Hirdetés

Közelkép: Báthory Erzsébet rehabilitálása

Manapság, amikor a magyar–szlovák viszony csak akkor lehetne még rosszabb, ha sörturisták és futballszurkolók helyett egyenesen félkatonai egységek járnának át a Duna északi oldalára diverziós tevékenységet folytatni, mindkét részről értékelendő bármely olyan gesztus, amely valamelyest javíthat a két nemzet kapcsolatán.

Balogh Levente

2010. január 21., 09:022010. január 21., 09:02

Ilyen lépésnek tekinthető Juraj Jakubisko, az egyik legismertebb szlovák rendező filmje, amelyet Báthory Erzsébetről, a 16. században élt, kéjgyilkosságokkal megvádolt grófnőről készített, és amelyben megpróbálja rehabilitálni a „Vérgrófnő” néven kétes világhírnévre szert tett magyar arisztokratát.

Jakubisko nem kispályázott: a közép-európai térség legdrágább mozifilmjét forgatta le, a hírek szerint közel 15 millió euróból. Így aztán jutott pénz korhű helyszínekre és jelmezekre, nevesebb színészekre és elegendő  számú statisztára is, ami például a látványos csatajelenetekben kimondottan pozitívum – emlékezzünk csak a rendszerváltás utáni egyik első magyar történelmi filmre, a Honfoglalásra, amikor a néző igencsak kínos perceket élt át a csaták alatt, hisz a legnagyobb szabású összecsapások során sem igen esett egymásnak nyolc magyarnál és tíz besenyőnél több.

Hanem a Báthory című film jó pontjai ezzel nagyjából ki is merülnek, Jakubisko ugyanis túl sok mindent akar elmondani és megmutatni, túlságosan elkalandozik a földöntúli misztikum világába – miközben alapvetően épp azt akarja bebizonyítani, hogy Báthory Erzsébet valójában nem boszorkány vagy vámpír, hanem a vagyonára ácsingózó nádor áldozata –, ezért aztán egy vontatott, széteső alkotást láthatunk.

Báthory – A legenda másik arca
Bathory. Szlovák–cseh–angol–amerikai–magyar dráma, 138 perc, 2008.
Rendezte: Juraj Jakubisko.
Producer: Deana Horváthová, Tom Mount.
Szereplők: Anna Friel, Franco Nero, Karel Roden, Jiri Mádl, Vincent Regan.
Írta: Juraj Jakubisko.
Kép: Ján Duris.
Zene: Simon Boswell.
Értékelés az 1–10-es skálán: 6

A film kiindulópontja az, hogy Báthory Erzsébet valójában egy nyitott gondolkodású, igazi reneszánsz ember, aki nem elégszik meg azzal a középkori felfogással, hogy a nő kötelessége lehetőleg fiú utódot nemzeni a férjének. Ezért kitanulja a gyógyítás mesterségét, és füveskönyve segítségével cselédeit, vagy az utazókat gyógyítja. Emellett szerető feleség és anya, epekedve várja haza férjét, gróf Nádasdy Ferencet a törökellenes csatákból.

Nádasdy halála után azonban Thurzó György nádor szemet vet a vagyonára, és mivel a büszke, de idegileg kissé labilis grófnő nemet mond neki, a legsötétebb intrikák útján feketíti be a nevét, így neki köszönhető, hogy Báthory Erzsébetet – immár a hivatalos történetírás szerint is gyakorlatilag alaptalanul – a Guinness Rekordok Könyve is megemlíti, mint a legtöbb gyilkosságot elkövető nőt. (Aki nem tudná: a grófnőt azzal vádolták meg, hogy fiatalsága megőrzése érdekében hatszáznál is több szűz lányt gyilkoltatott meg, hogy a vérükben fürödjön.

Bár hivatalosan nem ítélték el, várfogságban tartották haláláig). Eddig még rendben is volna a film, Jakubisko azonban komoly agymenésrohamot szenvedett a forgatókönyv írása közben, így aztán a mozi második felében hemzsegnek az elképesztőnél elképesztőbb elemek. Itt van mindjárt Darvulia, a javasaszszony alakja, aki igazi boszorkány, paranormális képességekkel rendelkezik, és ő az, aki különféle bódító főzetekkel teljesen az örök fiatalság megszállottjává teszi Báthory Erzsébetet.

Ennél azonban vadabb dolgok is vannak: egy, a törökök fogságából kiszabadult olasz festőről kiderül, hogy nem más, mint Caravaggio, a híres piktor és a grófnő között ennek nyomán szerelmi szál is szövődik. Később pedig azzal szembesülünk, hogy Jakubisko a kelleténél talán többször olvasta el Ecótól A rózsa nevét, a Báthory tisztázására kiküldött ferences barát és novíciusa által lefolytatott nyomozás teljes egészében Baskerville-i Vilmos és Melki Adso figuráját idézi meg. Azzal a különbséggel, hogy a barát itt még Vilmosnál is flúgosabb, és a korabeli technológia felhasználásával motoros görkorcsolyát és fényképezőgépet épít.

Az sem sokat segít a filmen, hogy a képi világ legalább tetszetősre sikeredett, a szépen fényképezett történelmi tablók bármelyik hollywoodi kosztümös filmmel állják a versenyt. A színészi teljesítmény viszont meglehetősen széteső, a Báthoryt játszó Anna Friel karakterformálása – bár a filmet ő viszi a hátán – néha abban merül ki, hogy átható tekintettel, mereven néz.

