Fotó: Kolozsvári Ünnepi Könyvhét / Facebook
Könyvbemutatókkal, neves kortárs szerzők író-olvasó találkozójával, koncertekkel és számos kísérőprogrammal szervezték meg a Kolozsvári Ünnepi Könyvhetet a Bánffy-palotában és más helyszíneken. A Krónika által megszólaltatott kiadóvezetők elégedetten értékeltek.
2022. június 12., 17:502022. június 12., 17:50
2022. június 13., 07:262022. június 13., 07:26
A vasárnap délután Lackfi János, Szirtes Edina Mókus és Vecsei H. Miklós zenés-verses műsorával véget ért rendezvény a gazdag programkínálat mellett erdélyi és magyarországi kiadók termékeivel várta a könyvbarátokat: gyerekkiadványok, szépirodalom, művészeti albumok, szakkönyvek mind megtalálhatóak voltak a szépművészeti múzeumnak helyet adó barokk palota termeiben felállított standokon.
Sokan kíváncsiak voltak Orvos-Tóth Noémi magyarországi klinikai szakpszichológus, az Örökölt sors és az idén megjelent Szabad akarat sikerkönyvek szerzője szombati beszélgetésére, ahol az emberi lélek és tudatalatti működésének titkairól, szorongásokról, veszteségekről, bántalmazó kapcsolatokról, személyiségzavarokról, kötődési problémákról és a közelmúltban egy Kolozsváron élő fiatal nő meggyilkolása kapcsán áldozathibáztatásról is szó esett.
Orvos-Tóth Noémi
Fotó: Jakab Mónika
A szemlén tiszteletét tette Bodor Ádám kolozsvári születésű, Budapesten élő Kossuth-díjas író, aki kedves régi kolozsvári helyeiről, az egykori város lepusztultságáról, az Utunk szerkesztőségben megtörténtekről, a pályafutása során kapott olvasói visszajelzésekről is beszélt szombat este a zsúfolásig megtelt Tonitza teremben. A 85 éves szerző Karácsonyi Zsolt, a Helikon főszerkesztője kérdéseire válaszolva elmondta, elsősorban a szülőhelye környéke emlékezetes számára, a Majális utca, a botanikus kert, a Házsongárd vagy a Görögtemplom utca, ahol sízni tanult. „Más világ volt. Autó annak idején tíz volt, ebből kettő a Szekuritáté autója, mivel a székházuk is ott volt a Majális utcában.
– emlékezett vissza.
Bodor Ádám
Fotó: Kolozsvári Ünnepi Könyvhét / Facebook
Azt is elmondta, hogy nincs honvágya, pedig Budapest sem tudta pótolni számára a hiányt. Hozzátette, noha Kolozsvár nagyon kiépült a város, tökéletes infrastruktúrával, „ahol egyik repülő száll fel a másik után, de a kommunizmus után nagyon lassan állt talpra ez a város”.
– mondta. Beszélt azokról az időkről is, amikor penzumra írt az Utunkhoz, elmondta: 45 sorért 320 lejt kapott annak idején, ez viszont egyfajta szabadságot is jelentett számára, mivel a pénzből hetekig tudott kiszállásokra járni, mialatt leginkább Radnai-havasokban sízéssel töltötte idejét, ezért is jelennek meg írásaiban többször is a sínyomok a hóban.
Fotó: Kolozsvári Ünnepi Könyvhét / Facebook
A találkozón, ahol az író Az elvtársak üdvözletüket küldik című novellájának felolvasásával vezettek be a Bodor-regények különös világába, a közönség azt is megtudhatta, hogy a szerző elsősorban elbeszélésírónak tartja magát. Elmesélte, hogy a Sinistra körzet című írását regénynek tervezte, ám egy súlyos autóbaleset következtében hosszú ideig feküdt kómában, és a tudatalattijában teljesen átalakult a regény fonala, így a felépülése után egyből nekilátott a megírásának, és egy-másfél év után, miután befejezte, teljesen másról szólt, mint ahogy eltervezte.
– jegyezte meg. Az író-olvasó találkozón arról is szó esett, hogy a Bodor írásaiban leírtak jóslatszerűen megvalósulnak a valóságban. „Bizonyos hegyvidéki helyszínekre kihelyeztem az írásaim történetét, de ezek nagyon hosszú távú történelmi kontextusban értelmezhetők. Csak azt mondom, hogy azok a történések, amelyek a Sinistra körzetben az olvasókat érzékenyen érintették, és bizonyos körök rosszallását is kivívták, nem esnek messze mind a mai napig a történelmi távlatainktól. Azok a szokatlan események, amelyekről írok, olykor valósággá válnak, és ha az elmúlt három hónap történéseit figyeljük, akkor kiderül, hogy a túlzásaimmal nem jártam nagyon messze a valóságtól. Ezek a sejtéseim ezek nem haltak ki a második világháborúval, én mindig sejtettem, hogy maga az emberi természet 2000 éve nem változott. Ezért a könyveimben megjelenő világ lehet egy utópia is, de sosem éreztem távolinak” – mondta a szerző.
