Vannak olyan filmes alkotások, amelyek úgy tökéletesek, kerekek és egészek, ahogy vannak. Ilyen például a japán Mamoru Oshii 1995-ös remekműve, a Páncélba zárt szellem című rajzfilm, amely a nem túl távoli jövőben játszódva, igazi cyberpunk környezetbe ágyazva fogalmaz meg a poszt-posztmodern korban alapvető fontosságú egzisztenciális kérdéseket.
2017. április 22., 22:232017. április 22., 22:23
A Páncélba zárt szellem sajátos képi világával és hangulatával olyan mű, amelyhez egyszerűen fölösleges hozzányúlni, saját értékkel bíró, meghatározó jelentőségű alkotás – a Mátrix és a Westworld is sokat merített belőle –, amelyhez a folytatás is teljesen fölöslegesnek bizonyult.
Nem beszélve a most moziba került, hollywoodi filmes remake-ről. Nagy kérdés, mi indokolhatta a Rupert Sanders rendezte moziváltozatot, már azon kívül, hogy ő és csapata is ki akarta hasítani a maga hasznát egy kultuszfilmmé vált, bejáratott brandből. Csakhogy a filmes verzió nem több sokadrangú, alig élvezhető másolatnál, amelyből épp csak az alapmű lényegét hagyták ki.
Mamoru Oshii rajzfilmje ugyanis azt a kérdést boncolgatja, hol húzódik, és van-e egyáltalán határ emberi és mesterséges intelligencia között, amikor az emberek gépi implantátumok beépítésével javítják fel saját szerveiket, illetve gond nélkül képesek rá csatlakozni a számítógépes hálózatokra. A főszereplő a 9-es számú különleges egység tagja, Kuszanagi őrnagy, aki száz százalékban robot, bár külseje alapján ez nehezen mondható meg, nem csupán a titokzatos, Bábosként ismert hackert üldözi, hanem egyúttal arra is megpróbál választ keresni, ki is ő valójában, mennyire gépi és mennyire emberi. Mint ahogy a „főgonosz\" is, akiről kiderül, hogy valójában egy öntudatra ébredt számítógépes program.
Nos mindebből az amerikai filmes változatban gyakorlatilag semmi sem maradt meg. A Scarlett Johansson játszotta főhős a nevét is elvesztette – egyszerűen csak őrnagyként emlegetik, és tudjuk róla, hogy egy baleset nyomán kapott az emberi helyett robottestet, miután agyát átültették az új páncélba. Az őrnagynak itt egy Kuze nevű sorozatgyilkos nyomába kell erednie, aki – a számítógépes hálózatokat is felhasználva – sorra gyilkolja a legnagyobb robotikai cég kutatóit.
Miközben az eredeti mű a jövőt boncolgatja, és arra keresi a választ, hogy képes-e a mesterséges intelligencia az embertől függetlenül fejlődni, addig a filmes változat a múltba réved, és ezer műből ismert panelekből építkezve elcsépelt detektívfilmmé válik, amely nem több gyenge utánérzésnél, olyan, mintha Az emlékmás és a Robotzsaru házasítása nyomán készült volna. A filmet az sem menti meg, hogy egyes jeleneteket egy az egyben átmásoltak a rajzfilmből, sőt – ez csak még inkább rávilágít a két alkotás közötti szakadékra.
A főszereplő, Scarlett Johansson sem tesz hozzá sokat a filmhez, bár ebben vajmi kevés szerepet játszik, hogy a karaktert nem japán szereplő alakítja – mint ahogy azt egyesek „whitewashingot\" kiáltva felpanaszolták –, hiszen a karakter a rajzfilmben is egyértelműen európai vonásokat mutat.
Van persze japán szereplő is, bár az nem egészen egyértelmű, hogy a 9-es részleg vezetőjét játszó Takeshi Kitano miért kizárólag japánul beszél végig. Emellett összefércelt, kidolgozatlan, illetve elcsépelt és hiteltelen szituációk is bőven akadnak – így aztán a néző nehezen szabadul a gondolattól, hogy a hollywoodi alkotók nyereségvágyból egyszerűen meghekkelték az eredeti művet. Az eredmény pedig egy hideg páncél – mindenféle szellem nélkül.
Páncélba zárt szellem (Ghost in the Shell) – Amerikai sci-fi akció-thriller, 120 perc, 2017. Rendezte: Rupert Sanders. Szereplők: Scarlett Johansson, Pilou Asbaek, Takeshi Kitano, Michael Pitt, Juliette Binoche, Michael Wincott. Írta: Jamie Moss. Kép: Jess Hall.
Értékelés az 1-10-es skálán: 6
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Janovics Jenő, a kolozsvári és európai filmművészet úttörője emlékére új díjat ad át idéntől a Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) – közölték szerdán a szemle szervezői.
Emlékévet hirdettek Kallós Zoltán szellemi örökségének bemutatására. A programsorozat célja, hogy a nagyközönség átfogó képet kapjon munkásságáról, és ismét reflektorfénybe kerüljön a magyar népzene, valamint a táncházmozgalom hagyománya.
Demeter András kulturális miniszter kedden bejelentette: visszavonják azt a minisztériumi kezdeményezést, amely a közszolgálati színházakban és koncertintézményekben napi munkaidő-jelentések bevezetését írta volna elő.
Két évtized elteltével újra színházi fesztivált szerveznek Marosvásárhelyen – jelentette be kedden Facebook-oldalán a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata.
Nyílt levelet tett közzé hétfőn az UNITER (Román Színházi Szövetség) szenátusa: a több rendező, színész, színházi alkotó által aláírt nyilatkozatban tiltakoznak a bürokrácia ellen.
Szuggesztív erejű előadás készült Sardar Tagirovsky rendezésében Szatmárnémetiben, a Harag György Társulatnál: Mihail Bulgakov halhatatlan, A Mester és Margarita című művén alapuló, jól sikerült produkciót láthat a közönség.
Életének 93. évében, csütörtökön éjjel elhunyt Vásáry Tamás, a nemzet művésze, Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, karmester, a Szent István Rend birtokosa a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) rendes tagja.
Marosvásárhelyen és Kolozsváron is bemutatják hamarosan a Kossuth- és a Nemzet Művésze-díjjal kitüntetett ének- és mesemondó, Berecz András pályáját, szerteágazó életművét a teljesség igénye nélkül ismertető portréfilmet.
Fennállásának 76. évfordulóját ünnepli a Puck Bábszínház február 5-én, csütörtökön. A születésnap alkalmából ünnepi előadás-sorozattal készül a bábszínház román és magyar tagozata.
A Kölcsey-díj 2003 óta íródó történetében ő az első magyarországi születésű, nem Aradon élő személy, aki megkapta a kitüntetést, amelyet a magyar kultúra és a magyar identitás megőrzése, ápolása terén kifejtetett munka elismeréseként osztanak ki.
Látogatottsági adatok