
2009. május 20., 10:312009. május 20., 10:31
A népszerű sztori azonban mégiscsak folytatásért kiáltott – nem utolsósorban a bevételek miatt – ezért aztán a legújabb X-Men-moziban áthidaló megoldásként az előzményeket mutatják be, abból az időszakból, amikor a szervezett körülmények között tevékenykedő igazságosztók csoportja nem is létezett.
A történet főszerepét pedig a legnépszerűbb X-Manre, Rozsomákra osztották (aki az angol eredetiben Wolverine, a magyar képregényrajongók pedig az eredetinek megfelelően Rozsomákként ismerhették meg, ám a film fordítói rejtélyes okokból inkább Farkasnak keresztelték).
A kissé furcsára sikeredett „keresztelő” ellenére az X-Men kezdetek: Farkas minden tekintetben a korábbi filmek hangulatát idézi, miközben bemutatja a legismertebb X-Man életútját. A sztori valamikor a 19. század elején kezdődik, amikor a két főszereplő, Farkas és Kardfogú – akik a képregénnyel ellentétben itt testvérek – még gyermekként jelenik meg.
Ekkor fedezik föl magukban a különleges képességeket, és ekkor indul útjára az elpusztíthatatlan testvérpár, hogy az elkövetkező százötven év összes háborúját végigharcolja a csillagos-sávos lobogó alatt.
| X-Men Origins: Wolverine. Amerikai akciófilm, 109 perc, 2009. Rendezte: Gavin Hood. Szereplők: Hugh Jackman, Lynn Collins, Dominic Monaghan, Liev Schreiber. Írta: David Benioff. Kép: Donald McAlpine. Zene: Harry Gregson-Williams. Értékelés az 1–5-ös skálán: 3. |
Az első tizenöt perc ettől igencsak mozgalmasra sikeredett, hiszen Farkas és Kardfogú az amerikai polgárháborútól Vietnamig minden harctéren ott van, ez pedig nem kevés csatajelenetet jelent.
A törés Vietnamban következik be, ahol a főhősöket beszervezik egy titkos kormányprogramba: más mutánsokkal együtt a Föld különböző pontjain kell az amerikai érdekekért harcolniuk.
A főszereplők között itt robban ki a végzetes konfliktus, Farkas ugyanis képes elnyomni magában a vadállatot, Kardfogú viszont egyenesen élvezi a mészárlásokat.
Farkas ezért ott is hagyja a csapatot, hogy évekre visszahúzódjon a kanadai rengetegbe, ahol szerelme oldalán favágóként él, mindaddig, amíg Kardfogú fel nem bukkan, hogy elpusztítsa őt.
A sztori meglehetősen sötét és lassan csörgedező, nincs meg benne az a pörgés, ami a korábbi X-Men-filmekben. De hát ez nem is csoda, hiszen itt – főleg a film első felében – még meglehetősen alacsony az egy négyzetméterre eső mutánsok aránya, így aztán nem követik egymást félpercenként a látványos vizuális trükkök.
Ennek ellenére azért az akció sem hiányzik, főleg azt követően, hogy Farkas belemegy: egy titkos katonai kísérlet részeként csontjait a frissen fölfedezett, földönkívüli eredetű fémmel, adamantiummal töltsék fel. Ennek nyomán ugyanis valóban sebezhetetlenné válik, ami igencsak jól jön, amikor kiderül, hogy azok, akikben mindvégig megbízott, becsapták, így aztán kezdődhet a leszámolás.
A filmet persze jórészt Hugh Jackman viszi a hátán, aki kitűnően hozza a morózus, kegyetlen, ám állati oldala ellen is mindvégig küzdő karaktert, de maga a sztori is képes majdnem két óra erejéig a vászon előtt tartani a nézőt, attól függetlenül, hogy X-Men-rajongó, vagy sem. A fanok viszont örvendezhetnek: a hírek szerint ugyanis a most mozikba került nyitó epizódnak is készül a folytatása.
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.