Fotó: A szerző felvétele
2009. március 31., 09:492009. március 31., 09:49
Rövid ideig az erdőszentgyörgyi múzeumban dolgozott, 1965-től viszont szabadfoglalkozású művész. Pályájának alakulását meghatározta a Budapesti Nemzeti Galériában 1972-ben megrendezett egyéni kiállítása. „Bármilyen régi rajzról, legyen is szó, Bandi bácsi most, 83 évesen is mindegyikről tudja, hol készült, mi a története, így alkotásai egyben élete naplóját képezik” – árulta el Vécsi Nagy Zoltán, aki a címekből kiindulva elemezte a művész grafikáit.
Mint mondta, Kusztos egyes rajzainak tematikája áttételesen és árnyaltan kulturális, történelmi jelképekhez kapcsolódik, sőt időnként politikai felhangokat is megpendít a művész. A Ballada vagy a Gótika című szénrajz kulturális vonatkozást közvetít, több cím, mint például a Gerinc vagy a Gyűrődés kétértelmű vagy többértelmű, több képén a fákat emberi vagy állati tulajdonságokkal ruházza fel.
A címek lakonikusan a magyar költészet és zene nagyjait, Ady Endrét vagy Bartók Bélát idézik, rajzai pedig a népdalok rokonai, méltó képi megfelelői az ősi dallamoknak és szövegeknek – vélekedett Vécsi Nagy. Mint kiderült, Kusztos Endre mindig is úgy érezte, ha egy nap nem rajzolt, akkor az a nap számára elveszett.
„Most is naponta rajzolok, festek. Leginkább önarcképeket, azért is növeltem meg ennyire a szakállamat. Utoljára 1957-ben festettem szakállas önarcképeket, és most ismét nekiálltam” – mesélte a művész, akinek régebbi munkáiból állandó tárlat nyílt a szülőfalujában. Kusztos jelenleg Szovátán él – a tulajdonában maradt festményeit, rajzait a városnak ajándékozta, akárcsak azt a családi házat, amelyet a feleségétől örökölt, és ahol a művész halála után képzőművészeti egyesület működik majd. Mint mondta, ígéretet kapott arra is, hogy a város nemzetközi művésztelepet alapít majd a szovátai ingatlanban.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Miniallűrök (2021) és a Lélekporc (2023) után TEjben, jajban, világvégÉN címmel jelent meg az UNITER- és Jászai Mari-díjas színművész legújabb verseskötete, aminek az „ősbemutatóját” Aradon tartották.
Napjaink zajos világában különösen fontos, hogy a gyerekek már kiskorukban találkozzanak a komolyzenével. A LurkOpera játékos foglalkozásai során az opera nemcsak élmény, hanem eszköz a koncentráció, kreativitás és érzelmi intelligencia fejlesztésére.
Ismét adventi turnéra indul a Kaláka. A népszerű zenekar december 4-én a budapesti Deák Ferenc téri evangélikus templomban kezdi a Szabad-e bejönni ide betlehemmel? című műsorsorozatát, és 21-én este Óbudán zárja.
Lázár Ervin Szegény Dzsoni és Árnika című meséjét mutatja be a Nagyvárad Táncegyüttes Mikulás ünnepén.
A 130 éves filmművészet tiszteletére 130 kortárs és klasszikus magyar alkotás érhető el ingyen öt héten át, adventtől Vízkeresztig, hétfőtől január 6-ig az idén ötéves Filmio kínálatában.
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Látogatottsági adatok