
2009. május 20., 10:312009. május 20., 10:31
A népszerű sztori azonban mégiscsak folytatásért kiáltott – nem utolsósorban a bevételek miatt – ezért aztán a legújabb X-Men-moziban áthidaló megoldásként az előzményeket mutatják be, abból az időszakból, amikor a szervezett körülmények között tevékenykedő igazságosztók csoportja nem is létezett.
A történet főszerepét pedig a legnépszerűbb X-Manre, Rozsomákra osztották (aki az angol eredetiben Wolverine, a magyar képregényrajongók pedig az eredetinek megfelelően Rozsomákként ismerhették meg, ám a film fordítói rejtélyes okokból inkább Farkasnak keresztelték).
A kissé furcsára sikeredett „keresztelő” ellenére az X-Men kezdetek: Farkas minden tekintetben a korábbi filmek hangulatát idézi, miközben bemutatja a legismertebb X-Man életútját. A sztori valamikor a 19. század elején kezdődik, amikor a két főszereplő, Farkas és Kardfogú – akik a képregénnyel ellentétben itt testvérek – még gyermekként jelenik meg.
Ekkor fedezik föl magukban a különleges képességeket, és ekkor indul útjára az elpusztíthatatlan testvérpár, hogy az elkövetkező százötven év összes háborúját végigharcolja a csillagos-sávos lobogó alatt.
| X-Men Origins: Wolverine. Amerikai akciófilm, 109 perc, 2009. Rendezte: Gavin Hood. Szereplők: Hugh Jackman, Lynn Collins, Dominic Monaghan, Liev Schreiber. Írta: David Benioff. Kép: Donald McAlpine. Zene: Harry Gregson-Williams. Értékelés az 1–5-ös skálán: 3. |
Az első tizenöt perc ettől igencsak mozgalmasra sikeredett, hiszen Farkas és Kardfogú az amerikai polgárháborútól Vietnamig minden harctéren ott van, ez pedig nem kevés csatajelenetet jelent.
A törés Vietnamban következik be, ahol a főhősöket beszervezik egy titkos kormányprogramba: más mutánsokkal együtt a Föld különböző pontjain kell az amerikai érdekekért harcolniuk.
A főszereplők között itt robban ki a végzetes konfliktus, Farkas ugyanis képes elnyomni magában a vadállatot, Kardfogú viszont egyenesen élvezi a mészárlásokat.
Farkas ezért ott is hagyja a csapatot, hogy évekre visszahúzódjon a kanadai rengetegbe, ahol szerelme oldalán favágóként él, mindaddig, amíg Kardfogú fel nem bukkan, hogy elpusztítsa őt.
A sztori meglehetősen sötét és lassan csörgedező, nincs meg benne az a pörgés, ami a korábbi X-Men-filmekben. De hát ez nem is csoda, hiszen itt – főleg a film első felében – még meglehetősen alacsony az egy négyzetméterre eső mutánsok aránya, így aztán nem követik egymást félpercenként a látványos vizuális trükkök.
Ennek ellenére azért az akció sem hiányzik, főleg azt követően, hogy Farkas belemegy: egy titkos katonai kísérlet részeként csontjait a frissen fölfedezett, földönkívüli eredetű fémmel, adamantiummal töltsék fel. Ennek nyomán ugyanis valóban sebezhetetlenné válik, ami igencsak jól jön, amikor kiderül, hogy azok, akikben mindvégig megbízott, becsapták, így aztán kezdődhet a leszámolás.
A filmet persze jórészt Hugh Jackman viszi a hátán, aki kitűnően hozza a morózus, kegyetlen, ám állati oldala ellen is mindvégig küzdő karaktert, de maga a sztori is képes majdnem két óra erejéig a vászon előtt tartani a nézőt, attól függetlenül, hogy X-Men-rajongó, vagy sem. A fanok viszont örvendezhetnek: a hírek szerint ugyanis a most mozikba került nyitó epizódnak is készül a folytatása.
A Miniallűrök (2021) és a Lélekporc (2023) után TEjben, jajban, világvégÉN címmel jelent meg az UNITER- és Jászai Mari-díjas színművész legújabb verseskötete, aminek az „ősbemutatóját” Aradon tartották.
Napjaink zajos világában különösen fontos, hogy a gyerekek már kiskorukban találkozzanak a komolyzenével. A LurkOpera játékos foglalkozásai során az opera nemcsak élmény, hanem eszköz a koncentráció, kreativitás és érzelmi intelligencia fejlesztésére.
Ismét adventi turnéra indul a Kaláka. A népszerű zenekar december 4-én a budapesti Deák Ferenc téri evangélikus templomban kezdi a Szabad-e bejönni ide betlehemmel? című műsorsorozatát, és 21-én este Óbudán zárja.
Lázár Ervin Szegény Dzsoni és Árnika című meséjét mutatja be a Nagyvárad Táncegyüttes Mikulás ünnepén.
A 130 éves filmművészet tiszteletére 130 kortárs és klasszikus magyar alkotás érhető el ingyen öt héten át, adventtől Vízkeresztig, hétfőtől január 6-ig az idén ötéves Filmio kínálatában.
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.