Hirdetés

Krasznahorkai László kapja az irodalmi Nobel-díjat

•  Fotó: Nobelprize.org

Fotó: Nobelprize.org

A 2025-ös irodalmi Nobel-díjat Krasznahorkai László magyar író kapja „apokaliptikus terror közepette a művészet erejét megerősítő, lenyűgöző és látnoki műveiért” – közölte a Svéd Királyi Tudományos Akadémia csütörtökön Stockholmban.

Krónika

2025. október 09., 14:122025. október 09., 14:12

2025. október 10., 09:072025. október 10., 09:07

A kitüntetés 11 millió svéd koronával jár, a díjat a hagyományoknak megfelelően december 10-én, az elismerést alapító Alfred Nobel halálának évfordulóján adják át Krasznahorkai Lászlónak.

A 71 éves szerzőnek a díjat látnoki erejű életművéért ítélték oda, amely az apokaliptikus terror közepette megerősíti a művészet erejét – mondta el Mats Malm, a Svéd Akadémia titkára, aki beszámolt arról is, hogy a bejelentés előtt sikerült telefonon elérnie az éppen Frankfurtban tartózkodó Krasznahorkai Lászlót.

Hirdetés
Idézet
Krasznahorkai László a Kafkától Thomas Bernhardig nyúló, az abszurdizmus és a groteszk túlzás által jellemzett közép-európai hagyomány nagyszerű epikus írója.

De több is rejlik benne: keleti hatások is megmutatkoznak műveiben, amelyek hangvétele szemlélődőbb, finoman hangolt” – méltatta közleményében a Svéd Akadémia.

Krasznahorkai László Kolozsváron

Krasznahorkai László különben 2019-ben a kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának javaslatára a tiszteletbeli doktori (doctor honoris causa) címet vett át a BBTE részéről.

A díjazott akkor megtisztelőnek nevezte az elismerést, majd előrebocsátotta, beszédében „személyes ügyről” fog vallani, olyasmiről, amiről nem gondolta, hogy nagyközönség elé tárja. Személyes hangú irodalmi vallomásában felsorolta, melyik volt a világ- és magyar irodalom száz olyan alkotása, ami hatással volt rá. A felsorolásban egyes műveknél elidőzött egy-egy személyes élmény, meglátás vagy kritikai megjegyzés erejéig.

Szerepelt a listán Dante Isteni színjátéka, Shakespeare-drámák, Goethe Faustja, valamint számos költő „összes verseinek kötete”: Berzsenyié, József Attiláé, Pilinszky Jánosé.

Idézet
Sosem szerettem a Faustot, mégis óriási hatással volt rám. Ezt a könyvet mindig szerettem volna elfelejteni, sosem sikerült”

– mondta például Goethe művéről. József Attiláról szólva úgy fogalmazott, tőle tanulta meg, hogy szavainknak külön-külön és együtt is tétje van, Berzsenyit pedig „darabosan érzékeny, melankolikus szörnyetegnek” nevezte, és azt is elárulta, Kafka és Hajnóczy Péter műveinek olvasása nélkül nem lett volna belőle író.

De szerepelt a százas listán többek közt Borges, Krúdy, aki Krasznahorkai szerint „számára a legmagasabb magyar író”, valamint Proustnak Az eltűnt idő nyomában című regénye, Becket Godot-ra várva című drámája, Cervantes Don Quijotéja, Márquez Száz év magánya, Tennessee Williams drámái, Truman Capote regényei, James Joyce Ulyssese.

A román irodalomból megemlítette Panait Istrati és Titus Popovici művét, valamint Keatset, Thackerayt, Csehovot, Gorkijt, Dosztojevszkij A Karamazov testvérek című regényét is.
Mi minden akartam lenni… kémikus, fizikus, rockzenész, Bach, a Tenkes kapitánya, hős, az a valaki, akibe Romy Schneider nagyon szerelmes” – emlékezett 2019-ben Kolozsváron az író.

korábban írtuk

Aki a törékeny örökkévalóságról hoz hírt – Krasznahorkai László Kossuth-díjas író díszdoktori címet kapott Kolozsváron
Aki a törékeny örökkévalóságról hoz hírt – Krasznahorkai László Kossuth-díjas író díszdoktori címet kapott Kolozsváron

Krasznahorkai László nemzetközileg elismert, Kossuth-díjas írónak tiszteletbeli doktori (doctor honoris causa) címet adományozott kedden ünnepélyes keretek közt a kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetem a Bölcsészettudományi Kar javaslatára. Krasznahorkai a kar első magyar dísztoktora.

