
Fotó: A szerző felvétele
2011. május 27., 08:562011. május 27., 08:56
A több mint két órán át tartó találkozón a Szigligeti Társulat szinte minden művésze megjelent, de sokan képviselték a bábszínház Liliput Társulatát, illetve a jelenleg még a Nagyváradi Állami Filharmónia keretében működő Crişana Néptáncegyüttest is. Mint ismeretes, a hivatalosan Nagyváradi Állami Színház elnevezésű intézmény magyar társulata a bábosokkal és a filharmóniához tartozó Nagyvárad Táncegyüttessel együtt már kétszer is megpróbált az önállósodás útjára lépni, de a prefektus mindkét erről szóló megyei tanácsi határozatot a közigazgatási bíróságon támadta meg, döntés egyelőre nem született.
A színház román és magyar társulata közötti jó viszonyra hivatkozott Eugen Ţugulea – a nyugalmazott színművész a számos felszólaló közül azon kevesek egyike volt, aki ellenezte a színtársulatok önállósodását. A Szigligeti Társulat művészei közül mindannyian elismerték, hogy soha nem volt példa súrlódásra románok és magyarok között, az viszont már gondot okozott, hogy az állami színház pénzügyi helyzete sokszor átláthatatlannak bizonyult. Hajdu Géza színművész azt mondta, olyan is volt, hogy a magyar társulat kiszállására nem jutott pénz, csak a románéra. Dimény Levente társulatvezető elmagyarázta: legtöbbször azt sem tudta, hogyan oszlik meg az intézmény költségvetése a két társulat között, és mivel sem neki, sem a román trupp vezetőjének nem volt aláírási joga, egy-egy előadás büdzséjének megállapításakor is homályos adatokra kellett építkezni.
Sarkady Zsolt, a filharmónia korábbi igazgatója arra emlékeztetett, hogy akkoriban etnikai diszkriminációval vádolták őt egyesek, ezeket a gyanúsítgatásokat pedig el lehetne kerülni, ha szétválnának az intézmények. Az elhangzottakról hangfelvétel készült, a hozzászólásokat Carmen Soltănel megyei jegyző moderálta.
A marosvécsi Kemény-kastély ad otthont a Helikon 100 jubileumi írótalálkozónak és emlékrendezvénynek, amely méltó módon idézi fel az Erdélyi Helikon száz évvel ezelőtti indulását.
Erdélyi társulatok és alkotók szerezték meg a legfontosabb elismerések jelentős részét a Magyar Színházak 38. Kisvárdai Fesztiválján.
Visky András Kitelepítés című regényének német kiadása, a Die Aussiedlung kapta a Nemzetközi Irodalmi Díjat (Internationaler Literaturpreis) – jelentette be a marosvásárhelyi születésű szerző kiadója, a Jelenkor Kiadó szombaton Facebook-oldalán.
Krasznahorkai László „dühödt értetlenséggel” fogadta nemrég a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) elnökétől azt a kérdést, hogy ha az jelölné a Nemzet Művésze elismerésre, elfogadná-e.
Bemutatóval zárja évadát a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház, a közönség július 3-án és 4-én 19 órától láthatja a FESTEN című előadást Eugen Jebeleanu rendezésében.
Idén tavasszal rosszindulatú daganatos betegséget diagnosztizáltak Ákosnál: az 58 éves, Kossuth-díjas dalszerző-énekes nemrégiben komoly műtéten esett át.
Későn debütált, mégis néhány év alatt a kortárs svéd irodalom egyik legismertebb szerzője lett. A Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten Karin Smirnoff írásról, Svédország átalakulásáról és könyvei kelet-európai sikerének lehetséges okairól beszélt.
Vallasek Júlia kolozsvári műfordítót jutalmazta Dsida Jenő-díjjal a Romániai Írók Szövetsége Jane Austen műveinek, valamint Doina Gecse-Borgovan Rătăciri deliberate/Haza: úton című könyvének magyarra való átültetéséért.
Négy napon keresztül várja a kortárs irodalom szerelmeseit a Bánffy-palota udvarán megnyitott, 15. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét. A megnyitó keretében átadták a Kolozsvár Büszkesége díjakat.
Átadták Országos Színházi Találkozó (OSZT) díjait vasárnap Debrecenben: a szakmai zsűri 12 kategóriában, a MASZK-SzíDoSz színészzsűri pedig 4 csoportban hirdetett győzteseket vasárnap.
szóljon hozzá!