Fotó: Biró István
2011. március 14., 08:532011. március 14., 08:53
A csehovi világot nevével kétszeresen is megidéző, „álmodott” orosz költő tizennégy verssel kelt életre még a kilencvenes évek közepén – a ciklus egyik darabját KAF Vaszilij Bogdanovnak, Bogdán László alteregójának ajánlotta.
A magyar költők teremtette orosz költők közül még Baka István Pehotnijának és Király László Nyezvanovjának neve merült fel, mottókkal, ajánlásokkal az ő alakjukat is megidézi Kovács András Ferenc az új kötetben.
Az Asztrov-kötet létrejöttéről, kiadásáról a csíkszeredai Bookart Kiadó igazgatójával, Hajdú Áronnal egyeztetett Kovács András Ferenc, így született meg a tavaly még két versciklus, amelyet az első ciklussal együtt adtak közre ezúttal. A verseket az orosz irodalom, életérzés, művészet ihlette, és annak ellenére, hogy alteregó nevében íródtak, rendkívül személyesek – a kötet egészét apjának, Kovács Ferencnek ajánlotta a szerző. Személyes-játékos a Szülői ház a Kazanszkaján alcímű vers is a szatmári Kazinczy utcai házról, az első strófában találjuk azt a rímet, amely valószínű, minden magyar ajkú emberben felötlik, ha az orosz zeneszerző nevét hallja: „Játszott mamácska zongoráján / Csajkovszkij és Rimszkij-Korszakov! / Nem szól ma zárt szalon homályán. / Asztalfiókban korszakok.”
A versek számos képe a huszadik századi orosz történelmet vonultatja fel, hiszen az orvos-költő Asztrov – akinek részletes, prózában megírt életrajzát a kötet végén közli a szerző – az első világháború alatt frontkórházakban dolgozik, később a moszkvai művészvilágba lesz bejáratos, aztán jön a kényszermunka, kitelepítés, a leningrádi blokád, a szovjet hatalom kiteljesedése, majd ismét kitelepítés... Az életrajz egyfajta orosz sorsszinopszis, mint ahogyan a versek is azok: annak a művészetnek a lenyomatai, amelyről ma már talán kevesebbet tud a magyar olvasó, mint például a nyolcvanas években.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
Látogatottsági adatok