Fotó: Iochom Zsolt
Bukarestbe került székely cselédlány, Ergézi Rozália volt a neves román költő, Tudor Arghezi édesanyja – fejtette ki Ferenczes István költő, író, a Székelyföld folyóirat alapítója Arghezi/Ergézi című kötetének csíkszeredai bemutatóján, a hétvégén.
2016. február 07., 19:362016. február 07., 19:36
Ferenczes többéves kutatómunkájának köszönhetően derítette ki Tudor Arghezi édesanyjának kilétét. A Hargita Kiadó gondozásában jelent meg kétnyelvű tanulmánya, amely a múlt század egyik legjelentősebb román költője, az 1880-ban Bukarestben született és 1967-ben ugyanott elhunyt Arghezi felmenőinek kilétét tisztázza.
A kötet csíkszeredai bemutatóját a Kájoni János Megyei Könyvtár előadótermében tartották, ahol Lövétei Lázár László költő, a Székelyföld főszerkesztője mutatta be a tanulmányt. Mint elhangzott, Arghezi édesanyja szentkeresztbányai születésű, római katolikus szolgálólány volt, aki Bukarestbe ment szolgálni. Ott ismerte meg Nae Theodorescu cukrászsegédet, az ő gyerekük volt Arghezi.
Theodorescu nem vette feleségül a szolgálólányt, hanem a gazdag családból származó Anastasia Petrescu mellett döntött. Ezért sokáig úgy vélték az irodalomtörténészek, hogy Petrescu lehet a költő anyja, az Arghezi pedig művésznév, s az Argeşből eredeztethető. A titok megfejtéséhez az is ozzásegítette a szerzőt, hogy Arghezi Kányádi Sándornak 1962-ben azt mondta, három boldog nyarat töltött Homoródfürdő környékén.
A Homoródmenti falvak anyakönyvi kivonatainak átnézése és hosszas kutakodás után lelt rá a tanulmány szerzője Ergézi Rozália nevére, aki 1859. szeptember 26-án született Szentkeresztbányán. A tanulmány rövidített változata megjelent a Székelyföld kulturális folyóirat januári számában. A kétnyelvű kötetet a későbbiekben tervezik bemutatni Szentkeresztbányán és Bukarestben is.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.
A színház a pillanat tünékeny művészete, ekként az emberi létezés múlandóságának metaforájává válhat – többek közt ez egyik fő gondolata Tiago Rodrigues kortárs szerző darabjának, amelynek magyar nyelvű ősbemutatóját tartotta a szatmári társulat.
Megjelent magyarul Doina Gecse-Borgovan brăilai születésű, több mint három évtizede Kolozsváron élő rádiós újságíró, író kisprózákat felsorakoztató, Haza: úton című kötete.
A szeretet, ami megmarad című izlandi film érkezik a romániai mozikba – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület. Az izlandi filmet 12 éven felülieknek ajánlják és számos romániai városban vetítik.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!