
Valami nagyon működik a Martin Scorsese és Leonardo DiCaprio között: a neves rendező és az egyre elismertebb színész A tégla, Az aviátor és a Viharsziget után sokadik közös filmjét forgatta, és az eredmény ezúttal is több mint kielégítő.
2014. január 21., 19:582014. január 21., 19:58
2014. január 22., 14:122014. január 22., 14:12
A Wall Street farkasa, amely a címszereplő Jordan Belfort önéletrajzi regénye alapján született, a tőzsdei alkuszok világát mutatja be, olyan karaktereket tárva a néző elé, amelyekhez képest Gordon Gekko, a Tőzsdecápák legendás főgonosz brókere az üdvhadsereg adománygyűjtő önkéntese.
A fekete humorral és öniróniával gazdagon fűszerezett film főhőse egyes szám első személyben meséli el élettörténetét, amely a legkevésbé sem nevezhető szokványosnak: a New Yorkba fölkerült fiatal bróker a semmiből építi fel alkuszcégét, amely annyira sikeres, hogy szinte pillanatok alatt és szemtelenül fiatalon válik kőgazdaggá. Igaz, hogy mindezt részben törvénytelen ügyletek révén éri el, de ez mellékes: nem az erkölcs számít, hanem az, hogy elég pénz legyen a luxusvillákra és -autókra, a nőkre és a kábítószerre.
Belfort ugyanis kezdő brókerként megfogadta egykori főnöke, Mark Hanna (Matthew McConaughey zseniális epizódszerepe) tanácsát, miszerint a pénz minden, az az életforma pedig, amelyet ők választottak maguknak, drogok nélkül nem működik. Minden megy, mint a karikacsapás, a kilencvenes évek közepére összejön a hófehér Ferrari, a világszép feleség, valamint a saját kastély és jacht, orgia orgiát ér, dől a pénz. Ekkorra azonban az FBI figyelmét is fölkeltik az illegális ügyletek, és a nyomozással megbízott ügynök nem nyugszik, amíg le nem leplezi Belfort ügyleteit.
A film sok tekintetben egy másik, szintén önéletrajzi regényből született, hasonló tematikájú mozit idéz, a James Dearden rendezte, Ewan McGregor főszereplésével forgatott Csődtömeget, amely azt meséli el, hogyan döntötte be a főszereplő egymaga a Barings bankot. Emellett az utóbbi évek egyik legjobb tőzsdei témájú filmjét, a Krízispontot is idézi – ez volt az a mozi, amely a lehető legélethűbben, gyomorszorítóan feszes történetszövéssel és kitűnő színészi alakítások révén mutatta be, miért is tört ki a 2008-as gazdasági világválság, és milyen magatartás vezetett a csődhöz.
A Wall Street farkasa is pontosan ezt a témát járja körül: hogyan öli ki a töméntelen, viszonylag könnyen, az ügyfelek átverése révén megszerezhető pénz az erkölcs utolsó morzsáit is azokból, akik a világ első számú pénzügyi központjának működéséért felelnek. Mindezt a Krízisponthoz hasonlóan sokkal hitelesebben és mélyebben teszi, mint Oliver Stone harmatgyenge 2010-es Tőzsdecápák-folytatása, a Tőzsdecápák 2 – A pénz nem alszik.
Már csak azért is, mert nem fullad olcsó moralizálásba: hiába omlik össze minden Belfort körül, és hiába kerül pár évre börtönbe, nehéz azt állítani, hogy elnyerte méltó büntetését. Hiszen vagyona miatt a börtönben is kiemelt elbánásban részesül, a zárás pedig azt sejteti, hogy nem kell aggódni: ismét mindent elölről kezdve is képes lesz újra vagyont szerezni. (Csupán a regény megfilmesítési jogáért egymillió dollárt kapott.)
A film Leonardo DiCaprio újabb kitűnő alakítása miatt is figyelemre méltó, az egyre érettebbé váló színész játéka nyomán a meglehetősen hosszú játékidő sem tűnik elviselhetetlennek – az egyik legjobb rész az a hosszú jelenet, amelyben mély beleéléssel olyan, hadvezérektől megszokott, lelkesítő beszédet tart munkatársainak, hogy az egyébként kiváló szónokként ismert néhai Patton tábornok is elismerően csettintett volna, ha hallhatja.
Mindent öszszevetve, A Wall Street farkasával a Scorsese–DiCaprio-duó újabb figyelemre méltó alkotást tett le az asztalra, amelyre a háromórás játékidő ellenére is érdemes jegyet váltani.
A Wall Street farkasa (The Wolf of Wall Street. Amerikai életrajzi dráma, 179 perc, 2013). Rendezte: Martin Scorsese. Szereplők: Leonardo DiCaprio, Jonah Hill, Matthew McConaughey, Jon Favreau, Matgot Robbie, Jon Bernthal, Kyle Chandler. Írta: Terence Winter. Kép: Rodrigo Prieto. Zene: Howard Shore.
Értékelés az 1-10-es skálán: 9
A Kolozsvári Magyar Opera és a Kolozsvári Magyar Diákszövetség (KMDSZ) hivatalos partnerségi megállapodást kötött
Ötödik alkalommal tartanak könyvünnepet Sepsiszentgyörgyön, a SepsiBook könyvvásárra és kortárs irodalmi fesztiválra május közepén várják a közönséget.
Marius Andruh kémiaprofesszor lett a Román Akadémia új elnöke.
Biztonságban őrizné, szakszerűen feltárná és a kortárs, helyi zenei élet számára elérhetővé tenné az Erdélyben egykor működő zeneszerzők, művészek megvalósításait a frissen megalakult Erdélyi Zeneszerzők Archívuma. Sófalvi Emese muzikológussal beszéltünk.
Az Aradi Kamaraszínház Kean című előadása kapta a Legjobb monodráma díját az idén 12. alkalommal megrendezett tatabányai MOST Feszten. Harsányi Attila címszereplő három egyórás darabot mutatott be egymásután.
Gyermekoperát mutatnak be a kincses városban ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében: Mester Dávid zeneszerző művének premierjét április 2-án tartják – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
Hosszas betegség után vasárnap 79 éves korában elhunyt Nádasdy Ádám nyelvész, költő és műfordító – közölte a család kérésére Török András Budapest-történész, a Fortepan menedzsere hétfőn az MTI-vel.
Kallós Zoltán egyszerre jelent mércét, példát és kapaszkodót a magyar nemzetnek – jelentette ki Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár szombaton este Kolozsváron, a Kallós 100 emlékév erdélyi nyitórendezvényén.
Bogdán Zsoltot, a Kolozsvári Állami Magyar Színház többszörös UNITER-díjas, Jászai Mari-díjas, Kiváló művész címmel kitüntetett színművészét arra kértük, fogalmazza meg a Krónikának a benne felmerülő gondolatokat a színház világnapja alkalmából.
Gazdag programkínálattal ünnepli a színház világnapját pénteken, március 27-én a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház.
szóljon hozzá!