Fotó: Iochom Zsolt
Bukarestbe került székely cselédlány, Ergézi Rozália volt a neves román költő, Tudor Arghezi édesanyja – fejtette ki Ferenczes István költő, író, a Székelyföld folyóirat alapítója Arghezi/Ergézi című kötetének csíkszeredai bemutatóján, a hétvégén.
2016. február 07., 19:362016. február 07., 19:36
Ferenczes többéves kutatómunkájának köszönhetően derítette ki Tudor Arghezi édesanyjának kilétét. A Hargita Kiadó gondozásában jelent meg kétnyelvű tanulmánya, amely a múlt század egyik legjelentősebb román költője, az 1880-ban Bukarestben született és 1967-ben ugyanott elhunyt Arghezi felmenőinek kilétét tisztázza.
A kötet csíkszeredai bemutatóját a Kájoni János Megyei Könyvtár előadótermében tartották, ahol Lövétei Lázár László költő, a Székelyföld főszerkesztője mutatta be a tanulmányt. Mint elhangzott, Arghezi édesanyja szentkeresztbányai születésű, római katolikus szolgálólány volt, aki Bukarestbe ment szolgálni. Ott ismerte meg Nae Theodorescu cukrászsegédet, az ő gyerekük volt Arghezi.
Theodorescu nem vette feleségül a szolgálólányt, hanem a gazdag családból származó Anastasia Petrescu mellett döntött. Ezért sokáig úgy vélték az irodalomtörténészek, hogy Petrescu lehet a költő anyja, az Arghezi pedig művésznév, s az Argeşből eredeztethető. A titok megfejtéséhez az is ozzásegítette a szerzőt, hogy Arghezi Kányádi Sándornak 1962-ben azt mondta, három boldog nyarat töltött Homoródfürdő környékén.
A Homoródmenti falvak anyakönyvi kivonatainak átnézése és hosszas kutakodás után lelt rá a tanulmány szerzője Ergézi Rozália nevére, aki 1859. szeptember 26-án született Szentkeresztbányán. A tanulmány rövidített változata megjelent a Székelyföld kulturális folyóirat januári számában. A kétnyelvű kötetet a későbbiekben tervezik bemutatni Szentkeresztbányán és Bukarestben is.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Biztonságban őrizné, szakszerűen feltárná és a kortárs, helyi zenei élet számára elérhetővé tenné az Erdélyben egykor működő zeneszerzők, művészek megvalósításait a frissen megalakult Erdélyi Zeneszerzők Archívuma. Sófalvi Emese muzikológussal beszéltünk.
Az Aradi Kamaraszínház Kean című előadása kapta a Legjobb monodráma díját az idén 12. alkalommal megrendezett tatabányai MOST Feszten. Harsányi Attila címszereplő három egyórás darabot mutatott be egymásután.
Gyermekoperát mutatnak be a kincses városban ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében: Mester Dávid zeneszerző művének premierjét április 2-án tartják – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
Hosszas betegség után vasárnap 79 éves korában elhunyt Nádasdy Ádám nyelvész, költő és műfordító – közölte a család kérésére Török András Budapest-történész, a Fortepan menedzsere hétfőn az MTI-vel.
Kallós Zoltán egyszerre jelent mércét, példát és kapaszkodót a magyar nemzetnek – jelentette ki Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár szombaton este Kolozsváron, a Kallós 100 emlékév erdélyi nyitórendezvényén.
Bogdán Zsoltot, a Kolozsvári Állami Magyar Színház többszörös UNITER-díjas, Jászai Mari-díjas, Kiváló művész címmel kitüntetett színművészét arra kértük, fogalmazza meg a Krónikának a benne felmerülő gondolatokat a színház világnapja alkalmából.
Gazdag programkínálattal ünnepli a színház világnapját pénteken, március 27-én a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház.
A Kolozsvári Magyar Operában koncertszínházzal, a magyarországi közmédián portréfilmmel, tematikus műsorokkal tisztelegnek a 100 éve született Kallós Zoltán emléke előtt.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája új programsorozatot indít útjára idén. Az Olvasatórium kritikusi kerekasztal első eseményét március 26-án, csütörtökön 19 órától tartják.
Szatmárnémetiben rendez Tompa Gábor, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója, aki a Harag György Társulattal állítja színpadra Eugène Ionesco: A kopasz énekesnő című műve alapján készülő előadást.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!