Az 1974 januárjától 1989. december 15-ig tartó megfigyeléseket, lehallgatásokat rögzítő szekuritátés jegyzőkönyvekből, beszámolókból adott ki válogatást Gálfalvi György, az egykori Igaz Szó, majd a Látó szépirodalmi folyóirat volt szerkesztője, főszerkesztője.
2016. március 06., 19:102016. március 06., 19:10
A kötet érdekessége, hogy nem csupán azokat az iratokat tartalmazza, amelyek a szerző életének mindennapjait rögzítették, hanem azokat a megjegyzéseket és kiegészítéseket is, amelyekkel Gálfalvi György utólag látta el azokat.
Az írót, irodalmi szerkesztőt, az erdélyi magyar művelődési élet egyik meghatározó szereplőjét tizenöt évig folyamatosan figyelte a román titkosszolgálat, telefonbeszélgetéseit lehallgatta, utazásait, kirándulásait nyomon követte, baráti beszélgetéseit nyilván tartotta. A megfigyelőknek semmi nem kerülte el a figyelmét, arról is tudtak, hogy mit vásárolt a piacon, a gyerekei milyen jegyeket kaptak az iskolában.
Gálfalvi 2008-ban jutott hozzá „szekusdossziéihoz”, amelyek nem kevesebb, mint hatezer oldalt, tizenöt kötetet tesznek ki. Hogy miért volt érdekes Gálfalvi és családja a titkosszolgálatnak, miért áldozott rá akkora energiát, ezen a szerző sokat gondolkodott, mert mint mondja, nem akarta ő megdönteni a rendszert, a maga csöndes módján lázadozott ugyan, de az nem jelentett komoly fenyegetést a diktatúrára nézve.
Nem csupán lehallgatták az otthonában, a szerkesztőségben vagy a barátainál folytatott beszélgetéseket, azokat le is fordították, illetve kézzel lejegyezték – mondta a szerző a Bernády Házban tartott könyvbemutatón, amelyen Szűcs László, a kötet szerkesztője és Markó Béla, Gálfalvi egykori kollégája méltatta a nagyváradi Holnap Kulturális Egyesület és a budapesti Noran Libro Kiadó közös kiadásában megjelent, Kacagásaink című könyvet.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Erdélyi társulatok és alkotók szerezték meg a legfontosabb elismerések jelentős részét a Magyar Színházak 38. Kisvárdai Fesztiválján.
Visky András Kitelepítés című regényének német kiadása, a Die Aussiedlung kapta a Nemzetközi Irodalmi Díjat (Internationaler Literaturpreis) – jelentette be a marosvásárhelyi születésű szerző kiadója, a Jelenkor Kiadó szombaton Facebook-oldalán.
Krasznahorkai László „dühödt értetlenséggel” fogadta nemrég a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) elnökétől azt a kérdést, hogy ha az jelölné a Nemzet Művésze elismerésre, elfogadná-e.
Bemutatóval zárja évadát a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház, a közönség július 3-án és 4-én 19 órától láthatja a FESTEN című előadást Eugen Jebeleanu rendezésében.
Idén tavasszal rosszindulatú daganatos betegséget diagnosztizáltak Ákosnál: az 58 éves, Kossuth-díjas dalszerző-énekes nemrégiben komoly műtéten esett át.
Későn debütált, mégis néhány év alatt a kortárs svéd irodalom egyik legismertebb szerzője lett. A Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten Karin Smirnoff írásról, Svédország átalakulásáról és könyvei kelet-európai sikerének lehetséges okairól beszélt.
Vallasek Júlia kolozsvári műfordítót jutalmazta Dsida Jenő-díjjal a Romániai Írók Szövetsége Jane Austen műveinek, valamint Doina Gecse-Borgovan Rătăciri deliberate/Haza: úton című könyvének magyarra való átültetéséért.
Négy napon keresztül várja a kortárs irodalom szerelmeseit a Bánffy-palota udvarán megnyitott, 15. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét. A megnyitó keretében átadták a Kolozsvár Büszkesége díjakat.
Átadták Országos Színházi Találkozó (OSZT) díjait vasárnap Debrecenben: a szakmai zsűri 12 kategóriában, a MASZK-SzíDoSz színészzsűri pedig 4 csoportban hirdetett győzteseket vasárnap.
Holtai Gábor Itt érzem magam otthon című filmje nyerte el a jubileumi, 25. alkalommal megrendezett kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) közönségdíját a szombat este megtartott díjátadón.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!