Fotó: Biró István
2011. március 14., 08:532011. március 14., 08:53
A csehovi világot nevével kétszeresen is megidéző, „álmodott” orosz költő tizennégy verssel kelt életre még a kilencvenes évek közepén – a ciklus egyik darabját KAF Vaszilij Bogdanovnak, Bogdán László alteregójának ajánlotta.
A magyar költők teremtette orosz költők közül még Baka István Pehotnijának és Király László Nyezvanovjának neve merült fel, mottókkal, ajánlásokkal az ő alakjukat is megidézi Kovács András Ferenc az új kötetben.
Az Asztrov-kötet létrejöttéről, kiadásáról a csíkszeredai Bookart Kiadó igazgatójával, Hajdú Áronnal egyeztetett Kovács András Ferenc, így született meg a tavaly még két versciklus, amelyet az első ciklussal együtt adtak közre ezúttal. A verseket az orosz irodalom, életérzés, művészet ihlette, és annak ellenére, hogy alteregó nevében íródtak, rendkívül személyesek – a kötet egészét apjának, Kovács Ferencnek ajánlotta a szerző. Személyes-játékos a Szülői ház a Kazanszkaján alcímű vers is a szatmári Kazinczy utcai házról, az első strófában találjuk azt a rímet, amely valószínű, minden magyar ajkú emberben felötlik, ha az orosz zeneszerző nevét hallja: „Játszott mamácska zongoráján / Csajkovszkij és Rimszkij-Korszakov! / Nem szól ma zárt szalon homályán. / Asztalfiókban korszakok.”
A versek számos képe a huszadik századi orosz történelmet vonultatja fel, hiszen az orvos-költő Asztrov – akinek részletes, prózában megírt életrajzát a kötet végén közli a szerző – az első világháború alatt frontkórházakban dolgozik, később a moszkvai művészvilágba lesz bejáratos, aztán jön a kényszermunka, kitelepítés, a leningrádi blokád, a szovjet hatalom kiteljesedése, majd ismét kitelepítés... Az életrajz egyfajta orosz sorsszinopszis, mint ahogyan a versek is azok: annak a művészetnek a lenyomatai, amelyről ma már talán kevesebbet tud a magyar olvasó, mint például a nyolcvanas években.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Erdélyi társulatok és alkotók szerezték meg a legfontosabb elismerések jelentős részét a Magyar Színházak 38. Kisvárdai Fesztiválján.
Visky András Kitelepítés című regényének német kiadása, a Die Aussiedlung kapta a Nemzetközi Irodalmi Díjat (Internationaler Literaturpreis) – jelentette be a marosvásárhelyi születésű szerző kiadója, a Jelenkor Kiadó szombaton Facebook-oldalán.
Krasznahorkai László „dühödt értetlenséggel” fogadta nemrég a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) elnökétől azt a kérdést, hogy ha az jelölné a Nemzet Művésze elismerésre, elfogadná-e.
Bemutatóval zárja évadát a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház, a közönség július 3-án és 4-én 19 órától láthatja a FESTEN című előadást Eugen Jebeleanu rendezésében.
Idén tavasszal rosszindulatú daganatos betegséget diagnosztizáltak Ákosnál: az 58 éves, Kossuth-díjas dalszerző-énekes nemrégiben komoly műtéten esett át.
Későn debütált, mégis néhány év alatt a kortárs svéd irodalom egyik legismertebb szerzője lett. A Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten Karin Smirnoff írásról, Svédország átalakulásáról és könyvei kelet-európai sikerének lehetséges okairól beszélt.
Vallasek Júlia kolozsvári műfordítót jutalmazta Dsida Jenő-díjjal a Romániai Írók Szövetsége Jane Austen műveinek, valamint Doina Gecse-Borgovan Rătăciri deliberate/Haza: úton című könyvének magyarra való átültetéséért.
Négy napon keresztül várja a kortárs irodalom szerelmeseit a Bánffy-palota udvarán megnyitott, 15. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét. A megnyitó keretében átadták a Kolozsvár Büszkesége díjakat.
Átadták Országos Színházi Találkozó (OSZT) díjait vasárnap Debrecenben: a szakmai zsűri 12 kategóriában, a MASZK-SzíDoSz színészzsűri pedig 4 csoportban hirdetett győzteseket vasárnap.
Holtai Gábor Itt érzem magam otthon című filmje nyerte el a jubileumi, 25. alkalommal megrendezett kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) közönségdíját a szombat este megtartott díjátadón.
Látogatottsági adatok