Az 1974 januárjától 1989. december 15-ig tartó megfigyeléseket, lehallgatásokat rögzítő szekuritátés jegyzőkönyvekből, beszámolókból adott ki válogatást Gálfalvi György, az egykori Igaz Szó, majd a Látó szépirodalmi folyóirat volt szerkesztője, főszerkesztője.
2016. március 06., 19:102016. március 06., 19:10
A kötet érdekessége, hogy nem csupán azokat az iratokat tartalmazza, amelyek a szerző életének mindennapjait rögzítették, hanem azokat a megjegyzéseket és kiegészítéseket is, amelyekkel Gálfalvi György utólag látta el azokat.
Az írót, irodalmi szerkesztőt, az erdélyi magyar művelődési élet egyik meghatározó szereplőjét tizenöt évig folyamatosan figyelte a román titkosszolgálat, telefonbeszélgetéseit lehallgatta, utazásait, kirándulásait nyomon követte, baráti beszélgetéseit nyilván tartotta. A megfigyelőknek semmi nem kerülte el a figyelmét, arról is tudtak, hogy mit vásárolt a piacon, a gyerekei milyen jegyeket kaptak az iskolában.
Gálfalvi 2008-ban jutott hozzá „szekusdossziéihoz”, amelyek nem kevesebb, mint hatezer oldalt, tizenöt kötetet tesznek ki. Hogy miért volt érdekes Gálfalvi és családja a titkosszolgálatnak, miért áldozott rá akkora energiát, ezen a szerző sokat gondolkodott, mert mint mondja, nem akarta ő megdönteni a rendszert, a maga csöndes módján lázadozott ugyan, de az nem jelentett komoly fenyegetést a diktatúrára nézve.
Nem csupán lehallgatták az otthonában, a szerkesztőségben vagy a barátainál folytatott beszélgetéseket, azokat le is fordították, illetve kézzel lejegyezték – mondta a szerző a Bernády Házban tartott könyvbemutatón, amelyen Szűcs László, a kötet szerkesztője és Markó Béla, Gálfalvi egykori kollégája méltatta a nagyváradi Holnap Kulturális Egyesület és a budapesti Noran Libro Kiadó közös kiadásában megjelent, Kacagásaink című könyvet.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.
A színház a pillanat tünékeny művészete, ekként az emberi létezés múlandóságának metaforájává válhat – többek közt ez egyik fő gondolata Tiago Rodrigues kortárs szerző darabjának, amelynek magyar nyelvű ősbemutatóját tartotta a szatmári társulat.
Megjelent magyarul Doina Gecse-Borgovan brăilai születésű, több mint három évtizede Kolozsváron élő rádiós újságíró, író kisprózákat felsorakoztató, Haza: úton című kötete.
A szeretet, ami megmarad című izlandi film érkezik a romániai mozikba – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület. Az izlandi filmet 12 éven felülieknek ajánlják és számos romániai városban vetítik.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!