Fotó: A szerző felvétele
2009. március 31., 09:492009. március 31., 09:49
Rövid ideig az erdőszentgyörgyi múzeumban dolgozott, 1965-től viszont szabadfoglalkozású művész. Pályájának alakulását meghatározta a Budapesti Nemzeti Galériában 1972-ben megrendezett egyéni kiállítása. „Bármilyen régi rajzról, legyen is szó, Bandi bácsi most, 83 évesen is mindegyikről tudja, hol készült, mi a története, így alkotásai egyben élete naplóját képezik” – árulta el Vécsi Nagy Zoltán, aki a címekből kiindulva elemezte a művész grafikáit.
Mint mondta, Kusztos egyes rajzainak tematikája áttételesen és árnyaltan kulturális, történelmi jelképekhez kapcsolódik, sőt időnként politikai felhangokat is megpendít a művész. A Ballada vagy a Gótika című szénrajz kulturális vonatkozást közvetít, több cím, mint például a Gerinc vagy a Gyűrődés kétértelmű vagy többértelmű, több képén a fákat emberi vagy állati tulajdonságokkal ruházza fel.
A címek lakonikusan a magyar költészet és zene nagyjait, Ady Endrét vagy Bartók Bélát idézik, rajzai pedig a népdalok rokonai, méltó képi megfelelői az ősi dallamoknak és szövegeknek – vélekedett Vécsi Nagy. Mint kiderült, Kusztos Endre mindig is úgy érezte, ha egy nap nem rajzolt, akkor az a nap számára elveszett.
„Most is naponta rajzolok, festek. Leginkább önarcképeket, azért is növeltem meg ennyire a szakállamat. Utoljára 1957-ben festettem szakállas önarcképeket, és most ismét nekiálltam” – mesélte a művész, akinek régebbi munkáiból állandó tárlat nyílt a szülőfalujában. Kusztos jelenleg Szovátán él – a tulajdonában maradt festményeit, rajzait a városnak ajándékozta, akárcsak azt a családi házat, amelyet a feleségétől örökölt, és ahol a művész halála után képzőművészeti egyesület működik majd. Mint mondta, ígéretet kapott arra is, hogy a város nemzetközi művésztelepet alapít majd a szovátai ingatlanban.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Biztonságban őrizné, szakszerűen feltárná és a kortárs, helyi zenei élet számára elérhetővé tenné az Erdélyben egykor működő zeneszerzők, művészek megvalósításait a frissen megalakult Erdélyi Zeneszerzők Archívuma. Sófalvi Emese muzikológussal beszéltünk.
Az Aradi Kamaraszínház Kean című előadása kapta a Legjobb monodráma díját az idén 12. alkalommal megrendezett tatabányai MOST Feszten. Harsányi Attila címszereplő három egyórás darabot mutatott be egymásután.
Gyermekoperát mutatnak be a kincses városban ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében: Mester Dávid zeneszerző művének premierjét április 2-án tartják – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
Hosszas betegség után vasárnap 79 éves korában elhunyt Nádasdy Ádám nyelvész, költő és műfordító – közölte a család kérésére Török András Budapest-történész, a Fortepan menedzsere hétfőn az MTI-vel.
Kallós Zoltán egyszerre jelent mércét, példát és kapaszkodót a magyar nemzetnek – jelentette ki Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár szombaton este Kolozsváron, a Kallós 100 emlékév erdélyi nyitórendezvényén.
Bogdán Zsoltot, a Kolozsvári Állami Magyar Színház többszörös UNITER-díjas, Jászai Mari-díjas, Kiváló művész címmel kitüntetett színművészét arra kértük, fogalmazza meg a Krónikának a benne felmerülő gondolatokat a színház világnapja alkalmából.
Gazdag programkínálattal ünnepli a színház világnapját pénteken, március 27-én a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház.
A Kolozsvári Magyar Operában koncertszínházzal, a magyarországi közmédián portréfilmmel, tematikus műsorokkal tisztelegnek a 100 éve született Kallós Zoltán emléke előtt.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája új programsorozatot indít útjára idén. Az Olvasatórium kritikusi kerekasztal első eseményét március 26-án, csütörtökön 19 órától tartják.
Szatmárnémetiben rendez Tompa Gábor, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója, aki a Harag György Társulattal állítja színpadra Eugène Ionesco: A kopasz énekesnő című műve alapján készülő előadást.
Látogatottsági adatok