Legelső oldalánál a vendégkönyv

A nyitónapon a csíkszeredai Mikó-várban a tavalyi Munkácsy-tárlaton is tapasztalt, szakmai empátiával és gondos szervezéssel kialakított hangulat fogadta a betérõket. Gyarmati Zsolt múzeumigazgató, aki oklevéllel jutalmazta az elsõ látogatót, lapunk kérdésére elmondta: az elsõ néhány nap szállingózó kíváncsiskodóit csoportos látogatások követik majd, a megyeszékhely és a környezõ városok iskolái már jelezték, hogy több száz diákjukat hoznák el a kiállításra. A csoportokban érkezõknek tárlatvezetõk mutatják be a képeket, s a kiállítás részeként mûködik egy videógaléria is, ahol egy négyrészes dokumentumfilm foglal össze minden fontos tudnivalót a nagybányai mûvészteleprõl.

A Nemzeti Galéria mûvészettörténészei ötven olyan festményt választottak ki az eseményre, amelyek reprezentatív mintát nyújtanak a nagybányai mûvészek életmûvébõl és a festõiskola legfontosabb korszakaiból. A kiállítás öt termében 1896-tól, Hollósy Simon és a mûvésztelep alapításának korától a két világháború közötti periódusig, az utolsó, 1937-es évig terjed a tárlat kronológiája.

„Az elsõ terem felvezetõnek tekinthetõ, a kezdetektõl a 30-as években készült alkotásokig állítottunk ki képeket. Akár átvezetésnek is nevezhetõ a tavalyi és a mostani kiállítás között: például Thorma János Október elseje címû képe még Munkácsy festészeti stílusához kapcsolódik” – magyarázta Boros Judit, a Nemzeti Galéria mûvészettörténésze, a kiállítás egyik rendezõje. A következõ teremben a kor képzõmûvészeti hagyományaival szakító, a természetbe kivonuló és ott alkotó festõk képei kaptak helyet. Olyan vásznakat láthatunk, melyeken történet helyett a hangulat megragadását tartották fontosnak az alkotók. Ezeknek a mûveknek ragyogó sajátossága a plein air, a természetes fényhatások, aminek kiváló példája Glatz Oszkár Est a havason címû képe. A harmadik teremben a „klasszikus nagybányainak” tekintett alkotások sorjáznak, Ferenczy, Réti, Thorma és Iványi Grünwald képei, a következõben viszont már a neós festõk, többek között Czóbel Béla, Ziffer Sándor, Boromisza Tibor képei láthatók, akiket „magyar vadaknak” is neveznek, mivel stílusuk durvább, nyersebb és nagyon impulzív – magyarázta Szücs György mûvészettörténész. „Tihanyi Lajos, Ziffer képei pedig már az absztrakt felfogást érzékeltetik, a kubizmus hatása is tetten érhetõ némelyik alkotáson. Az utolsó terem látványbeli tanulság, Mikola András, Thorma János, Aba-Novák, Nagy Imre alkotásai révén – fejtette ki Szücs.

A kiállításnak a www.nagybanya-art.ro címen elérhetõ saját honlapja van, ahol a képekre, a tárlatra vonatkozó információkat, tanulmányokat, életrajzokat olvashatnak az érdeklõdõk. Ugyanitt kisebb reklámfilmek is megnézhetõk, melyekben ismert személyiségek beszélnek a képekrõl, például Kányádi Sándor, Orbán János Dénes, Könczey Elemér, Haáz Sándor, Márton Árpád, Panek Kati és mások.

Gyarmati Zsolt elmondta, 150 ezer szórólappal és 20 ezer plakáttal igyekeznek felhívni a figyelmet a nívós eseményre, a múzeum ajándékboltjában pedig a tárlat díszkatalógusát, naptárt, kiállításvezetõ füzetecskét, képeslapot, hûtõmágnest, a festõk aláírásaival díszített pólót és bögrét is vásárolhatnak emlékbe a látogatók.