
Fotó: Biró István
2010. január 22., 11:012010. január 22., 11:01
„A Himnusz ünnepe az értékteremtés ünnepe is. Azt az alkotómunkát kell ma értékelnünk, amely megtartja közösségünket, továbbélteti anyanyelvünket, és amelynek köszönhetően környezetünk folyamatosan alakul, változik, gazdagabb és színesebb” - vallja magyar kultúra napi üzenetében Kelemen Hunor, a román kormány RMDSZ-es művelődési minisztere, aki szerint a Himnusz több mint másfél évszázada az összetartozás szimbóluma a világ valamennyi táján élő magyar számára.
„A kultúra az igényesség mércéje, a romániai magyarság számára pedig a tolerancia és a befogadás közege is. Amit a közélet más területein kínkeservesen tudunk megértetni, elfogadtatni, megismertetni - értékeinket, műkincseinket, hagyományainkat, szimbólumainkat és ünnepeinket - az a kultúra területének sajátja, többletértéke. Ezen a területen gazdagságot jelent az, ha több nemzet egyenrangú értékei járulnak hozzá egy műalkotás, egy esemény létrejöttéhez” - fogalmaz a miniszter, jelentős eseménynek nevezve, hogy magyar politikus vezetheti a kulturális tárcát. „Ennek a felelősségnek teljes tudatában szeretném végezni tárcavezetői munkámat, kiemelt figyelmet szentelve a magyar kulturális örökségnek és a magyar alkotónak a kultúra valamennyi területén” - szögezi Kelemen Hunor, aki pénteken Kolozsváron ünnepli a Magyar Kultúra Napját.
A magyar és nemzetközi kulturális élet hat kiemelkedő személyisége: Eszenyi Enikő színművész, Forgács Péter filmrendező, médiaművész, Szakcsi Lakatos Béla zongoraművész, Tarr Béla filmrendező, valamint Juliet Kinchin, a New York-i Modern Művészetek Múzeuma kurátora és Kobajasi Ken-Icsiro karmester kapta idén a Magyar Kultúra Követe címet. Az elismeréssel járó oklevelet Hiller István oktatási és kulturális miniszter a Magyar Kultúra Napja alkalmából adta át a kitüntetetteknek a Magyar Tudományos Akadémián. Kobajasi Ken-Icsiro nem volt jelen az ünnepségen, ő később veszi át az oklevelet.
Hiller István oktatási és kulturális miniszter a díjátadáskor rámutatott, hogy a cím megalapításakor arra kérték a kultúra különféle területein alkotó művészeket, szakembereket, hogy „folytassák, amit eddig tettek. Nem várunk tőlük többet és mást. Ne változzanak, maradjanak azok, akik eddig voltak, csak fogadják el a felkérést: művészetüket és személyüket, tevékenységüket e cím birtokában vessék latba”. Véleménye szerint a Magyar Kultúra Követe rangját az adja, hogy a cím viselői egy olyan „klub” tagjai lesznek, amelynek személyiségei 2007 óta a hazai és a nemzetközi életben is kiemelkedők, Fehér Lászlótól Konrád Györgyig.
„A kultúra embereinek rá kell világítaniuk, hogy ami a középkorban a föld volt, az újkorban egy gyár, az a vagyon a 21. században a megszerzett tudás, az oktatás, a kultúra és az innováció.
Magyarország bővelkedik tehetségekben, becsülni és bánni tudni kell velük” - hangoztatta a tárcavezető. A címmel elismertek közül Juliet Kinchin hangsúlyozta: nagyon megérintette a felkérés, hiszen szakmai és magánéletének egyaránt fontos része a magyar kultúra. A New York-i Modern Művészetek Múzeumának vezető kurátora 1983 óta jár rendszeresen Magyarországra, ekkor rendezte első kamara-kiállítását. Az Extremely Hungary amerikai kulturális évad kapcsán kifejtette: folytatandó, eredményes kezdeményezésnek tartja, hogy a kulturális tárca a külföldi kulturális intézeteken és évadokon keresztül népszerűsítse a magyar kultúrát a világban. A 2007-ben alapított elismerést azoknak a kimagasló tehetségű embereknek adományozzák, akik a magyar kultúrát, Magyarországot képviselik külföldön.
A Miniallűrök (2021) és a Lélekporc (2023) után TEjben, jajban, világvégÉN címmel jelent meg az UNITER- és Jászai Mari-díjas színművész legújabb verseskötete, aminek az „ősbemutatóját” Aradon tartották.
Napjaink zajos világában különösen fontos, hogy a gyerekek már kiskorukban találkozzanak a komolyzenével. A LurkOpera játékos foglalkozásai során az opera nemcsak élmény, hanem eszköz a koncentráció, kreativitás és érzelmi intelligencia fejlesztésére.
Ismét adventi turnéra indul a Kaláka. A népszerű zenekar december 4-én a budapesti Deák Ferenc téri evangélikus templomban kezdi a Szabad-e bejönni ide betlehemmel? című műsorsorozatát, és 21-én este Óbudán zárja.
Lázár Ervin Szegény Dzsoni és Árnika című meséjét mutatja be a Nagyvárad Táncegyüttes Mikulás ünnepén.
A 130 éves filmművészet tiszteletére 130 kortárs és klasszikus magyar alkotás érhető el ingyen öt héten át, adventtől Vízkeresztig, hétfőtől január 6-ig az idén ötéves Filmio kínálatában.
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.