Az 1974 januárjától 1989. december 15-ig tartó megfigyeléseket, lehallgatásokat rögzítő szekuritátés jegyzőkönyvekből, beszámolókból adott ki válogatást Gálfalvi György, az egykori Igaz Szó, majd a Látó szépirodalmi folyóirat volt szerkesztője, főszerkesztője.
2016. március 06., 19:102016. március 06., 19:10
A kötet érdekessége, hogy nem csupán azokat az iratokat tartalmazza, amelyek a szerző életének mindennapjait rögzítették, hanem azokat a megjegyzéseket és kiegészítéseket is, amelyekkel Gálfalvi György utólag látta el azokat.
Az írót, irodalmi szerkesztőt, az erdélyi magyar művelődési élet egyik meghatározó szereplőjét tizenöt évig folyamatosan figyelte a román titkosszolgálat, telefonbeszélgetéseit lehallgatta, utazásait, kirándulásait nyomon követte, baráti beszélgetéseit nyilván tartotta. A megfigyelőknek semmi nem kerülte el a figyelmét, arról is tudtak, hogy mit vásárolt a piacon, a gyerekei milyen jegyeket kaptak az iskolában.
Gálfalvi 2008-ban jutott hozzá „szekusdossziéihoz”, amelyek nem kevesebb, mint hatezer oldalt, tizenöt kötetet tesznek ki. Hogy miért volt érdekes Gálfalvi és családja a titkosszolgálatnak, miért áldozott rá akkora energiát, ezen a szerző sokat gondolkodott, mert mint mondja, nem akarta ő megdönteni a rendszert, a maga csöndes módján lázadozott ugyan, de az nem jelentett komoly fenyegetést a diktatúrára nézve.
Nem csupán lehallgatták az otthonában, a szerkesztőségben vagy a barátainál folytatott beszélgetéseket, azokat le is fordították, illetve kézzel lejegyezték – mondta a szerző a Bernády Házban tartott könyvbemutatón, amelyen Szűcs László, a kötet szerkesztője és Markó Béla, Gálfalvi egykori kollégája méltatta a nagyváradi Holnap Kulturális Egyesület és a budapesti Noran Libro Kiadó közös kiadásában megjelent, Kacagásaink című könyvet.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Janovics Jenő, a kolozsvári és európai filmművészet úttörője emlékére új díjat ad át idéntől a Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) – közölték szerdán a szemle szervezői.
Emlékévet hirdettek Kallós Zoltán szellemi örökségének bemutatására. A programsorozat célja, hogy a nagyközönség átfogó képet kapjon munkásságáról, és ismét reflektorfénybe kerüljön a magyar népzene, valamint a táncházmozgalom hagyománya.
Demeter András kulturális miniszter kedden bejelentette: visszavonják azt a minisztériumi kezdeményezést, amely a közszolgálati színházakban és koncertintézményekben napi munkaidő-jelentések bevezetését írta volna elő.
Két évtized elteltével újra színházi fesztivált szerveznek Marosvásárhelyen – jelentette be kedden Facebook-oldalán a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata.
Nyílt levelet tett közzé hétfőn az UNITER (Román Színházi Szövetség) szenátusa: a több rendező, színész, színházi alkotó által aláírt nyilatkozatban tiltakoznak a bürokrácia ellen.
Szuggesztív erejű előadás készült Sardar Tagirovsky rendezésében Szatmárnémetiben, a Harag György Társulatnál: Mihail Bulgakov halhatatlan, A Mester és Margarita című művén alapuló, jól sikerült produkciót láthat a közönség.
Életének 93. évében, csütörtökön éjjel elhunyt Vásáry Tamás, a nemzet művésze, Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, karmester, a Szent István Rend birtokosa a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) rendes tagja.
Marosvásárhelyen és Kolozsváron is bemutatják hamarosan a Kossuth- és a Nemzet Művésze-díjjal kitüntetett ének- és mesemondó, Berecz András pályáját, szerteágazó életművét a teljesség igénye nélkül ismertető portréfilmet.
Fennállásának 76. évfordulóját ünnepli a Puck Bábszínház február 5-én, csütörtökön. A születésnap alkalmából ünnepi előadás-sorozattal készül a bábszínház román és magyar tagozata.
A Kölcsey-díj 2003 óta íródó történetében ő az első magyarországi születésű, nem Aradon élő személy, aki megkapta a kitüntetést, amelyet a magyar kultúra és a magyar identitás megőrzése, ápolása terén kifejtetett munka elismeréseként osztanak ki.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!