Fotó: Kolozsvári Ünnepi Könyvhét / Facebook
A kolozsvári könyves ünnep a könyvkiadók számára is sikeres volt. Nagy Péter, a kolozsvári Exit Kiadó és az IDEA könyvtér ügyvezető igazgatója a Krónikának elmondta, hogy nagyon jól megszervezték a könyvvásárt, a Bánffy-palota tökéletes helyszíne volt az eseménynek, ezenkívül a programok is úgy voltak összeválogatva, hogy a koronavírus-járvány miatti kétéves bezártság után mindenki számára szellemi felüdülést kínáljanak. Elárulta, idén Zilahi Csaba kolozsvári újságírónak az Exit Kiadónál megjelent, az erdélyi rockzene korszakait feldolgozó kötete volt a legkelendőbb az IDEA standjánál.
– jegyezte meg.
Látványos tömeg gyűlt össze a kolozsvári Bánffy-palota udvarán csütörtök este, hogy meghallgassák Zilahi Csaba Erdélyi magyaRock 1970-2010 című kötetének koncerttel egybekötött bemutatóját.
Hozzátette, a gyerekkönyvek a korábbi évekhez hasonlóan most is keresettek voltak, és nagyon nagy választék volt belőlük a könyvvásáron, ezenkívül a különböző eseményeknek is jelentős volt a látogatottsága, jó volt látni, hogy „megmozdult Kolozsvár”, és annak ellenére, hogy a ballagások lejártak, sokan vásároltak könyveket.
Fotó: Jakab Mónika
Kozma Csaba, a kolozsvári Polis Könyvkiadó ügyvezetője is elmondta, számukra is sikeres volt az ünnepi könyvhét.
– jegyezte meg. A könyvhét keretében a Polis kiadó két könyvét is bemutatták, szombaton a Vallásszabadság Házában Reményik Sándorra emlékeztek, ennek apropóján pedig ismertették „Egy lángot adok, ápold, add tovább” – Reményik Sándor Művész Stúdió Alapítvány Reményik-konferenciái (2000-2020) című kötetüket is. Ugyancsak szombaton bemutatták Cseke Péter Páskándi Géza második alkotói korszakáról szóló kötetét. A Beckett Erdélybe jön című könyv bemutatóján a szerző jelenlétében felidézték azt a korszakot, amikor Páskándi a börtönből szabadulva csak álnéven írhatott.
Fotó: Jakab Mónika
Kozma Csaba elmondta, kiadványaik egy része leginkább egy szűk olvasói rétegnek szól, ezért kisebb is volt az érdeklődés, viszont nagy népszerűségnek örvendtek idén is a világháborús visszaemlékezéseik, a Bánffy-kötetek vagy éppen a Mikó Imre által írt Orbán Balázs-életregény vagy a Bölöni Farkas életregénye, ezenkívül sokan vásárolták a bonchidai Bánffy-kastélyról és az ünnepi könyvhétnek helyet adó Bánffy-palotáról szóló művészettörténeti és építészettörténeti albumokat is.
A 11. Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten Segyevy Dániel Térképművek Trianon árnyékában című kötetéről a szerző Tőtős Áron történésszel beszélgetett.
Zágoni Balázs legújabb ismeretterjesztő ifjúsági regénye, a Szamos-parti Hollywood a század eleji Erdélybe kalauzol, sok humorral és kreativitással enged betekintést a kolozsvári némafilmgyártás világába.
Két idén megjelent Szilágyi István-kötetet mutattak be a Kolozsvári Ünnepi Könyvhét keretében csütörtök délután.
A rendezvény jeles meghívottjai nyitották meg a 11. Kolozsvári Ünnepi Könyvhetet csütörtökön. A könyv és az irodalom egyik legfontosabb erdélyi ünnepe négy napon keresztül várja a közönséget.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
Báró Kemény János író, színházalapító, mecénás és közösségépítő köztéri mellszobrának felavatásával, kiállításmegnyitókkal, könyvbemutatókkal ünnepelték szombaton Marosvécsen az Erdélyi Helikon megalakulásának centenáriumát.
Új műsorstruktúrával várja nézőit szombattól az M1 csatorna – közölte az MTVA Sajtó és Marketing Irodája az MTI-vel.
A Színházi Kritikusok Céhe levelet juttatott el Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszternek, valamint Nagy Ervin államtitkárnak, amelyben az Orbán János Dénesnek kifizetett összegek kivizsgálását kérik.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!