Fotó: Iochom Zsolt
Bukarestbe került székely cselédlány, Ergézi Rozália volt a neves román költő, Tudor Arghezi édesanyja – fejtette ki Ferenczes István költő, író, a Székelyföld folyóirat alapítója Arghezi/Ergézi című kötetének csíkszeredai bemutatóján, a hétvégén.
2016. február 07., 19:362016. február 07., 19:36
Ferenczes többéves kutatómunkájának köszönhetően derítette ki Tudor Arghezi édesanyjának kilétét. A Hargita Kiadó gondozásában jelent meg kétnyelvű tanulmánya, amely a múlt század egyik legjelentősebb román költője, az 1880-ban Bukarestben született és 1967-ben ugyanott elhunyt Arghezi felmenőinek kilétét tisztázza.
A kötet csíkszeredai bemutatóját a Kájoni János Megyei Könyvtár előadótermében tartották, ahol Lövétei Lázár László költő, a Székelyföld főszerkesztője mutatta be a tanulmányt. Mint elhangzott, Arghezi édesanyja szentkeresztbányai születésű, római katolikus szolgálólány volt, aki Bukarestbe ment szolgálni. Ott ismerte meg Nae Theodorescu cukrászsegédet, az ő gyerekük volt Arghezi.
Theodorescu nem vette feleségül a szolgálólányt, hanem a gazdag családból származó Anastasia Petrescu mellett döntött. Ezért sokáig úgy vélték az irodalomtörténészek, hogy Petrescu lehet a költő anyja, az Arghezi pedig művésznév, s az Argeşből eredeztethető. A titok megfejtéséhez az is ozzásegítette a szerzőt, hogy Arghezi Kányádi Sándornak 1962-ben azt mondta, három boldog nyarat töltött Homoródfürdő környékén.
A Homoródmenti falvak anyakönyvi kivonatainak átnézése és hosszas kutakodás után lelt rá a tanulmány szerzője Ergézi Rozália nevére, aki 1859. szeptember 26-án született Szentkeresztbányán. A tanulmány rövidített változata megjelent a Székelyföld kulturális folyóirat januári számában. A kétnyelvű kötetet a későbbiekben tervezik bemutatni Szentkeresztbányán és Bukarestben is.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Janovics Jenő, a kolozsvári és európai filmművészet úttörője emlékére új díjat ad át idéntől a Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) – közölték szerdán a szemle szervezői.
Emlékévet hirdettek Kallós Zoltán szellemi örökségének bemutatására. A programsorozat célja, hogy a nagyközönség átfogó képet kapjon munkásságáról, és ismét reflektorfénybe kerüljön a magyar népzene, valamint a táncházmozgalom hagyománya.
Demeter András kulturális miniszter kedden bejelentette: visszavonják azt a minisztériumi kezdeményezést, amely a közszolgálati színházakban és koncertintézményekben napi munkaidő-jelentések bevezetését írta volna elő.
Két évtized elteltével újra színházi fesztivált szerveznek Marosvásárhelyen – jelentette be kedden Facebook-oldalán a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata.
Nyílt levelet tett közzé hétfőn az UNITER (Román Színházi Szövetség) szenátusa: a több rendező, színész, színházi alkotó által aláírt nyilatkozatban tiltakoznak a bürokrácia ellen.
Szuggesztív erejű előadás készült Sardar Tagirovsky rendezésében Szatmárnémetiben, a Harag György Társulatnál: Mihail Bulgakov halhatatlan, A Mester és Margarita című művén alapuló, jól sikerült produkciót láthat a közönség.
Életének 93. évében, csütörtökön éjjel elhunyt Vásáry Tamás, a nemzet művésze, Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, karmester, a Szent István Rend birtokosa a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) rendes tagja.
Marosvásárhelyen és Kolozsváron is bemutatják hamarosan a Kossuth- és a Nemzet Művésze-díjjal kitüntetett ének- és mesemondó, Berecz András pályáját, szerteágazó életművét a teljesség igénye nélkül ismertető portréfilmet.
Fennállásának 76. évfordulóját ünnepli a Puck Bábszínház február 5-én, csütörtökön. A születésnap alkalmából ünnepi előadás-sorozattal készül a bábszínház román és magyar tagozata.
A Kölcsey-díj 2003 óta íródó történetében ő az első magyarországi születésű, nem Aradon élő személy, aki megkapta a kitüntetést, amelyet a magyar kultúra és a magyar identitás megőrzése, ápolása terén kifejtetett munka elismeréseként osztanak ki.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!