
A Dicsőség zászlaja és a Levelek Ivo Dzsimáról után újabb háborús filmet rendezett Clint Eastwood, az Amerikai mesterlövész azonban a második világháború helyett egy időben sokkal közelebbi konfliktust, az iraki háborút dolgozza fel.
2015. február 18., 19:532015. február 18., 19:53
A háború már több mint tíz éve kezdődött, Washington pedig nemrég meghirdette, hogy az amerikai erők fokozatosan kivonulnak – nem mintha sikerült volna stabilizálni a helyzetet, sőt: a Szaddám Huszein megbuktatása utáni anarchiából egy olyan „szimpatikus” szervezet emelkedett ki, mint az Iszlám Állam.
Mindennek fényében az Amerikai mesterlövész kimondottan jó időpontban érkezett ahhoz, hogy egyfajta szembenézés legyen magát a „demokráciaexport” felkent bajnokának tekintő Egyesült Államok részéről saját doktrínájának realitásával. Ez azonban nem igazán sikerül – a történet ugyanis nem ér el olyan szintet, hogy erre alkalmas legyen.
A film a főszereplő, Chris Kyle önéletrajzi könyve alapján készült. Kyle igazi, cowboymentalitású texasi fiatalemberként, az Egyesült Államok elleni terrortámadások hatására lépett be a hadseregbe, hogy ott az elit egységek elit egysége, a SEAL tagjává, majd mesterlövészévé válva – aki nem tudná: ez volt az a különleges egység, amely Oszama bin Ladent is kiiktatta – 160 igazolt találatával az amerikai történelem legsikeresebb mesterlövészeként írja be magát az Egyesült Államok haderejének csillagos-sávos történelemkönyvébe.
A film elején kissé talán szájbarágós karakterrajzot kapunk Kyle-ról, aki igazi texasiként már gyerekkorában kitűnően kezeli a vadászpuskát, felnőttként pedig rodeósként keresi a kenyerét. Mindeközben faék bonyolultságú világképpel rendelkezik: hisz Istenben, a hagyományos családmodellben és az Egyesült Államokban, abban, hogy hazája a világ legnagyszerűbb országa. Ezért is lép be a seregbe 2001. szeptember 11-e után.
Ez kiváló metaforája a szintén texasi és szintén cowboymentalitású egykori elnök, az iraki háborút elindító George W. Bush magatartásának, ám a film a továbbiakban a történelmi szembenézés helyett inkább az eredetinek aligha nevezhető dramaturgiai fogások és a mesterkélt érzelgősség irányába megy el.
Miközben az egyértelmű, hogy a főszereplő ugyanolyan messiáskomplexusban szenved, mint az Egyesült Államok, hiányzik a valódi szembenézés a háború borzalmaival és Washington felelősségével – hiába látjuk, mennyire szenved attól, hogy összeegyeztesse magánéletét a katonai kötelezettségeivel, közben meglehetősen egysíkú képet kapunk a fegyveres konfliktus természetéről. Ugyanis valahogy mindig az jön ki belőle, hogy az arabok egytől egyik potenciális veszélyforrást jelentő, fanatikus gazemberek, miközben az amerikaiak akkor is a jó ügyért harcoló hősök, ha néha kissé esendőek.
A Kyle és felesége közötti viták a haza és a család iránti kötelesség között választani nem tudó, a háborút fejben az Államokba is magával cipelő elit katona önmagával való tusakodását hivatottak illusztrálni, ám a szituációk és a párbeszédek igencsak életszerűtlenre és felületesre sikeredtek.
A forgatókönyv hiátusait – az azokat már idejekorán felfedező és eredetileg rendezésre felkért Steven Spielberg javaslatára – egy antagonista beiktatásával próbálták befércelni. Ennek nyomán megjelent az al-kaidás mesterlövész, Musztafa figurája, akivel Kyle élet-halál harcot folytat a vigasztalan iraki utcákon. Csakhogy ezt a fordulatot már lelőtték az Ellenség a kapuknál című filmben, ahol a sztálingrádi csatában Vaszilij Zajcev szovjet és Erwin König német mesterlövész párbaja képezi a film egyik történetszálát.
Mindezek nyomán hiába Bradley Cooper és Sienna Miller jó színészi alakítása, a sztori nem válik kellően méllyé, nem tudja sem a háború fizikai, sem a lelki borzalmait kellő intenzitással visszaadni. Hiába a hat Oscar-jelölés, valószínűleg nem az Amerikai mesterlövész lesz az a film, amelyet Eastwood mester legsikerültebb találataként tartanak majd számon.
Amerikai mesterlövész (American Sniper – amerikai háborús filmdráma, 134 perc, 2014). Rendezte: Clint Eastwood. Szereplők: Bradley Cooper, Sienna Miller, Jake McDorman, Brian Hallisay, Kyle Gallner, Luke Grimes. Írta: Chris Kyle művéből Jason Dean Hall. Kép: Tom Stern.
Értékelés az 1–10-es skálán: 7
Markó Bélának ítélte Az Év Írója Nagydíjat a Romániai Írók Szövetsége – közölte hétfőn az erdélyi költő, prózaíró több könyvét megjelentető Bookart Kiadó.
A teljesítmény igazsága kell, hogy áthassa a kultúrát, ugyanakkor sokszínűségnek is kell jellemeznie a területet. Ezért a politikát száműzni, a szakmát pedig előtérbe szeretnék helyezni – hangsúlyozta Nagy Ervin kultúráért felelős államtitkár.
Azért indították, mert a közönség egy része a harmincas évek színházát kérte számon a kolozsvári magyar társulaton. A kortárs világszínház erdélyi seregszemléje lett: november 10. és 22. között 10. alkalommal rendezik meg az Interferenciákat.
A kincses városban lép fel a pozsonyi Ifjú Szivek Táncszínház, a Pupek című produkció november 3-án 19 órától látható-hallható a Kolozsvári Magyar Operában.
A Csíky András Alapítvány kuratóriuma 2026-ban megosztva ítéli oda a Csíky András-díjat Moldován Blanka színművésznek, valamint Kocsis Anna színművésznek.
Huszonegyedik alkalommal rendezik meg november 6. és 15. között az Ars Hungarica fesztivált Nagyszebenben és a Szeben megyei Vízaknán. A dél-erdélyi magyar közösség legnagyobb kulturális seregszemléjén minden program ingyenes.
A díszünnepségen jelen lesznek többek között a román királyi család tagjai, valamint a román és magyar kormány képviselői.
Immár 11. alkalommal szervezik meg a zsidó kulturális napokat Kolozsváron, a november 2. és 5. közt tartandó rendezvénysorozatra a szervezők a zsidó kultúra barátait várják Erdély kincses városába.
Életének 71. évében, október 26-án elhunyt Gyöngyössy János székelyföldi történeti grafikus, illusztrátor.
Ady szerelmei – több nő egy részben címmel érkezik budapesti vendégelőadás az Aradi Kamaraszínházba.
szóljon hozzá!