvényeket az összefogás jegyében bonyolítják le, minden korcsoportot, az óvodásoktól a nyugdíjasokig megszólítanak, számos kulturális intézményt, civil szervezetet bevonnak. A saját programok mellett a városban rendszeresen sorra kerülő kulturális eseményeket is integrálják, beillesztik az évfordulós koncepcióba.
Lesz korabeli vásár, fotó- és rajzpályázat, városismereti vetélkedő, műhelymunkák, előadások, 550 perces koncertsorozat, ismertette a terveket Bartha Mónika. Kiadnak egy könyvsorozatot is: Sepsiszentgyörgy képes történetét, a Szent György-legendát is megjelentetik. Helytörténészekkel egyeztetve kiderült, hogy a sepsiszentgyörgyi egyházak története még nem készült el, ezért idén erre fektetik a hangsúlyt. Az év végén a rendezvénysorozatról megjelent írásokat és fotókat is kiadják könyv formájában.
Markó Bélának ítélte Az Év Írója Nagydíjat a Romániai Írók Szövetsége – közölte hétfőn az erdélyi költő, prózaíró több könyvét megjelentető Bookart Kiadó.
A teljesítmény igazsága kell, hogy áthassa a kultúrát, ugyanakkor sokszínűségnek is kell jellemeznie a területet. Ezért a politikát száműzni, a szakmát pedig előtérbe szeretnék helyezni – hangsúlyozta Nagy Ervin kultúráért felelős államtitkár.
Azért indították, mert a közönség egy része a harmincas évek színházát kérte számon a kolozsvári magyar társulaton. A kortárs világszínház erdélyi seregszemléje lett: november 10. és 22. között 10. alkalommal rendezik meg az Interferenciákat.
A kincses városban lép fel a pozsonyi Ifjú Szivek Táncszínház, a Pupek című produkció november 3-án 19 órától látható-hallható a Kolozsvári Magyar Operában.
A Csíky András Alapítvány kuratóriuma 2026-ban megosztva ítéli oda a Csíky András-díjat Moldován Blanka színművésznek, valamint Kocsis Anna színművésznek.
Huszonegyedik alkalommal rendezik meg november 6. és 15. között az Ars Hungarica fesztivált Nagyszebenben és a Szeben megyei Vízaknán. A dél-erdélyi magyar közösség legnagyobb kulturális seregszemléjén minden program ingyenes.
A díszünnepségen jelen lesznek többek között a román királyi család tagjai, valamint a román és magyar kormány képviselői.
Immár 11. alkalommal szervezik meg a zsidó kulturális napokat Kolozsváron, a november 2. és 5. közt tartandó rendezvénysorozatra a szervezők a zsidó kultúra barátait várják Erdély kincses városába.
Életének 71. évében, október 26-án elhunyt Gyöngyössy János székelyföldi történeti grafikus, illusztrátor.
Ady szerelmei – több nő egy részben címmel érkezik budapesti vendégelőadás az Aradi Kamaraszínházba.