Hirdetés

Közelkép: a testpótlók támadása

Érdekes módon egyszerre három olyan sci-fi is a mozikba kerül rövid időn belül, amelyeknek közös vonása, hogy a szereplők a modern számítógépes technika segítségével saját testükből kilépve, egy másik hús-vér testben tevékenykedve hajtják végre küldetésüket.

Balogh Levente

2009. október 28., 09:362009. október 28., 09:36

Ilyen a mozikban most futó Gamer, valamint a jelen írás tárgyát képező Hasonmás, a rajtvonalnál pedig készülődik James Cameron vizuális orgiaként beígért új filmje, az alig egy hónap múlva a filmszínházakba érkező Avatar.

A tendencia tulajdonképpen érthető, hiszen Hollywood jó százéves fennállása óta folyamatosan rajta tartotta ujját a társadalom ütőerén, és rendszerint olyan témájú filmekkel állt elő, amelyek valamilyen szinten kapcsolódtak az embereket aktuálisan foglalkoztató témákhoz, vágyakhoz, félelmekhez.

A saját testből kilépős-idegen bőrben küzdős zsáner hirtelen dömpingje egyértelműen az internetkultúra egyre több rajongót vonzó eleméhez, a Second Life, illetve az ahhoz hasonló, hús-vér játékosok irányította virtuális szereplőket felvonultató virtuális valóságjátékok elterjedésének tudható be.

A Hasonmás – a Gamerhez hasonlóan – azt próbálja továbbgondolni, hová vezethet az, ha az emberek immár életvitelszerűen kivonulnak a való világból, hogy mindennapjaikat egy szintetikus, ám tökéletesre csiszolt testben éljék.

Jonathan Mostow – akinek nem ez az első kirándulása a sci-fi műfajba, hiszen a nevéhez fűződik a Terminátor-széria harmadik része, A gépek lázadása – Michael Venditti 2005-ben kiadott, Surrogates című képregényét filmesítette meg, a magyar közönség által Hasonmás címen megismert történetben egy klasszikus zsarusztori keretében teszi föl a kérdést: hova vezethet, ha életünket egyre inkább eluralják a valóság zárójelbe tételére sarkalló technikai vívmányok?

Hasonmás
Surrogates. Amerikai sci-fi, 89 perc 2009.
Rendezte: Jonathan Mostow.
Szereplők: Bruce Willis, Rosamund Pike, Radha Mitchell, Michael Cudlitz, Jack Noseworthy.
Írta: Michael Ferris, John D. Brancato.
Kép: Oliver Wood. Zene: Richard Marvin.
Értékelés az 1–10-es skálán: 5

A sztori 2054-ben játszódik, amikor az emberiség 98 százaléka már nem személyesen intézi ügyes-bajos dolgait, hanem távirányítással, a mindenki számára hozzáférhető, a tulajdonosukra megszólalásig hasonlító robotokon keresztül. A szurrogátumokat (pótlék, utánzat) azonban eredetileg nem erre találták ki: feltalálójuk, Canter professzor a mozgássérültek számára akarta a teljes élet lehetőségét visszaadni az agyhullámokkal irányítható póttestekkel.

Hamarosan azonban természetesen fölfedezik, hogy az egészséges embereket is helyettesíthetik a mindennapi teendők végzése közben a tökéletes, mindig fiatal és nett robotok, ezért aztán az emberiség elsöprő többsége ágyban, bedrótozva él, távirányított robothasonmásának testében tevékenykedve. Ennek nyomán visszaszorul az erőszakos bűncselekmények száma, és minden tökéletesnek hat. Nem mindenki van azonban erről meggyőződve: a szurrogátumlét maroknyi ellenzője egy Prófétának nevezett vezető irányítása alatt elkülönülten él a városok peremén.

Az idillnek azonban hamarosan véget vet egy új fegyver megjelenése. A különleges eszközzel a robottesten keresztül az azt irányító embert is meg lehet gyilkolni. Az ügy kivizsgálására Greer FBI-ügynököt jelölik ki, akinek hosszú évek után először most saját testében kell az ügy végére járnia.

A történet alaphelyzetét, az elidegenedés problematikáját nem Venditti fedezte fel a sci-fi irodalom számára: Isaac Asimov ötvenes években írt A mezítelen nap című regényében a Solaria bolygó lakói egy egész életet élnek le úgy, hogy sohasem találkoznak embertársaikkal hús-vér formában – igaz, itt a robotok még nem póttestként, hanem szolgálóként szerepelnek. Venditti képregényében azonban már a 21. század szorongásait fogalmazza meg (a történet és az alapkonfliktus a sci-fi klasszikusa, a negatív utópiák mestere, Philip K. Dick stílusát idézi), ezt az alapérzést próbálta Mostow több-kevesebb sikerrel képernyőre alkalmazni.

A történet egy darabig viszonylag hűen követi a képregény menetét, és a film javára írandó, hogy a Surrogates minimalista, szinte már elnagyolt rajzokból álló látványvilágát is megpróbálta valamilyen formában átmenteni. Így hiába járunk a jövőben, az akkori világ nem sokban különbözik a maitól: nincsenek futurisztikus kinézetű elektromos autók, az eget pedig nem lepik el a légi járművek – az egyetlen újdonság, hogy minden utcasarkon feltöltőfülkék állnak a robotok számára. (Persze lehet, hogy ez inkább az anyagi források hiányának tudható be.)

