
Fotó: Filmtett Egyesület
Május 17-től szerepel a romániai mozik műsorán Breier Ádám egyedi hangú debütfilmje, egy keserédes magyar dramedy a gyászról, a családról és arról, hogy mindig mindenkinek igaza van.
2024. május 10., 13:212024. május 10., 13:21
A bukaresti vetítésen kívül az erdélyi mozik is vetítik a Lefkovicsék gyászolnak című magyar dramedyt. Kolozsváron május 14-én Breier Ádámmal és Márkos Alberttel, a film rendezőjével és zeneszerzőjével tartanak közönségtalálkozót; az eseményhez minikoncert (Jávorka Ádám – brácsa, Márkos Albert – cselló, Móser Ádám – harmonika) is kapcsolódik – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Fotó: Filmtett Egyesület
Fotó: Filmtett Egyesület
Az anya váratlan halálakor Iván a hatéves kisfiával hazatér, hogy a zsidó hagyományoknak megfelelően egyhetes gyászt, shivát üljenek a szülői házban. A két férfin keresztül két világ feszül egymásnak, aminek a tétje a család egyesülése. Erről szól a korábban Marea című kisjátékfilmjéért és A báró hazatér című dokumentumfilmjéért nemzetközi porondon is díjazott Breier Ádám első egészestés játékfilmje, amelynek május 17-én lesz a hivatalos romániai mozibemutatója.
A Lefkovicsék gyászolnak romániai mozivetítései:
Fotó: Filmtett Egyesület
A film operatőre Dévényi Zoltán, vágója Gotthárdi Balázs, producerei Ausztrics Andrea és Felszeghy Ádám.
A Lefkovicsék gyászolnak című filmre február végi magyarországi bemutatója óta több mint 31 000 néző váltott mozijegyet, ezzel a film a Nemzeti Filmintézet inkubátorának legsikeresebb alkotása lett. A ősbemutatója a Palm Springs-i Nemzetközi Filmfesztiválon volt, a nemzetközi kritikusok kedvence lett Szófiában, de fesztiválozott Miamiban, New Yorkban és Clevelandben is.
A filmet Romániában eredeti nyelven, román felirattal lehet megtekinteni, hivatalos román címe Totul despre familia Lefkovics.

A Macskafogó című népszerű sci-fi paródia-animáció vetítésével ünnepli a magyar film napját a kolozsvári Győzelem mozi.
Anger Ferenc rendezésében mutatja be Giuseppe Verdi Don Carlos című operáját a Kolozsvári Magyar Opera társulata csütörtökön este fél héttől.
Megtéríti az útiköltséget a Kolozsvári Magyar Opera azoknak a nézőknek, akik más településekről, szervezett csoportban érkeznek az előadásaira.
Nem a groteszk, egyperces írások szerzője, Örkény István „lép színpadra”, hanem az író, aki 1956 forradalmi napjaiban percről percre jegyzetel. A 70. évfordulón Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze adja elő a Noteszlapok, 1956 című írásból készült előadást.
Egy magyarországi hadtörténész, aki a kutatásáért félig Gyergyóremetére költözött, egy költő, aki tizenkét év alatt beváltotta a belé vetett bizalmat, egy 95 éves író-legenda és egy fiatal tehetség: ők kapták a Székelyföld kulturális folyóirat íjait.
Kató Csilla, a nagyszebeni Astra filmfesztivál művészeti igazgatója megható, egyben elgondolkodtató üzenetet közölt, miután szombat este összeesett a színpadon a fesztivál 33. kiadásának nyitógáláján tartott beszéde végén, a szebeni filharmóniában.
„Nemcsak azt szeretném hallani, hogyan szól egy hang, hanem hogy ki szól általa” – vallja Miklósa Erika. A Kossuth-díjas világhírű szoprán, a Kolozsvári Magyar Opera tiszteletbeli tagja erdélyi kötődéseiről is beszélt a Krónika megkeresésére.
Piaci árusok, cselédek és művészek sorsából rajzolódik ki a régi Bánság a temesvári tárlaton. A nemesség és a polgárság után a társadalom többsége kerül előtérbe: családi emlékek tárják fel a munka, a kultúra és a kivándorlás összefonódó történeteit.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház társulata október 17-én, szombaton este 7 órától a nagyteremben mutatja be Szakonyi Károly Holt lelkek című komédiáját Ny. V. Gogol regénye nyomán, Szabó K. István rendezésében.
Fazakas Lehel A menekülés lehetőségei című, 17 perces kisjátékfilmje nyerte el az erdélyi Filmgalopp idei fődíját – közölték vasárnap a szervezők. A 26. Filmtettfeszt Erdélyi Magyar Filmszemle díjait a kolozsvári Győzelem moziban adták át szombat este.
Száz éve indult útjára Kolozsváron a Korunk, napjaink egyik legrégebbi alapítású magyar nyelvű folyóirata. Kovács Kiss Gyöngy történészt, a Korunk főszerkesztőjét a centenárium alkalmából kérdeztük.
szóljon hozzá!