Gyulai gyökerek és a nyelv megszállottsága

Krasznahorkai László 1954. január 5-én született Gyulán, értelmiségi családban. Édesapja ügyvéd, édesanyja hivatalnok volt – a fegyelem és a belső rend világa, amely később is átszivárgott műveibe. A gyulai Erkel Ferenc Gimnázium latin tagozatán érettségizett, majd jogi tanulmányait Szegeden kezdte, később az ELTE bölcsészkarán folytatta magyar szakon.

Korán írói útra lépett: első publikációja (Tebenned hittem, 1977) már megmutatta azt a sűrű, körkörös, filozófiai gondolkodást, amely később egész életművét meghatározta. Dolgozott a Gondolat Kiadónál, de 1984-ben úgy döntött, felhagy minden hivatali munkával – azóta szabadfoglalkozású íróként él.

•  Fotó: MTI/Marjai János Galéria

Fotó: MTI/Marjai János

„A pusztulás tánca” – a Sátántangó és a világhír kezdete

Az 1985-ben megjelent Sátántangó nemcsak a nyolcvanas évek magyar irodalmát, hanem a világirodalmat is megrázta. Egy alföldi falu süllyed el a saját nyomorában, miközben a megváltás ígérete – vagy annak illúziója – körbejár a szereplők között. A mű egyszerre szociografikus, filozófiai és mitikus.

A regény 1994-ben Tarr Béla legendás, több mint hétórás filmjében új életet kapott, s a két alkotó kapcsolata a magyar művészet egyik legtermékenyebb együttműködésévé vált.
Ezt követte Az ellenállás melankóliája (1989), amely egy különös cirkusz érkezésén keresztül a hatalom, a hit és a káosz természetét vizsgálja. A műből készült film, a Werckmeister harmóniák (2000), máig kultikus alkotás.

Utazások, világirodalmi kiteljesedés

A rendszerváltás után Krasznahorkai bejárta a világot: élt Japánban, Németországban, az Egyesült Államokban, és ezek az élmények új irányt adtak írásainak. A Rombolás és bánat az ég alatt (2004) Kínában játszódó esszéregény, amely a keleti gondolkodás és a nyugati dekadencia közti feszültséget kutatja.

A 2000-es években jelent meg több jelentős műve: Háború és háború (1999), Északról hegy, Délről tó, Nyugatról utak, Keletről folyó (2003) és Seiobo járt odalent (2008) – ez utóbbiért Aegon Művészeti Díjat kapott. A könyv a művészet szentségét, a szépség pillanatát keresi, gyakran egyetlen, több oldalon át hömpölygő mondatokban.

•  Fotó: MTI Galéria

Fotó: MTI

A báró hazatér – a késői korszak

2016-ban jelent meg Báró Wenckheim hazatér, amely egy idős tudós visszatérését beszéli el egy elfeledett magyar kisvárosba. A regény egyszerre groteszk és tragikus, humoros és mélyen emberi – sokan a Sátántangó ellenpárjának tartják. A mű elnyerte a Man Booker International Prize-t (2015), és ezzel Krasznahorkai végleg a világirodalom élvonalába került.

Későbbi kötetei – mint a Herscht 07769 (2021) – már a teljes letisztulás és belső csend felé mutatnak: a szerző maga is úgy fogalmazott, „a mondat már önmagát írja tovább”.

Nyelv, zene, apokalipszis

Krasznahorkai prózáját gyakran nevezik „a mondat apokalipszisének”. Mondatai hömpölyögnek, sodornak, miközben a reménytelenség és a szépség, a pusztulás és a megváltás örök körforgását idézik meg. Stílusát egyszerre tartják Kafka, Beckett és Mészöly Miklós örökségének, ugyanakkor teljesen egyedi: nála a mondat nemcsak elbeszél, hanem gondolkodik, meditál, zeng.

Díjak, elismerések, örökség

Krasznahorkai László a magyar irodalom egyik legtöbbet díjazott írója:

  • József Attila-díj (1987)
  • Kossuth-díj (1993)
  • Márai Sándor-díj (1996)
  • Aegon Művészeti Díj (2010)
  • Formentor de las Letras (2024)
  • Irodalmi Nobel-díj (2025)
    2004 óta tagja a Digitális Irodalmi Akadémiának, és művei több mint harminc nyelven olvashatók.
Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. október 12., hétfő

„Mindannyiunkat elkapott a »Csicsikov-láz«”: Gogol-mű bemutatójára készül a kolozsvári színház

A Kolozsvári Állami Magyar Színház társulata október 17-én, szombaton este 7 órától a nagyteremben mutatja be Szakonyi Károly Holt lelkek című komédiáját Ny. V. Gogol regénye nyomán, Szabó K. István rendezésében.

