
2010. október 27., 09:212010. október 27., 09:21
A misztikus borzongás, illetve borzongatás iránti igény persze megmaradt, ennek nyomán ezúttal egy klaszszikus toposzt dolgozott fel: az emberek között járó álruhás ördög motívumát. A sallangmentesen csak Ördög címre keresztelt történetnek csupán a 14 oldalas szinopszisa származik Shyamalantól: a további fázisokat a forgatókönyv megírásától a megrendezésig fiatal, de mégis tapasztalt kollégákra bízta, a rendező például az a John Erick Dowdle, aki a spanyol REC című zombihorror amerikai remake-jét, a Karantént rendezte. A horrorisztikus műfaj ennek nyomán nem áll távol tőle – még akkor sem, ha azért a hollywoodi utánlövés elmarad az eredeti film nívójától.
Az Ördög című film egy régi legendára épül: eszerint a patásnak néha szórakozni támad kedve, ezért az elkárhozásra szánt lelkekért személyesen jön el az emberi világba. Ilyenkor előbb összegyűjti a pácienseket, majd közéjük vegyülve módszeresen végez velük, hogy aztán kedvére grillezhesse őket a pokol valamely összkomfortos bugyrában.
Minderről rögtön a film elején értesíti a nézőt a narrátor, így a továbbiakban csupán annyi volt az alkotók teendője, hogy sorban bemutassák a főszereplőket, majd szépen összezárják őket – ezúttal egy hatalmas felhőkarcoló liftjében. A felvonó természetesen elakad, majd néha-néha menetrendszerűen kialszanak a fények, és mikor kigyulladnak, az áldozatok egyike rendszerint valamilyen különlegesen gusztustalan halálnemmel távozik az élők sorából.
A liftbe zárt emberek megmentésére indított akciót egy depressziós rendőrfelügyelő vezényli, akinek családját néhány évvel korábban egy ámokfutó autós ölte meg, majd nyomtalanul távozott a helyszínről – mint később kiderül, ez az információ a végkifejlet szempontjából meghatározó jelentőséggel bír. A mentőakció természetesen nem sikerül – nem egy átlagos hollywoodi ördögűző történettel állunk szemben, itt a földöntúli erők annyival hatalmasabbak az embernél, hogy esélye sincs felvenni ellenük a küzdelmet – , viszont a történet olyan fordulattal zárul, amely ugyan nem nevezhető a mozitörténelem legnagyobb meglepetésének, de azért képes teljesen más megvilágításba helyezni a történetet.
| Devil. Amerikai horror, 2010, 80 perc. Rendezte: John Erick Dowdle. Producer: M. Night Shyamalan, Sam Mercer. Szereplők: Chris Messina, Logan Marshall-Green, Jenny O’Hara, Bojana Novakovic, Bokeem Woodbine, Geoffrey Arend, Jacob Vargas, Matt Craven. Írta: Brian Nelson. Kép: Tak Fujimoto Zene: Fernando Velázquez. Értékelés az 1-10-es skálán: 7 |
A sztori jellegéből fakadóan a rendező és az operatőr arra kárhoztatott, hogy statikus beállítások váltakozása révén bontsa ki a történetet, a film háromnegyedében a lift zárt belső terét, illetve az épület egyik felső szintjén berendezett műveleti központot látjuk. Mindezt az alkotók a film nyitójelenetével kompenzálják: a főszereplők bemutatása közben ötletes és látványos kameramozgással pásztáznak végig a felhőkarcoló előcsarnokán.
A látványrészt erősíti a színhasználat is: a néző szorongását a hideg, fémes árnyalatok fokozzák, ha már az akciónak nem annyira sikerül – a történet ugyanis meglehetősen előre látható. Az első áldozat halálakor ugyan még megborzong az ember, de amikor másodszor is kialszik a liftben a fény, akkor már csak annyi a találgatnivaló, hogy vajon ki is lehet az ördög az öt liftbe szorult elkárhozott közül.
A filmből hiányoznak a hatásvadász, váratlan rémjelenetek, amelyek nyomán a néző vagy betolja az alsónadrágba a sportszeletet, vagy ijedten felugrik, vagy mindkettő – ezt kompenzálja azonban a végén az a fordulat, amelynek során nem csupán az derül ki, hogy melyik szereplő bőrébe bújt a sátán, de az is, hogy az egész kiruccanás több volt egyszerű lélekbegyűjtésnél: konkrét célja volt, amely valójában nem is a liftben rekedt szerencsétleneket érinti.
A film mindezek nyomán nem lesz folyamatosan hivatkozott kultuszdarab, de korrekt iparosmunka, amely egy alkalommal laza esti kikapcsolódást biztosít. Shyamalan a jelek szerint mostanában nem is készül arra, hogy nagyot dobjon: mint kiderült, van még néhány hasonló ötlet a tarsolyában, amelyeket az Ördöggel együtt The Night Chronicles, azaz Az éjszaka krónikái sorozatcím alatt kíván megvalósítani, ugyanilyen formában, azaz oly módon, hogy az alapsztorit ő szolgáltatja, de a meló többi részét feltörekvő fiatal kollégákra bízza. Ha sikerül az Ördög színvonalát tartani, nagyot biztos nem bukik – igaz, nem is ezzel a sorozattal vonul be a mozitörténet panteonjába.
Lázár Ervin Szegény Dzsoni és Árnika című meséjét mutatja be a Nagyvárad Táncegyüttes Mikulás ünnepén.
A 130 éves filmművészet tiszteletére 130 kortárs és klasszikus magyar alkotás érhető el ingyen öt héten át, adventtől Vízkeresztig, hétfőtől január 6-ig az idén ötéves Filmio kínálatában.
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.