
2009. május 20., 10:312009. május 20., 10:31
A népszerű sztori azonban mégiscsak folytatásért kiáltott – nem utolsósorban a bevételek miatt – ezért aztán a legújabb X-Men-moziban áthidaló megoldásként az előzményeket mutatják be, abból az időszakból, amikor a szervezett körülmények között tevékenykedő igazságosztók csoportja nem is létezett.
A történet főszerepét pedig a legnépszerűbb X-Manre, Rozsomákra osztották (aki az angol eredetiben Wolverine, a magyar képregényrajongók pedig az eredetinek megfelelően Rozsomákként ismerhették meg, ám a film fordítói rejtélyes okokból inkább Farkasnak keresztelték).
A kissé furcsára sikeredett „keresztelő” ellenére az X-Men kezdetek: Farkas minden tekintetben a korábbi filmek hangulatát idézi, miközben bemutatja a legismertebb X-Man életútját. A sztori valamikor a 19. század elején kezdődik, amikor a két főszereplő, Farkas és Kardfogú – akik a képregénnyel ellentétben itt testvérek – még gyermekként jelenik meg.
Ekkor fedezik föl magukban a különleges képességeket, és ekkor indul útjára az elpusztíthatatlan testvérpár, hogy az elkövetkező százötven év összes háborúját végigharcolja a csillagos-sávos lobogó alatt.
| X-Men Origins: Wolverine. Amerikai akciófilm, 109 perc, 2009. Rendezte: Gavin Hood. Szereplők: Hugh Jackman, Lynn Collins, Dominic Monaghan, Liev Schreiber. Írta: David Benioff. Kép: Donald McAlpine. Zene: Harry Gregson-Williams. Értékelés az 1–5-ös skálán: 3. |
Az első tizenöt perc ettől igencsak mozgalmasra sikeredett, hiszen Farkas és Kardfogú az amerikai polgárháborútól Vietnamig minden harctéren ott van, ez pedig nem kevés csatajelenetet jelent.
A törés Vietnamban következik be, ahol a főhősöket beszervezik egy titkos kormányprogramba: más mutánsokkal együtt a Föld különböző pontjain kell az amerikai érdekekért harcolniuk.
A főszereplők között itt robban ki a végzetes konfliktus, Farkas ugyanis képes elnyomni magában a vadállatot, Kardfogú viszont egyenesen élvezi a mészárlásokat.
Farkas ezért ott is hagyja a csapatot, hogy évekre visszahúzódjon a kanadai rengetegbe, ahol szerelme oldalán favágóként él, mindaddig, amíg Kardfogú fel nem bukkan, hogy elpusztítsa őt.
A sztori meglehetősen sötét és lassan csörgedező, nincs meg benne az a pörgés, ami a korábbi X-Men-filmekben. De hát ez nem is csoda, hiszen itt – főleg a film első felében – még meglehetősen alacsony az egy négyzetméterre eső mutánsok aránya, így aztán nem követik egymást félpercenként a látványos vizuális trükkök.
Ennek ellenére azért az akció sem hiányzik, főleg azt követően, hogy Farkas belemegy: egy titkos katonai kísérlet részeként csontjait a frissen fölfedezett, földönkívüli eredetű fémmel, adamantiummal töltsék fel. Ennek nyomán ugyanis valóban sebezhetetlenné válik, ami igencsak jól jön, amikor kiderül, hogy azok, akikben mindvégig megbízott, becsapták, így aztán kezdődhet a leszámolás.
A filmet persze jórészt Hugh Jackman viszi a hátán, aki kitűnően hozza a morózus, kegyetlen, ám állati oldala ellen is mindvégig küzdő karaktert, de maga a sztori is képes majdnem két óra erejéig a vászon előtt tartani a nézőt, attól függetlenül, hogy X-Men-rajongó, vagy sem. A fanok viszont örvendezhetnek: a hírek szerint ugyanis a most mozikba került nyitó epizódnak is készül a folytatása.
Biztonságban őrizné, szakszerűen feltárná és a kortárs, helyi zenei élet számára elérhetővé tenné az Erdélyben egykor működő zeneszerzők, művészek megvalósításait a frissen megalakult Erdélyi Zeneszerzők Archívuma. Sófalvi Emese muzikológussal beszéltünk.
Az Aradi Kamaraszínház Kean című előadása kapta a Legjobb monodráma díját az idén 12. alkalommal megrendezett tatabányai MOST Feszten. Harsányi Attila címszereplő három egyórás darabot mutatott be egymásután.
Gyermekoperát mutatnak be a kincses városban ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében: Mester Dávid zeneszerző művének premierjét április 2-án tartják – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
Hosszas betegség után vasárnap 79 éves korában elhunyt Nádasdy Ádám nyelvész, költő és műfordító – közölte a család kérésére Török András Budapest-történész, a Fortepan menedzsere hétfőn az MTI-vel.
Kallós Zoltán egyszerre jelent mércét, példát és kapaszkodót a magyar nemzetnek – jelentette ki Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár szombaton este Kolozsváron, a Kallós 100 emlékév erdélyi nyitórendezvényén.
Bogdán Zsoltot, a Kolozsvári Állami Magyar Színház többszörös UNITER-díjas, Jászai Mari-díjas, Kiváló művész címmel kitüntetett színművészét arra kértük, fogalmazza meg a Krónikának a benne felmerülő gondolatokat a színház világnapja alkalmából.
Gazdag programkínálattal ünnepli a színház világnapját pénteken, március 27-én a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház.
A Kolozsvári Magyar Operában koncertszínházzal, a magyarországi közmédián portréfilmmel, tematikus műsorokkal tisztelegnek a 100 éve született Kallós Zoltán emléke előtt.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája új programsorozatot indít útjára idén. Az Olvasatórium kritikusi kerekasztal első eseményét március 26-án, csütörtökön 19 órától tartják.
Szatmárnémetiben rendez Tompa Gábor, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója, aki a Harag György Társulattal állítja színpadra Eugène Ionesco: A kopasz énekesnő című műve alapján készülő előadást.