
2011. február 04., 10:562011. február 04., 10:56
A város lakói több ízben jelezték igényüket egy klasszikus Szent György-szoborra, képzőművészekkel egyeztetve arra a következtetésre jutottak, hogy a Kolozsvári Márton és testvére, György által 1373-ban készített Szent György-szobor – amelynek eredetije Prágában van – a legismertebb, ezért annak a másolatát állítják fel a városban. A köztéri szoborra a Szent György Alapítvány közreműködésével gyűjtést is kezdeményeznek, a városlakók jelképesen 5,50 lejt adományozhatnak – utalva az évfordulóra.
A polgármester hangsúlyozta: a belvárosban felállított régi Szent György-szobrot – amelyet a helybeliek Süsünek becéznek – nem bántják, hiszen az a város szimbólumává vált. Az önkormányzat tervei szerint minden évben egy-egy intézmény elé állítanak „őrszobrot”, tavaly a Gyárfás Jenő Képtár előtt avatták fel a névadó szobrát, idén Csutak Vilmos író, iskolaigazgató szobrát állítják fel a Székely Mikó Kollégium előtt, jövőre pedig valószínűleg Tamási Áron szobrát a róla elnevezett színház előtt.
Bartha Mónika, a polgármesteri hivatal városimázs-irodájának vezetője elmondta, az évforduló alkalmából rengeteg kulturális és szórakoztató programot szerveznek. A várost próbálják népszerűsíteni és a múltját megismertetni, ezért sok pályázatot írnak ki, kiállításokat terveznek. A rendezvényeket az összefogás jegyében bonyolítják le, minden korcsoportot, az óvodásoktól a nyugdíjasokig megszólítanak, számos kulturális intézményt, civil szervezetet bevonnak. A saját programok mellett a városban rendszeresen sorra kerülő kulturális eseményeket is integrálják, beillesztik az évfordulós koncepcióba.
Lesz korabeli vásár, fotó- és rajzpályázat, városismereti vetélkedő, műhelymunkák, előadások, 550 perces koncertsorozat, ismertette a terveket Bartha Mónika. Kiadnak egy könyvsorozatot is: Sepsiszentgyörgy képes történetét, a Szent György-legendát is megjelentetik. Helytörténészekkel egyeztetve kiderült, hogy a sepsiszentgyörgyi egyházak története még nem készült el, ezért idén erre fektetik a hangsúlyt. Az év végén a rendezvénysorozatról megjelent írásokat és fotókat is kiadják könyv formájában.
Erdélyi társulatok és alkotók szerezték meg a legfontosabb elismerések jelentős részét a Magyar Színházak 38. Kisvárdai Fesztiválján.
Visky András Kitelepítés című regényének német kiadása, a Die Aussiedlung kapta a Nemzetközi Irodalmi Díjat (Internationaler Literaturpreis) – jelentette be a marosvásárhelyi születésű szerző kiadója, a Jelenkor Kiadó szombaton Facebook-oldalán.
Krasznahorkai László „dühödt értetlenséggel” fogadta nemrég a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) elnökétől azt a kérdést, hogy ha az jelölné a Nemzet Művésze elismerésre, elfogadná-e.
Bemutatóval zárja évadát a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház, a közönség július 3-án és 4-én 19 órától láthatja a FESTEN című előadást Eugen Jebeleanu rendezésében.
Idén tavasszal rosszindulatú daganatos betegséget diagnosztizáltak Ákosnál: az 58 éves, Kossuth-díjas dalszerző-énekes nemrégiben komoly műtéten esett át.
Későn debütált, mégis néhány év alatt a kortárs svéd irodalom egyik legismertebb szerzője lett. A Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten Karin Smirnoff írásról, Svédország átalakulásáról és könyvei kelet-európai sikerének lehetséges okairól beszélt.
Vallasek Júlia kolozsvári műfordítót jutalmazta Dsida Jenő-díjjal a Romániai Írók Szövetsége Jane Austen műveinek, valamint Doina Gecse-Borgovan Rătăciri deliberate/Haza: úton című könyvének magyarra való átültetéséért.
Négy napon keresztül várja a kortárs irodalom szerelmeseit a Bánffy-palota udvarán megnyitott, 15. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét. A megnyitó keretében átadták a Kolozsvár Büszkesége díjakat.
Átadták Országos Színházi Találkozó (OSZT) díjait vasárnap Debrecenben: a szakmai zsűri 12 kategóriában, a MASZK-SzíDoSz színészzsűri pedig 4 csoportban hirdetett győzteseket vasárnap.
Holtai Gábor Itt érzem magam otthon című filmje nyerte el a jubileumi, 25. alkalommal megrendezett kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) közönségdíját a szombat este megtartott díjátadón.