2011. március 17., 09:102011. március 17., 09:10
Rostás-Péter István főszerkesztő-helyettes elmondta: a közszolgálati rádió története két nagyobb fejezetre tagolható, az egyik a megalakulástól, 1954 márciusától 1985-ig tartott, amikor a stúdiót központi utasításra felszámolták, a másik pedig az újraindulástól, 1989 decemberétől napjainkig. „Ha egy mondatban próbálnám összefoglalni a jelenlegi csapat tevékenységét, akkor azt mondanám, hogy a rádió úgy próbál klasszikus értékeket továbbvinni, hogy közben igyekszik megfelelni a médiapiac új kihívásainak a közszolgálatiság keretei között” – fogalmazott a főszerkesztő-helyettes.
A rádió műsora egyébként Kolozs megyével együtt nyolc megyében fogható, naponta hét órát sugároz magyarul, reggel 8 és 10 óra között, a magyar adás első két órájában körülbelül 50–60 ezer hallgatója van. Rostás-Péter István elmondta: megpróbálják bővíteni kínálatukat, hallgatóbarátabbá tenni a műsort, a hétvégi műsoraikat igyekeznek most átgondolni, mivel a felmérések szerint az emberek hétvégi rádiózási szokásai eltérnek a hétköznapitól.
Az 57. születésnap alkalmából ma délután 3 órától Józsa Márta magyarországi filmes A mi kis rádiónk című filmjét nézhetik meg az érdeklődők a Donát út 160. szám alatti stúdióban. A film nem a Kolozsvári Rádióról szól, hanem egy magyarországi kis rádióról. Józsa Márta a film szerkesztőjeként vallja: ezek a kis helyi médiumok nagyon hatékonyan töltik be a nyilvánosság közösségi értékrendjének megfelelő funkciókat. A vetítés után, 18 órától lapunk munkatársa, Könczey Elemér 57 karikatúrájából álló kiállítás megnyitójára kerül sor, majd ezt követően fél 7-kor kezdődik a kolozsvári fiatal zenészekből 2009-ben alakult Kalapos Band koncertje. Holnap este hat órától a hétfőn Kossuth-díjjal kitüntetett Berecz András mesemondó műsorára kerül sor a Kolozsvári Rádió nagytermében.
„Hogy a kolozsvári magyaroknak mit jelent a rádió, akkor derült ki, amikor beindult a magyar nyelvű kereskedelmi vetélytársunk, a Paprika Rádió. Az első időszakban nagyon sok hallgatónk átpártolt a Paprikához, mert újdonság volt, és egy nagyon agresszív reklámkampány előzte meg az indulását, majd korábbi hallgatóink fokozatosan visszatértek hozzánk. Jelenleg úgy néz ki, hogy a két rádió kiegészíti egymást Kolozsváron: amikor a mi magyar műsoraink mennek, hétköznap 8 és 10, valamint 15 és 18 óra között, akkor a magyar rádióhallgatók többsége minket hallgat, majd ha a román adás következik, akkor a magyar hallgatók 30 százaléka marad továbbra is a Kolozsvári Rádió frekvenciáján, a többiek áttekernek a Paprikára” – mesélte Rostás-Péter István. A főszerkesztő-helyettes elárulta: kérvényezték, hogy a magyar szerkesztőség külön frekvenciát kapjon, ami azt jelentené, hogy napi 24 órában sugároznának magyar nyelven, erre azonban még várnunk kell.
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
szóljon hozzá!