
Fotó: Biró István
2010. január 22., 11:012010. január 22., 11:01
„A Himnusz ünnepe az értékteremtés ünnepe is. Azt az alkotómunkát kell ma értékelnünk, amely megtartja közösségünket, továbbélteti anyanyelvünket, és amelynek köszönhetően környezetünk folyamatosan alakul, változik, gazdagabb és színesebb” - vallja magyar kultúra napi üzenetében Kelemen Hunor, a román kormány RMDSZ-es művelődési minisztere, aki szerint a Himnusz több mint másfél évszázada az összetartozás szimbóluma a világ valamennyi táján élő magyar számára.
„A kultúra az igényesség mércéje, a romániai magyarság számára pedig a tolerancia és a befogadás közege is. Amit a közélet más területein kínkeservesen tudunk megértetni, elfogadtatni, megismertetni - értékeinket, műkincseinket, hagyományainkat, szimbólumainkat és ünnepeinket - az a kultúra területének sajátja, többletértéke. Ezen a területen gazdagságot jelent az, ha több nemzet egyenrangú értékei járulnak hozzá egy műalkotás, egy esemény létrejöttéhez” - fogalmaz a miniszter, jelentős eseménynek nevezve, hogy magyar politikus vezetheti a kulturális tárcát. „Ennek a felelősségnek teljes tudatában szeretném végezni tárcavezetői munkámat, kiemelt figyelmet szentelve a magyar kulturális örökségnek és a magyar alkotónak a kultúra valamennyi területén” - szögezi Kelemen Hunor, aki pénteken Kolozsváron ünnepli a Magyar Kultúra Napját.
A magyar és nemzetközi kulturális élet hat kiemelkedő személyisége: Eszenyi Enikő színművész, Forgács Péter filmrendező, médiaművész, Szakcsi Lakatos Béla zongoraművész, Tarr Béla filmrendező, valamint Juliet Kinchin, a New York-i Modern Művészetek Múzeuma kurátora és Kobajasi Ken-Icsiro karmester kapta idén a Magyar Kultúra Követe címet. Az elismeréssel járó oklevelet Hiller István oktatási és kulturális miniszter a Magyar Kultúra Napja alkalmából adta át a kitüntetetteknek a Magyar Tudományos Akadémián. Kobajasi Ken-Icsiro nem volt jelen az ünnepségen, ő később veszi át az oklevelet.
Hiller István oktatási és kulturális miniszter a díjátadáskor rámutatott, hogy a cím megalapításakor arra kérték a kultúra különféle területein alkotó művészeket, szakembereket, hogy „folytassák, amit eddig tettek. Nem várunk tőlük többet és mást. Ne változzanak, maradjanak azok, akik eddig voltak, csak fogadják el a felkérést: művészetüket és személyüket, tevékenységüket e cím birtokában vessék latba”. Véleménye szerint a Magyar Kultúra Követe rangját az adja, hogy a cím viselői egy olyan „klub” tagjai lesznek, amelynek személyiségei 2007 óta a hazai és a nemzetközi életben is kiemelkedők, Fehér Lászlótól Konrád Györgyig.
„A kultúra embereinek rá kell világítaniuk, hogy ami a középkorban a föld volt, az újkorban egy gyár, az a vagyon a 21. században a megszerzett tudás, az oktatás, a kultúra és az innováció.
Magyarország bővelkedik tehetségekben, becsülni és bánni tudni kell velük” - hangoztatta a tárcavezető. A címmel elismertek közül Juliet Kinchin hangsúlyozta: nagyon megérintette a felkérés, hiszen szakmai és magánéletének egyaránt fontos része a magyar kultúra. A New York-i Modern Művészetek Múzeumának vezető kurátora 1983 óta jár rendszeresen Magyarországra, ekkor rendezte első kamara-kiállítását. Az Extremely Hungary amerikai kulturális évad kapcsán kifejtette: folytatandó, eredményes kezdeményezésnek tartja, hogy a kulturális tárca a külföldi kulturális intézeteken és évadokon keresztül népszerűsítse a magyar kultúrát a világban. A 2007-ben alapított elismerést azoknak a kimagasló tehetségű embereknek adományozzák, akik a magyar kultúrát, Magyarországot képviselik külföldön.
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.