A szereplőválasztás is jó – Bruce Willis magabiztosan hozza a csak a munkájának élő, morózus zsaru figuráját –, ám a történet egy adott ponton megbicsaklik. Mostow nem tudja megtagadni Hollywoodot, ezért aztán a happy end erőltetésével teljesen súlytalanná teszi az amúgy lényeges kérdésen – képesek vagyunk-e a továbbiakban azzal a tudattal élni, hogy az eddigi, tökéletesnek ható életpótléktól örökre megfosztottak? – alapuló filmet. Kár érte, egy kicsivel több bátorsággal igazán jó mozi lehetett volna. Így azonban inkább csak amolyan pótlék. Egy szurrogátum.

Hirdetés

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. július 04., szombat

Szatmárnémeti fődíjjal, erdélyi díjesővel zárult a kisvárdai fesztivál

Erdélyi társulatok és alkotók szerezték meg a legfontosabb elismerések jelentős részét a Magyar Színházak 38. Kisvárdai Fesztiválján.

Szatmárnémeti fődíjjal, erdélyi díjesővel zárult a kisvárdai fesztivál
Hirdetés
2026. július 04., szombat

Visky András regénye rangos német irodalmi díjat kapott

Visky András Kitelepítés című regényének német kiadása, a Die Aussiedlung kapta a Nemzetközi Irodalmi Díjat (Internationaler Literaturpreis) – jelentette be a marosvásárhelyi születésű szerző kiadója, a Jelenkor Kiadó szombaton Facebook-oldalán.

Visky András regénye rangos német irodalmi díjat kapott
2026. július 03., péntek

Krasznahorkai László „dühödt értetlenséggel” fogadta a Magyar Művészeti Akadémia érdeklődését

Krasznahorkai László „dühödt értetlenséggel” fogadta nemrég a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) elnökétől azt a kérdést, hogy ha az jelölné a Nemzet Művésze elismerésre, elfogadná-e.

Krasznahorkai László „dühödt értetlenséggel” fogadta a Magyar Művészeti Akadémia érdeklődését
2026. július 02., csütörtök

Hatalmi hierarchiákat övező hallgatás – A színházi évad utolsó premierje Temesváron

Bemutatóval zárja évadát a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház, a közönség július 3-án és 4-én 19 órától láthatja a FESTEN című előadást Eugen Jebeleanu rendezésében.

Hatalmi hierarchiákat övező hallgatás – A színházi évad utolsó premierje Temesváron
Hirdetés
2026. július 01., szerda

Ákos betegség miatt lemondja nyári koncertjeit, erdélyi fellépése is lett volna

Idén tavasszal rosszindulatú daganatos betegséget diagnosztizáltak Ákosnál: az 58 éves, Kossuth-díjas dalszerző-énekes nemrégiben komoly műtéten esett át.

Ákos betegség miatt lemondja nyári koncertjeit, erdélyi fellépése is lett volna
2026. június 27., szombat

Svédországról ír, Kelet-Európában értik igazán – Karin Smirnoff írónő volt a kolozsvári könyvünnep nemzetközi díszvendége

Későn debütált, mégis néhány év alatt a kortárs svéd irodalom egyik legismertebb szerzője lett. A Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten Karin Smirnoff írásról, Svédország átalakulásáról és könyvei kelet-európai sikerének lehetséges okairól beszélt.

Svédországról ír, Kelet-Európában értik igazán – Karin Smirnoff írónő volt a kolozsvári könyvünnep nemzetközi díszvendége
2026. június 27., szombat

„A műfordító olyan, mint az űrhajós”. Vallasek Júlia a Romániai Írók Szövetsége elismeréséről

Vallasek Júlia kolozsvári műfordítót jutalmazta Dsida Jenő-díjjal a Romániai Írók Szövetsége Jane Austen műveinek, valamint Doina Gecse-Borgovan Rătăciri deliberate/Haza: úton című könyvének magyarra való átültetéséért.

„A műfordító olyan, mint az űrhajós”. Vallasek Júlia a Romániai Írók Szövetsége elismeréséről
Hirdetés
2026. június 25., csütörtök

Csak a kultúra az, ami egyszerre megkülönböztet és rokonít. Megnyílt a Kolozsvári Ünnepi Könyvhét

Négy napon keresztül várja a kortárs irodalom szerelmeseit a Bánffy-palota udvarán megnyitott, 15. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét. A megnyitó keretében átadták a Kolozsvár Büszkesége díjakat.

Csak a kultúra az, ami egyszerre megkülönböztet és rokonít. Megnyílt a Kolozsvári Ünnepi Könyvhét
2026. június 22., hétfő

Díjakkal tér haza Debrecenből a székelyföldi színházak koprodukciója és az Aradi Kamaraszínház is

Átadták Országos Színházi Találkozó (OSZT) díjait vasárnap Debrecenben: a szakmai zsűri 12 kategóriában, a MASZK-SzíDoSz színészzsűri pedig 4 csoportban hirdetett győzteseket vasárnap.

Díjakkal tér haza Debrecenből a székelyföldi színházak koprodukciója és az Aradi Kamaraszínház is
2026. június 21., vasárnap

Magyar film nyerte a TIFF közönségdíját, spanyol-francia mozi a legjobb alkotás

Holtai Gábor Itt érzem magam otthon című filmje nyerte el a jubileumi, 25. alkalommal megrendezett kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) közönségdíját a szombat este megtartott díjátadón.

Magyar film nyerte a TIFF közönségdíját, spanyol-francia mozi a legjobb alkotás
Hirdetés
Hirdetés