
Fotó: Iochom Zsolt
Bukarestbe került székely cselédlány, Ergézi Rozália volt a neves román költő, Tudor Arghezi édesanyja – fejtette ki Ferenczes István költő, író, a Székelyföld folyóirat alapítója Arghezi/Ergézi című kötetének csíkszeredai bemutatóján, a hétvégén.
2016. február 07., 19:362016. február 07., 19:36
Ferenczes többéves kutatómunkájának köszönhetően derítette ki Tudor Arghezi édesanyjának kilétét. A Hargita Kiadó gondozásában jelent meg kétnyelvű tanulmánya, amely a múlt század egyik legjelentősebb román költője, az 1880-ban Bukarestben született és 1967-ben ugyanott elhunyt Arghezi felmenőinek kilétét tisztázza.
A kötet csíkszeredai bemutatóját a Kájoni János Megyei Könyvtár előadótermében tartották, ahol Lövétei Lázár László költő, a Székelyföld főszerkesztője mutatta be a tanulmányt. Mint elhangzott, Arghezi édesanyja szentkeresztbányai születésű, római katolikus szolgálólány volt, aki Bukarestbe ment szolgálni. Ott ismerte meg Nae Theodorescu cukrászsegédet, az ő gyerekük volt Arghezi.
Theodorescu nem vette feleségül a szolgálólányt, hanem a gazdag családból származó Anastasia Petrescu mellett döntött. Ezért sokáig úgy vélték az irodalomtörténészek, hogy Petrescu lehet a költő anyja, az Arghezi pedig művésznév, s az Argeşből eredeztethető. A titok megfejtéséhez az is ozzásegítette a szerzőt, hogy Arghezi Kányádi Sándornak 1962-ben azt mondta, három boldog nyarat töltött Homoródfürdő környékén.
A Homoródmenti falvak anyakönyvi kivonatainak átnézése és hosszas kutakodás után lelt rá a tanulmány szerzője Ergézi Rozália nevére, aki 1859. szeptember 26-án született Szentkeresztbányán. A tanulmány rövidített változata megjelent a Székelyföld kulturális folyóirat januári számában. A kétnyelvű kötetet a későbbiekben tervezik bemutatni Szentkeresztbányán és Bukarestben is.
Markó Bélának ítélte Az Év Írója Nagydíjat a Romániai Írók Szövetsége – közölte hétfőn az erdélyi költő, prózaíró több könyvét megjelentető Bookart Kiadó.
A teljesítmény igazsága kell, hogy áthassa a kultúrát, ugyanakkor sokszínűségnek is kell jellemeznie a területet. Ezért a politikát száműzni, a szakmát pedig előtérbe szeretnék helyezni – hangsúlyozta Nagy Ervin kultúráért felelős államtitkár.
Azért indították, mert a közönség egy része a harmincas évek színházát kérte számon a kolozsvári magyar társulaton. A kortárs világszínház erdélyi seregszemléje lett: november 10. és 22. között 10. alkalommal rendezik meg az Interferenciákat.
A kincses városban lép fel a pozsonyi Ifjú Szivek Táncszínház, a Pupek című produkció november 3-án 19 órától látható-hallható a Kolozsvári Magyar Operában.
A Csíky András Alapítvány kuratóriuma 2026-ban megosztva ítéli oda a Csíky András-díjat Moldován Blanka színművésznek, valamint Kocsis Anna színművésznek.
Huszonegyedik alkalommal rendezik meg november 6. és 15. között az Ars Hungarica fesztivált Nagyszebenben és a Szeben megyei Vízaknán. A dél-erdélyi magyar közösség legnagyobb kulturális seregszemléjén minden program ingyenes.
A díszünnepségen jelen lesznek többek között a román királyi család tagjai, valamint a román és magyar kormány képviselői.
Immár 11. alkalommal szervezik meg a zsidó kulturális napokat Kolozsváron, a november 2. és 5. közt tartandó rendezvénysorozatra a szervezők a zsidó kultúra barátait várják Erdély kincses városába.
Életének 71. évében, október 26-án elhunyt Gyöngyössy János székelyföldi történeti grafikus, illusztrátor.
Ady szerelmei – több nő egy részben címmel érkezik budapesti vendégelőadás az Aradi Kamaraszínházba.
szóljon hozzá!