
Nosztalgikus, melankolikus hangvételű filmmel állt a közönség elé Wes Anderson: A Grand Budapest Hotel egy régi, nagy- és dédszülők elbeszéléseiben, fekete-fehér képeslapokon és megkopott épületekben élő világot idéz meg, a két világháború közötti Közép-Európát, amelyben egyszerre volt jelen a gazdagság, a fényűzés és a nyomor, az emberi nagyszerűség és aljasság, és amelynek felszámolásáról aztán a háború, majd kétféle, egymást követő szélsőség is gondoskodott.
2014. március 24., 16:252014. március 24., 16:25
A Stefan Zweig műveinek hangvételéből ihletődött történet tulajdonképpen mese, de nem azok közül való, amelyekben aztán a végén a főhős elnyeri méltó jutalmát, és boldogan élnek, amíg meg nem halnak. A beteljesülő boldogság és a kötelező hepiend után ugyanis következnek a hétköznapok, amelyek további megpróbáltatásokat és tragédiákat hoznak, akárcsak a való életben.
A sztori egy képzeletbeli kis hegyvidéki államban, Zubrowkában játszódik, amelynek egyik legnagyobb nevezetessége a festői környezetben álló, fényes Grand Budapest Hotel. A szállodában a kor minden jellegzetes figurája megfordul, de a vendégkörben mégis felülreprezentáltak az idős, gazdag hölgyek, őket ugyanis a hotelt kemény profizmussal és vaskézzel irányító recepciós, Monsieur Gustave a különféle luxusszolgáltatások mellett egyéb, intim jellegű különleges elbánásban is részesíti.
Egy napon új szállodai boy áll munkába, az arab világból érkező bevándorló, Zero Moustafa személyében, akinek nevelését Gustave a saját kezébe veszi, így a fiú egyszer csak a kor szerelmi és politikai intrikáinak kellős közepében találja magát, miután Gustave egyik leglelkesebb ügyfelét, Madame D-t meggyilkolják, és kiderül, hogy egyik legértékesebb vagyontárgyát, egy reneszánsz festményt a recepciósra hagyta. A család összefog a végrendelet végrehajtásának megakadályozására, bérgyilkost küldenek Gustave ellen, majd gyilkossági ügybe keverik – közben pedig egyre nyomasztóbban veti előre árnyékát a háború.
A film egy kitalált helyszínen, meseszerű közegbe ágyazva, egzotikus szereplőket felvonultatva mesél el egy rendkívül sötét és nyomasztó történetet: azt, hogyan válnak az alapvető emberi értékek a gyűlölködés, a kapzsiság és a politika martalékává. Ez így meglehetősen sematikusan és közhelyesen hangzik, de a Wes Anderson által megteremtett látványvilág, valamint a történetszövés – megfejelve a kiváló színészgárdával – lebilincselő történetet eredményez.
A groteszk figurák, a tobzódó színek, a sajátos képi beállítások és a csavaros bűnügyi szál nyomán a film némileg olyan hatást kelt, mintha Terry Gilliam és Quentin Tarantino világa találkozott volna Wes Anderson boncasztalán, ahol az író-rendező közreműködése nyomán az egész sajátos stílusú látványvilággá és keserédes humorral átitatott narrációvá áll össze.
Ralph Fiennes a kissé bogaras recepciós szerepében a legjobb alakítást nyújtja, de a Zerot alakító Tony Revelori méltó párja. Emellett a film – a szó pozitív értelmében – igazi sztárparádé, az epizódszerepekben is olyan nevek bukkannak fel, mint Tilda Swinton, Harvey Keitel vagy Bill Murray.
Willem Dafoe a kőarcú bérgyilkos szerepében egyszerűen telitalálat, és Jeff Goldblum is említésre méltó a hagyatéki ügyvéd személyében, már csak azért is, mert a szálló nevén kívül ő az egyetlen magyar vonatkozás a filmben, a karakter neve ugyanis Vilmos Kovacs.
Bolondos, néha kissé habókos film A Grand Budapest Hotel, de a humora gyakran keserű, fekete humor, a látszólag felszínes, látványcentrikus alkotás pedig valójában súlyos és mély gondolatiságú történetet mesél el, amelyet nem csak a sztárkavalkád miatt érdemes megnézni.
A Grand Budapest Hotel (The Grand Budapest Hotel. Amerikai vígjáték, 100 perc, 2014). Rendezte: Wes Anderson. Szereplők: Ralph Fiennes, Tony Revelori, Tilda Swinton, Saoirse Ronan, Edward Norton, Jude Law, Bill Murray, Adrien Brody, Owen Wilson, Willem Dafoe, Harvey Keitel, Jeff Goldblum. Írta: Wes Anderson. Kép: Robert D. Yeoman. Zene: Alexandre Desplat.
Értékelés az 1-10-es skálán: 9
A Kolozsvári Magyar Opera és a Kolozsvári Magyar Diákszövetség (KMDSZ) hivatalos partnerségi megállapodást kötött
Ötödik alkalommal tartanak könyvünnepet Sepsiszentgyörgyön, a SepsiBook könyvvásárra és kortárs irodalmi fesztiválra május közepén várják a közönséget.
Marius Andruh kémiaprofesszor lett a Román Akadémia új elnöke.
Biztonságban őrizné, szakszerűen feltárná és a kortárs, helyi zenei élet számára elérhetővé tenné az Erdélyben egykor működő zeneszerzők, művészek megvalósításait a frissen megalakult Erdélyi Zeneszerzők Archívuma. Sófalvi Emese muzikológussal beszéltünk.
Az Aradi Kamaraszínház Kean című előadása kapta a Legjobb monodráma díját az idén 12. alkalommal megrendezett tatabányai MOST Feszten. Harsányi Attila címszereplő három egyórás darabot mutatott be egymásután.
Gyermekoperát mutatnak be a kincses városban ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében: Mester Dávid zeneszerző művének premierjét április 2-án tartják – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
Hosszas betegség után vasárnap 79 éves korában elhunyt Nádasdy Ádám nyelvész, költő és műfordító – közölte a család kérésére Török András Budapest-történész, a Fortepan menedzsere hétfőn az MTI-vel.
Kallós Zoltán egyszerre jelent mércét, példát és kapaszkodót a magyar nemzetnek – jelentette ki Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár szombaton este Kolozsváron, a Kallós 100 emlékév erdélyi nyitórendezvényén.
Bogdán Zsoltot, a Kolozsvári Állami Magyar Színház többszörös UNITER-díjas, Jászai Mari-díjas, Kiváló művész címmel kitüntetett színművészét arra kértük, fogalmazza meg a Krónikának a benne felmerülő gondolatokat a színház világnapja alkalmából.
Gazdag programkínálattal ünnepli a színház világnapját pénteken, március 27-én a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház.
szóljon hozzá!