Fotó: A szerző felvétele
2009. március 31., 09:492009. március 31., 09:49
Rövid ideig az erdőszentgyörgyi múzeumban dolgozott, 1965-től viszont szabadfoglalkozású művész. Pályájának alakulását meghatározta a Budapesti Nemzeti Galériában 1972-ben megrendezett egyéni kiállítása. „Bármilyen régi rajzról, legyen is szó, Bandi bácsi most, 83 évesen is mindegyikről tudja, hol készült, mi a története, így alkotásai egyben élete naplóját képezik” – árulta el Vécsi Nagy Zoltán, aki a címekből kiindulva elemezte a művész grafikáit.
Mint mondta, Kusztos egyes rajzainak tematikája áttételesen és árnyaltan kulturális, történelmi jelképekhez kapcsolódik, sőt időnként politikai felhangokat is megpendít a művész. A Ballada vagy a Gótika című szénrajz kulturális vonatkozást közvetít, több cím, mint például a Gerinc vagy a Gyűrődés kétértelmű vagy többértelmű, több képén a fákat emberi vagy állati tulajdonságokkal ruházza fel.
A címek lakonikusan a magyar költészet és zene nagyjait, Ady Endrét vagy Bartók Bélát idézik, rajzai pedig a népdalok rokonai, méltó képi megfelelői az ősi dallamoknak és szövegeknek – vélekedett Vécsi Nagy. Mint kiderült, Kusztos Endre mindig is úgy érezte, ha egy nap nem rajzolt, akkor az a nap számára elveszett.
„Most is naponta rajzolok, festek. Leginkább önarcképeket, azért is növeltem meg ennyire a szakállamat. Utoljára 1957-ben festettem szakállas önarcképeket, és most ismét nekiálltam” – mesélte a művész, akinek régebbi munkáiból állandó tárlat nyílt a szülőfalujában. Kusztos jelenleg Szovátán él – a tulajdonában maradt festményeit, rajzait a városnak ajándékozta, akárcsak azt a családi házat, amelyet a feleségétől örökölt, és ahol a művész halála után képzőművészeti egyesület működik majd. Mint mondta, ígéretet kapott arra is, hogy a város nemzetközi művésztelepet alapít majd a szovátai ingatlanban.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Demeter János barokk zenével társított természetfotóit bemutató tárlata nyitja az őszi kiállításszezont kedden a Liszt Intézet bukaresti központjában. A kiállítás október 10-ig látogatható.
Tízéves lett idén szeptemberben a Kolozsvári Állami Magyar Színház ESziK vagy isszák? című edukatív programja, az évforduló alkalmából háromnapos eseménysorozatot szerveznek a hétvégén.
Megállapodást írt alá az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára és a Méhes György–Nagy Elek Alapítvány: kutatói program keretében feltárják a II. világháborút követő évtizedek erdélyi magyar irodalmi és kulturális élet történeti hátterét.
Nagy Pál (1929 – 1979) erdélyi festő, grafikus, művészeti író és pedagógus munkássága előtt tiszteleg a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központ soron következő tárlata.
A Jaful secolului (Az évszázad rablása) című alkotást nevezte Románia a 2026-os Oscar-díjra. A film – amely számos rangos fesztiváldíjat nyert már – egy valódi műkincslopás drámáján keresztül vizsgálja a Kelet és Nyugat közötti bonyolult viszonyokat.
Negyedik alkalommal szervezi meg a BukFeszt színházi fesztivált a Magyar Színházak Szövetsége (MASZÍN) a román fővárosban.
Őszi mozis csemege várja a filmrajongókat a Bánságban és a Partiumban szeptemberben. A Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) két városban Temesváron és Nagyváradon is igazi különlegességekkel készül.
Puccini két egyfelvonásos darabját, A köpeny, valamint a Gianni Schicchi című műveket mutatja be egyazon produkció keretében a Kolozsvári Magyar Opera szeptember 18-án.
Erdélyi turnén lép fel József Attila-estjével Vecsei H. Miklós színművész október végén.
Öt friss magyar nagyjátékfilmet vetít romániai premierként az október 1. és 5. között zajló Filmtettfeszt filmfesztivál, amely további hat, az elmúlt egy-két évben készült egészestés fikciós alkotással várja a közönséget több mint 15 helyszínen.
Látogatottsági adatok