
2008. december 12., 09:162008. december 12., 09:16
Egy 1752-es felmérés adatai alapján a múzeum bejáratától balra levő termek alatt egy kút található, amelyet az iratokban „szép düledező kútként” jegyeztek. A kutat legújabban 2005-ben tárták fel néhány lelkes régészhallgató segítségével. A 17. században a Mikó-vár kútja volt, akkoriban az épületen kívül esett. Mint kiderült, bár egyelőre még nem tudják bizonyítani, belső teremben is állhatott a kút. Az 1661-es török betörés során a vár nagyon megrongálódott, vele együtt a 11 méter mélységű és másfél méter belsőátmérőjű kút is sérült. A várat 1714 és 1719 között állították helyre, ekkor a kutat is kijavították: megnagyobbították a felső részét, és egy elvezető csatornát is hozzáépítettek. Darvas Lóránt muzeológus-régész szerint ekkor kerülhetett belső terembe.
A kút szerepe 1752-ben szűnt meg, akkor a várudvar közepére új kutat ástak, amelynek helye ma is megtalálható, de már nincs használatban. A Csíki Székely Múzeum azt tervezi, hogy jövőre két új kiállítótermet nyit meg a látogatók előtt, ahol a Mikó-vár történetét mutatnák be. Az újonnan megnyitott termekben helyezkedik el a kút mélyedése, ezért a kút beomlott falazatát restaurálták, és a közönség is láthatja majd.
Az évszázadok során a kutat többször is tisztították, ezért a legtöbb lelet, amit a 2005-ös ásatások során találtak a 18. század első feléből származik. A régi kút falazatából előkerült egy kőműveskalapács és egy bokály is, ugyanakkor a 18. századi átépítés során befalaztak nagy menynyiségű 17. századi kályhacsempe-töredéket, amelyek valószínűleg egy brassói kézműves céh termékei. Az 1700-as évekből való egy csöbör láncokkal, amit a kút alján találtak a régészek. Találtak még egy medaliont nyaklánccal, gyűrűt és 1722-es pénzérmét, amit Georg Wilhelm németalföldi fejedelem veretett, cseréppipa töredéket és fapipát. A kútban talált tárgyak a két új kiállító teremben lesznek majd láthatók.
A Csíki Székely Múzeumban tavasszal nyílik a Gyermekemet az országért című történelmi és régészeti témájú látványelemekben gazdag kiállítás, amely a tatárjárás korabeli Magyarországot mutatja be. A tárlat Szlovákiában és Magyarországon is megtekinthető majd. Csíkszeredában egyébként ez lesz a harmadik nagyszabású kiállítás, 2007-ben Munkácsy Mihály festményeit láthatta a közönség, idén pedig a Nagybányai művésztelep alkotóinak munkáit. „A vegyes profilú múzeumba évente 16 ezren látogatnak el, főleg határon túlról” – mondta el Gyarmati Zsolt, a múzeum igazgatója.
A Miniallűrök (2021) és a Lélekporc (2023) után TEjben, jajban, világvégÉN címmel jelent meg az UNITER- és Jászai Mari-díjas színművész legújabb verseskötete, aminek az „ősbemutatóját” Aradon tartották.
Napjaink zajos világában különösen fontos, hogy a gyerekek már kiskorukban találkozzanak a komolyzenével. A LurkOpera játékos foglalkozásai során az opera nemcsak élmény, hanem eszköz a koncentráció, kreativitás és érzelmi intelligencia fejlesztésére.
Ismét adventi turnéra indul a Kaláka. A népszerű zenekar december 4-én a budapesti Deák Ferenc téri evangélikus templomban kezdi a Szabad-e bejönni ide betlehemmel? című műsorsorozatát, és 21-én este Óbudán zárja.
Lázár Ervin Szegény Dzsoni és Árnika című meséjét mutatja be a Nagyvárad Táncegyüttes Mikulás ünnepén.
A 130 éves filmművészet tiszteletére 130 kortárs és klasszikus magyar alkotás érhető el ingyen öt héten át, adventtől Vízkeresztig, hétfőtől január 6-ig az idén ötéves Filmio kínálatában.
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.