2008. május 09., 00:002008. május 09., 00:00
A nyitónapon a csíkszeredai Mikó-várban a tavalyi Munkácsy-tárlaton is tapasztalt, szakmai empátiával és gondos szervezéssel kialakított hangulat fogadta a betérõket. Gyarmati Zsolt múzeumigazgató, aki oklevéllel jutalmazta az elsõ látogatót, lapunk kérdésére elmondta: az elsõ néhány nap szállingózó kíváncsiskodóit csoportos látogatások követik majd, a megyeszékhely és a környezõ városok iskolái már jelezték, hogy több száz diákjukat hoznák el a kiállításra. A csoportokban érkezõknek tárlatvezetõk mutatják be a képeket, s a kiállítás részeként mûködik egy videógaléria is, ahol egy négyrészes dokumentumfilm foglal össze minden fontos tudnivalót a nagybányai mûvészteleprõl.
A Nemzeti Galéria mûvészettörténészei ötven olyan festményt választottak ki az eseményre, amelyek reprezentatív mintát nyújtanak a nagybányai mûvészek életmûvébõl és a festõiskola legfontosabb korszakaiból. A kiállítás öt termében 1896-tól, Hollósy Simon és a mûvésztelep alapításának korától a két világháború közötti periódusig, az utolsó, 1937-es évig terjed a tárlat kronológiája.
„Az elsõ terem felvezetõnek tekinthetõ, a kezdetektõl a 30-as években készült alkotásokig állítottunk ki képeket. Akár átvezetésnek is nevezhetõ a tavalyi és a mostani kiállítás között: például Thorma János Október elseje címû képe még Munkácsy festészeti stílusához kapcsolódik” – magyarázta Boros Judit, a Nemzeti Galéria mûvészettörténésze, a kiállítás egyik rendezõje. A következõ teremben a kor képzõmûvészeti hagyományaival szakító, a természetbe kivonuló és ott alkotó festõk képei kaptak helyet. Olyan vásznakat láthatunk, melyeken történet helyett a hangulat megragadását tartották fontosnak az alkotók. Ezeknek a mûveknek ragyogó sajátossága a plein air, a természetes fényhatások, aminek kiváló példája Glatz Oszkár Est a havason címû képe. A harmadik teremben a „klasszikus nagybányainak” tekintett alkotások sorjáznak, Ferenczy, Réti, Thorma és Iványi Grünwald képei, a következõben viszont már a neós festõk, többek között Czóbel Béla, Ziffer Sándor, Boromisza Tibor képei láthatók, akiket „magyar vadaknak” is neveznek, mivel stílusuk durvább, nyersebb és nagyon impulzív – magyarázta Szücs György mûvészettörténész. „Tihanyi Lajos, Ziffer képei pedig már az absztrakt felfogást érzékeltetik, a kubizmus hatása is tetten érhetõ némelyik alkotáson. Az utolsó terem látványbeli tanulság, Mikola András, Thorma János, Aba-Novák, Nagy Imre alkotásai révén – fejtette ki Szücs.
A kiállításnak a www.nagybanya-art.ro címen elérhetõ saját honlapja van, ahol a képekre, a tárlatra vonatkozó információkat, tanulmányokat, életrajzokat olvashatnak az érdeklõdõk. Ugyanitt kisebb reklámfilmek is megnézhetõk, melyekben ismert személyiségek beszélnek a képekrõl, például Kányádi Sándor, Orbán János Dénes, Könczey Elemér, Haáz Sándor, Márton Árpád, Panek Kati és mások.
Gyarmati Zsolt elmondta, 150 ezer szórólappal és 20 ezer plakáttal igyekeznek felhívni a figyelmet a nívós eseményre, a múzeum ajándékboltjában pedig a tárlat díszkatalógusát, naptárt, kiállításvezetõ füzetecskét, képeslapot, hûtõmágnest, a festõk aláírásaival díszített pólót és bögrét is vásárolhatnak emlékbe a látogatók.
Janovics Jenő, a kolozsvári és európai filmművészet úttörője emlékére új díjat ad át idéntől a Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) – közölték szerdán a szemle szervezői.
Emlékévet hirdettek Kallós Zoltán szellemi örökségének bemutatására. A programsorozat célja, hogy a nagyközönség átfogó képet kapjon munkásságáról, és ismét reflektorfénybe kerüljön a magyar népzene, valamint a táncházmozgalom hagyománya.
Demeter András kulturális miniszter kedden bejelentette: visszavonják azt a minisztériumi kezdeményezést, amely a közszolgálati színházakban és koncertintézményekben napi munkaidő-jelentések bevezetését írta volna elő.
Két évtized elteltével újra színházi fesztivált szerveznek Marosvásárhelyen – jelentette be kedden Facebook-oldalán a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata.
Nyílt levelet tett közzé hétfőn az UNITER (Román Színházi Szövetség) szenátusa: a több rendező, színész, színházi alkotó által aláírt nyilatkozatban tiltakoznak a bürokrácia ellen.
Szuggesztív erejű előadás készült Sardar Tagirovsky rendezésében Szatmárnémetiben, a Harag György Társulatnál: Mihail Bulgakov halhatatlan, A Mester és Margarita című művén alapuló, jól sikerült produkciót láthat a közönség.
Életének 93. évében, csütörtökön éjjel elhunyt Vásáry Tamás, a nemzet művésze, Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, karmester, a Szent István Rend birtokosa a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) rendes tagja.
Marosvásárhelyen és Kolozsváron is bemutatják hamarosan a Kossuth- és a Nemzet Művésze-díjjal kitüntetett ének- és mesemondó, Berecz András pályáját, szerteágazó életművét a teljesség igénye nélkül ismertető portréfilmet.
Fennállásának 76. évfordulóját ünnepli a Puck Bábszínház február 5-én, csütörtökön. A születésnap alkalmából ünnepi előadás-sorozattal készül a bábszínház román és magyar tagozata.
A Kölcsey-díj 2003 óta íródó történetében ő az első magyarországi születésű, nem Aradon élő személy, aki megkapta a kitüntetést, amelyet a magyar kultúra és a magyar identitás megőrzése, ápolása terén kifejtetett munka elismeréseként osztanak ki.