Vannak olyan filmes alkotások, amelyek úgy tökéletesek, kerekek és egészek, ahogy vannak. Ilyen például a japán Mamoru Oshii 1995-ös remekműve, a Páncélba zárt szellem című rajzfilm, amely a nem túl távoli jövőben játszódva, igazi cyberpunk környezetbe ágyazva fogalmaz meg a poszt-posztmodern korban alapvető fontosságú egzisztenciális kérdéseket.
2017. április 22., 22:232017. április 22., 22:23
A Páncélba zárt szellem sajátos képi világával és hangulatával olyan mű, amelyhez egyszerűen fölösleges hozzányúlni, saját értékkel bíró, meghatározó jelentőségű alkotás – a Mátrix és a Westworld is sokat merített belőle –, amelyhez a folytatás is teljesen fölöslegesnek bizonyult.
Nem beszélve a most moziba került, hollywoodi filmes remake-ről. Nagy kérdés, mi indokolhatta a Rupert Sanders rendezte moziváltozatot, már azon kívül, hogy ő és csapata is ki akarta hasítani a maga hasznát egy kultuszfilmmé vált, bejáratott brandből. Csakhogy a filmes verzió nem több sokadrangú, alig élvezhető másolatnál, amelyből épp csak az alapmű lényegét hagyták ki.
Mamoru Oshii rajzfilmje ugyanis azt a kérdést boncolgatja, hol húzódik, és van-e egyáltalán határ emberi és mesterséges intelligencia között, amikor az emberek gépi implantátumok beépítésével javítják fel saját szerveiket, illetve gond nélkül képesek rá csatlakozni a számítógépes hálózatokra. A főszereplő a 9-es számú különleges egység tagja, Kuszanagi őrnagy, aki száz százalékban robot, bár külseje alapján ez nehezen mondható meg, nem csupán a titokzatos, Bábosként ismert hackert üldözi, hanem egyúttal arra is megpróbál választ keresni, ki is ő valójában, mennyire gépi és mennyire emberi. Mint ahogy a „főgonosz\" is, akiről kiderül, hogy valójában egy öntudatra ébredt számítógépes program.
Nos mindebből az amerikai filmes változatban gyakorlatilag semmi sem maradt meg. A Scarlett Johansson játszotta főhős a nevét is elvesztette – egyszerűen csak őrnagyként emlegetik, és tudjuk róla, hogy egy baleset nyomán kapott az emberi helyett robottestet, miután agyát átültették az új páncélba. Az őrnagynak itt egy Kuze nevű sorozatgyilkos nyomába kell erednie, aki – a számítógépes hálózatokat is felhasználva – sorra gyilkolja a legnagyobb robotikai cég kutatóit.
Miközben az eredeti mű a jövőt boncolgatja, és arra keresi a választ, hogy képes-e a mesterséges intelligencia az embertől függetlenül fejlődni, addig a filmes változat a múltba réved, és ezer műből ismert panelekből építkezve elcsépelt detektívfilmmé válik, amely nem több gyenge utánérzésnél, olyan, mintha Az emlékmás és a Robotzsaru házasítása nyomán készült volna. A filmet az sem menti meg, hogy egyes jeleneteket egy az egyben átmásoltak a rajzfilmből, sőt – ez csak még inkább rávilágít a két alkotás közötti szakadékra.
A főszereplő, Scarlett Johansson sem tesz hozzá sokat a filmhez, bár ebben vajmi kevés szerepet játszik, hogy a karaktert nem japán szereplő alakítja – mint ahogy azt egyesek „whitewashingot\" kiáltva felpanaszolták –, hiszen a karakter a rajzfilmben is egyértelműen európai vonásokat mutat.
Van persze japán szereplő is, bár az nem egészen egyértelmű, hogy a 9-es részleg vezetőjét játszó Takeshi Kitano miért kizárólag japánul beszél végig. Emellett összefércelt, kidolgozatlan, illetve elcsépelt és hiteltelen szituációk is bőven akadnak – így aztán a néző nehezen szabadul a gondolattól, hogy a hollywoodi alkotók nyereségvágyból egyszerűen meghekkelték az eredeti művet. Az eredmény pedig egy hideg páncél – mindenféle szellem nélkül.
Páncélba zárt szellem (Ghost in the Shell) – Amerikai sci-fi akció-thriller, 120 perc, 2017. Rendezte: Rupert Sanders. Szereplők: Scarlett Johansson, Pilou Asbaek, Takeshi Kitano, Michael Pitt, Juliette Binoche, Michael Wincott. Írta: Jamie Moss. Kép: Jess Hall.
Értékelés az 1-10-es skálán: 6
A tavalyi évhez hasonlóan ismét székelyföldi turnéra indult a kolozsvári Puck Bábszínház magyar társulata.
Gazdag felhozatallal várja közönségét az Aradi Kamaraszínház májusban. Önálló előadással lép színpadra Kézdi Imola Jászai Mari-díjas színésznő – olvasható a társulat közleményében.
A Harag György Társulat és közönségének kapcsolata szeretetkapcsolat – talán eltűnt már lassan a többi erdélyi városból, de Szatmáron még létező a jelenség, hogy az emberek messziről felismerik a színészeket az utcán, nemcsak a magyarok, de a románok is.
Nagyszabású bemutatóra készül a Kolozsvári Magyar Opera: Giacomo Puccini korai, méltatlanul keveset játszott operáját, a Manon Lescau című művét viszik színpadra.
Fejedelmek aranya – Uralkodói reprezentáció Erdélyben címmel időszaki kiállítás nyílik kedden, a csíkszeredai Csíki Székely Múzeumban – tájékoztatta a Magyar Nemzeti Múzeum (MNM) hétfőn az MTI-t.
Kilencvenedik születésnapja alkalmából nagyszabású gálaműsorral köszöntik Bodrogi Gyulát, a nemzet színészét, Kossuth- és Jászai Mari-díjas, érdemes és kiváló művészt a Nemzeti Színház társulatának tagját Budapesten.
Könyv látott napvilágot arról, hogy a katonaság milyen mértékben és formában szólt bele a 20. században az aranyosszéki egyének, családok, kisközösségek életébe, milyen traumákat, tapasztalatokat, emlékeket hagyott maga után.
E-LÍRA 100 – válogatás száz év erdélyi magyar költészetéből címmel tart előadást szombaton Zilahon az Aradi Kamaraszínház.
Csehy Zoltán felvidéki költőnek ítélte a szakmai kuratórium az idén alapított Kovács András Ferenc Költészeti Díjat – jelentette be csütörtökön a Látó szépirodalmi folyóirat.
Világot gyújt és rendet rak a vers, melenget vagy lehűt, bezsongat vagy vigasztal. A vers megváltó rés a mindennapok falán – fogalmazta meg a Krónika megkeresésére a magyar költészet napja alkalmából László Noémi József Attila-díjas kolozsvári költő.