A monstre, több mint kétórás alkotással Jakubisko jócskán árnyékra vetődött, életrajzi filmnek túl sok benne a fikció, fikciónak meg az életrajzi részletek – de legalább magyarként értékelhetjük a gesztust, hogy a szlovák rendező nem akart visszamenőlegesen történelmet kreálni, a Felvidéket következetesen Felső-Magyarországként emlegeti, a szereplők neve a szlovák szövegben is magyarul hangzik el, sőt néhány szaftos kurvaanyázás erejéig még magyar szöveg is hallható a filmben.

Igaz, a Báthory ettől még nem lesz jobb, de a megbékélés megalapozásához ez is több a semminél. Már csak azért is, mert egy szlovák rendező vette magának a fáradságot, hogy elkészítsen egy olyan filmet a magyar történelemről, amelyet – ha már a mi históriánk – magyar stábnak kellett volna elkészítenie.

Hirdetés

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. április 07., kedd

Kémiaprofesszor váltja Ioan-Aurel Popot a Román Akadémia élén

Marius Andruh kémiaprofesszor lett a Román Akadémia új elnöke.

Kémiaprofesszor váltja Ioan-Aurel Popot a Román Akadémia élén
Hirdetés
2026. április 01., szerda

Értékmentő, -gyűjtő, -őrző és továbbadó munkát végez az Erdélyi Zeneszerzők Archívuma

Biztonságban őrizné, szakszerűen feltárná és a kortárs, helyi zenei élet számára elérhetővé tenné az Erdélyben egykor működő zeneszerzők, művészek megvalósításait a frissen megalakult Erdélyi Zeneszerzők Archívuma. Sófalvi Emese muzikológussal beszéltünk.

Értékmentő, -gyűjtő, -őrző és továbbadó munkát végez az Erdélyi Zeneszerzők Archívuma
2026. március 31., kedd

Fesztiváldíjas lett az Aradi Kamaraszínház Tatabányán, ahol bemutatták a „Harsányi-összest”

Az Aradi Kamaraszínház Kean című előadása kapta a Legjobb monodráma díját az idén 12. alkalommal megrendezett tatabányai MOST Feszten. Harsányi Attila címszereplő három egyórás darabot mutatott be egymásután.

Fesztiváldíjas lett az Aradi Kamaraszínház Tatabányán, ahol bemutatták a „Harsányi-összest”
2026. március 30., hétfő

Gyermekoperát mutatnak be Kolozsváron ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében

Gyermekoperát mutatnak be a kincses városban ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében: Mester Dávid zeneszerző művének premierjét április 2-án tartják – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.

Gyermekoperát mutatnak be Kolozsváron ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében
Hirdetés
2026. március 30., hétfő

Meghalt Nádasdy Ádám nyelvész, költő, műfordító

Hosszas betegség után vasárnap 79 éves korában elhunyt Nádasdy Ádám nyelvész, költő és műfordító – közölte a család kérésére Török András Budapest-történész, a Fortepan menedzsere hétfőn az MTI-vel.

Meghalt Nádasdy Ádám nyelvész, költő, műfordító
2026. március 29., vasárnap

Kallós 100: nyitógálával rajtolt el az emlékév Kolozsváron

Kallós Zoltán egyszerre jelent mércét, példát és kapaszkodót a magyar nemzetnek – jelentette ki Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár szombaton este Kolozsváron, a Kallós 100 emlékév erdélyi nyitórendezvényén.

Kallós 100: nyitógálával rajtolt el az emlékév Kolozsváron
2026. március 27., péntek

Ment-e a színház által a világ elébb? – Bogdán Zsolt színművész világnapi kérdésfelvetései

Bogdán Zsoltot, a Kolozsvári Állami Magyar Színház többszörös UNITER-díjas, Jászai Mari-díjas, Kiváló művész címmel kitüntetett színművészét arra kértük, fogalmazza meg a Krónikának a benne felmerülő gondolatokat a színház világnapja alkalmából.

Ment-e a színház által a világ elébb? – Bogdán Zsolt színművész világnapi kérdésfelvetései
Hirdetés
2026. március 26., csütörtök

Színházi világnap: gazdag programkínálattal ünnepelnek Sepsiszentgyörgyön

Gazdag programkínálattal ünnepli a színház világnapját pénteken, március 27-én a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház.

Színházi világnap: gazdag programkínálattal ünnepelnek Sepsiszentgyörgyön
2026. március 24., kedd

Kolozsváron és a közmédián is tisztelegnek a 100 éve született Kallós Zoltán emléke előtt

A Kolozsvári Magyar Operában koncertszínházzal, a magyarországi közmédián portréfilmmel, tematikus műsorokkal tisztelegnek a 100 éve született Kallós Zoltán emléke előtt.

Kolozsváron és a közmédián is tisztelegnek a 100 éve született Kallós Zoltán emléke előtt
2026. március 24., kedd

Kritikusok emberközelben – Új beszélgetéssorozatot indít az Erdélyi Magyar Írók Ligája

Az Erdélyi Magyar Írók Ligája új programsorozatot indít útjára idén. Az Olvasatórium kritikusi kerekasztal első eseményét március 26-án, csütörtökön 19 órától tartják.

Kritikusok emberközelben – Új beszélgetéssorozatot indít az Erdélyi Magyar Írók Ligája
Hirdetés
Hirdetés