„Mindannyiunkat elkapott a »Csicsikov-láz«”: Gogol-mű bemutatójára készül a kolozsvári színház
Hirdetés
2026. október 11., vasárnap

Egy szarvasgázolás bonyodalmai: Fazakas Lehel kisjátékfilmje nyerte a Filmgalopp fődíját

Fazakas Lehel A menekülés lehetőségei című, 17 perces kisjátékfilmje nyerte el az erdélyi Filmgalopp idei fődíját – közölték vasárnap a szervezők. A 26. Filmtettfeszt Erdélyi Magyar Filmszemle díjait a kolozsvári Győzelem moziban adták át szombat este.

Egy szarvasgázolás bonyodalmai: Fazakas Lehel kisjátékfilmje nyerte a Filmgalopp fődíját
2026. október 11., vasárnap

Erdélyi, magyar és ízig-vérig európai: Kovács Kiss Gyöngy főszerkesztő a százéves Korunk folyóirat küldetéséről

Száz éve indult útjára Kolozsváron a Korunk, napjaink egyik legrégebbi alapítású magyar nyelvű folyóirata. Kovács Kiss Gyöngy történészt, a Korunk főszerkesztőjét a centenárium alkalmából kérdeztük.

Erdélyi, magyar és ízig-vérig európai: Kovács Kiss Gyöngy főszerkesztő a százéves Korunk folyóirat küldetéséről
2026. október 10., szombat

„Win-win játék”: soha nem szerette még ennyire Bukarest a romániai magyar színjátszást

Soha nem volt még ennyire elfogadott és kedvelt a romániai magyar színjátszás a román szakma és közönség körében, mint most – ez derül ki az ötödik BukFeszt mérlegéből.

„Win-win játék”: soha nem szerette még ennyire Bukarest a romániai magyar színjátszást
Hirdetés
2026. október 08., csütörtök

Lélektani mű az elkerülhetetlen tragédiáról: koprodukciót mutat be a szatmári magyar társulat

Németh László Iszony című regényéből készült adaptációt mutat be a szatmárnémeti Harag György Társulat a Gyulai Várszínházzal koprodukcióban. Az előadás rendezője Szabó K. István.

Lélektani mű az elkerülhetetlen tragédiáról: koprodukciót mutat be a szatmári magyar társulat
2026. október 07., szerda

Jubileum a láthatáron: tizedszer költöznek magyar előadások a brassói színházba

Jubileumi kiadásához érkezett a brassói Magyar Színházfesztivál: október 16-án, majd 21. és 25. között színházi előadások, zenés-irodalmi estek, bábjátékok, könyvbemutatók, fotókiállítás és koncert várja a közönséget.

Jubileum a láthatáron: tizedszer költöznek magyar előadások a brassói színházba
2026. október 02., péntek

Otthonkeresés és kultúrák találkozása a vásznon: premierek és filmes találkozások a 26. Filmtettfeszten

Elvándorlás, családi kötelékek és kultúrák találkozása kerül előtérbe a 26. Filmtettfeszt filmjeiben. Az október 7-én kezdődő szemle Erdély több településén várja a nézőket, Kolozsváron húsz közönségtalálkozót is tartanak.

Otthonkeresés és kultúrák találkozása a vásznon: premierek és filmes találkozások a 26. Filmtettfeszten
Hirdetés
2026. szeptember 30., szerda

Színészek saját élettörténetei a színpadon: szokatlan kezdeményezést indított a temesvári társulat

Kőszínházban szokatlannak számító kezdeményezést indított a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház: színészeik saját élettörténetükből, személyes emléktöredékeikből, rendező nélkül készítenek monodrámát.

Színészek saját élettörténetei a színpadon: szokatlan kezdeményezést indított a temesvári társulat
2026. szeptember 29., kedd

Elek apó újra az íróasztalánál mesélhet – Új élmények várják a látogatókat Kisbaconban

Élőszavas mesemondással, interaktív bemutatóval és családi történetekkel várják a látogatókat a kisbaconi Benedek Elek Emlékházban, ahol szeptember 30-án a nagy meseíró születésének 167. évfordulóját és a népmese napját ünneplik.

Elek apó újra az íróasztalánál mesélhet – Új élmények várják a látogatókat Kisbaconban
2026. szeptember 28., hétfő

„A színház az otthona volt”. Elhunyt a neves nagyváradi színművész

Életének 88. évében hétfőn elhunyt F. Bathó Ida színművész, a nagyváradi magyar színjátszás meghatározó alakja – közölte a Szigligeti Színház.

„A színház az otthona volt”. Elhunyt a neves nagyváradi színművész
Hirdetés
Hirdetés