
Kedd óta látogatható a csíkszeredai Nagy Imre Galériában Hol volt, hol nem volt címmel megnyílt kiállítás, amely a 120 éve született festőre nagy hatást gyakorló mesterek, illetve az induláskor általa istápolt festők munkáiból válogat.
2013. augusztus 06., 17:282013. augusztus 06., 17:28
2013. augusztus 06., 17:352013. augusztus 06., 17:35
A hétvégén egyébként a művész előtt emlékest is tisztelgett, amelyet nemcsak Nagy Imre születésének évfordulója, de a képtár fennállásának 40. évfordulója is indokolttá tett, ráadásul 111 évvel ezelőtt nyitották meg az első képzőművészeti kiállítást Csíkszeredában – a csíkmindszenti származású Nagy István tárlatát.
Az emlékesten főképp Nagy Imréről, művészeti felfogásáról és hatásáról esett szó, Szabó András dizájner, a Nagy Imre-hagyaték kurátora elmondása szerint főképp neki köszönhető az, amit Banner Zoltán művészettörténész a városról mondott, szerinte ugyanis „Csíkszereda képzőművészeti nagyhatalom\". Szabó szerint Nagy Imre odafigyelt az elődökre, pályája kezdetén többek között Nagy István és a csíkszentgyörgyi Márton Ferenc volt rá nagy hatással.
Szabó András szerint Nagy Imre pályája kezdetén próbált felzárkózni a kor divatjához, megfestette például a marosvásárhelyi cukorgyárban, az agitációs brigád ülésén éneklő munkásnőket, de nem tudta magáénak érezni ezt a stílust. Ekkor született a Hol volt, hol nem volt című festménye, amely egyfajta vágyakozást fejez ki az elveszett szülőföld után, a természettel harmóniában élő embert ábrázolja.
Az emlékesten a képtár létrehozásának körülményeit is felelevenítették. Becze Zoltán újságíró elmondta, hogy az 1968-ban lezajlott megyésítést kísérő magyar identitást erősítő törekvések egyik fontos eseménye volt a galéria alapítása. Akkoriban a kultúrbizottság kezdeményezésére többek között sikerült kiköltöztetni a katonaságot a Mikó-várból és az épületben múzeumot létrehozni, de Nagy Istvánnak is akkoriban avattak emlékművet szülőfalujában, Csíkmindszenten.
Bara Béla, aki részt vett a képtár megnyitóján, elmondta, hogy nagy tömeg volt jelen, arra is emlékezett, hogy a megnyitón felszólaló Sütő András író a zsögödi festővel fenntartott baráti kapcsolatáról beszélt. Nicolae Bucur műkritikus, aki az akkori megyei kultúrbizottság alelnöke volt, elmondta, nagy eredmény volt akkoriban, hogy sikerült kiharcolni a galéria létrehozását, ugyanis addig példátlan volt Romániában, hogy élő művésznek képtárat létesítsenek.
Úgy sikerült véghezvinni a tervet, hogy Nagy Imre a hagyatékát felajánlotta a megyének. Egy bukaresti bizottság fel is értékelte ezt az örökséget, és rájöttek, hogy érdemes a gazdag műtárgygyűjteményért cserébe felajánlani a galériát. A műkritikus szerint a zsögödi festő azért nem szólalt fel a galériamegnyitón, mert ő is egy hatalmas értéket adott át: „Nagy Imrének nem volt mit megköszönnie, hiszen ő is nagy ajándékot adott át\" – mondta. Hozzátette, számára az maradt még emlékezetes, hogy a megnyitónak inkább kulturális íze volt, mint politikai.
Szőcs Lóránt
Erdélyi társulatok és alkotók szerezték meg a legfontosabb elismerések jelentős részét a Magyar Színházak 38. Kisvárdai Fesztiválján.
Visky András Kitelepítés című regényének német kiadása, a Die Aussiedlung kapta a Nemzetközi Irodalmi Díjat (Internationaler Literaturpreis) – jelentette be a marosvásárhelyi születésű szerző kiadója, a Jelenkor Kiadó szombaton Facebook-oldalán.
Krasznahorkai László „dühödt értetlenséggel” fogadta nemrég a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) elnökétől azt a kérdést, hogy ha az jelölné a Nemzet Művésze elismerésre, elfogadná-e.
Bemutatóval zárja évadát a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház, a közönség július 3-án és 4-én 19 órától láthatja a FESTEN című előadást Eugen Jebeleanu rendezésében.
Idén tavasszal rosszindulatú daganatos betegséget diagnosztizáltak Ákosnál: az 58 éves, Kossuth-díjas dalszerző-énekes nemrégiben komoly műtéten esett át.
Későn debütált, mégis néhány év alatt a kortárs svéd irodalom egyik legismertebb szerzője lett. A Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten Karin Smirnoff írásról, Svédország átalakulásáról és könyvei kelet-európai sikerének lehetséges okairól beszélt.
Vallasek Júlia kolozsvári műfordítót jutalmazta Dsida Jenő-díjjal a Romániai Írók Szövetsége Jane Austen műveinek, valamint Doina Gecse-Borgovan Rătăciri deliberate/Haza: úton című könyvének magyarra való átültetéséért.
Négy napon keresztül várja a kortárs irodalom szerelmeseit a Bánffy-palota udvarán megnyitott, 15. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét. A megnyitó keretében átadták a Kolozsvár Büszkesége díjakat.
Átadták Országos Színházi Találkozó (OSZT) díjait vasárnap Debrecenben: a szakmai zsűri 12 kategóriában, a MASZK-SzíDoSz színészzsűri pedig 4 csoportban hirdetett győzteseket vasárnap.
Holtai Gábor Itt érzem magam otthon című filmje nyerte el a jubileumi, 25. alkalommal megrendezett kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) közönségdíját a szombat este megtartott díjátadón.
szóljon hozzá!