Az 1974 januárjától 1989. december 15-ig tartó megfigyeléseket, lehallgatásokat rögzítő szekuritátés jegyzőkönyvekből, beszámolókból adott ki válogatást Gálfalvi György, az egykori Igaz Szó, majd a Látó szépirodalmi folyóirat volt szerkesztője, főszerkesztője.
2016. március 06., 19:102016. március 06., 19:10
A kötet érdekessége, hogy nem csupán azokat az iratokat tartalmazza, amelyek a szerző életének mindennapjait rögzítették, hanem azokat a megjegyzéseket és kiegészítéseket is, amelyekkel Gálfalvi György utólag látta el azokat.
Az írót, irodalmi szerkesztőt, az erdélyi magyar művelődési élet egyik meghatározó szereplőjét tizenöt évig folyamatosan figyelte a román titkosszolgálat, telefonbeszélgetéseit lehallgatta, utazásait, kirándulásait nyomon követte, baráti beszélgetéseit nyilván tartotta. A megfigyelőknek semmi nem kerülte el a figyelmét, arról is tudtak, hogy mit vásárolt a piacon, a gyerekei milyen jegyeket kaptak az iskolában.
Gálfalvi 2008-ban jutott hozzá „szekusdossziéihoz”, amelyek nem kevesebb, mint hatezer oldalt, tizenöt kötetet tesznek ki. Hogy miért volt érdekes Gálfalvi és családja a titkosszolgálatnak, miért áldozott rá akkora energiát, ezen a szerző sokat gondolkodott, mert mint mondja, nem akarta ő megdönteni a rendszert, a maga csöndes módján lázadozott ugyan, de az nem jelentett komoly fenyegetést a diktatúrára nézve.
Nem csupán lehallgatták az otthonában, a szerkesztőségben vagy a barátainál folytatott beszélgetéseket, azokat le is fordították, illetve kézzel lejegyezték – mondta a szerző a Bernády Házban tartott könyvbemutatón, amelyen Szűcs László, a kötet szerkesztője és Markó Béla, Gálfalvi egykori kollégája méltatta a nagyváradi Holnap Kulturális Egyesület és a budapesti Noran Libro Kiadó közös kiadásában megjelent, Kacagásaink című könyvet.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Markó Bélának ítélte Az Év Írója Nagydíjat a Romániai Írók Szövetsége – közölte hétfőn az erdélyi költő, prózaíró több könyvét megjelentető Bookart Kiadó.
A teljesítmény igazsága kell, hogy áthassa a kultúrát, ugyanakkor sokszínűségnek is kell jellemeznie a területet. Ezért a politikát száműzni, a szakmát pedig előtérbe szeretnék helyezni – hangsúlyozta Nagy Ervin kultúráért felelős államtitkár.
Azért indították, mert a közönség egy része a harmincas évek színházát kérte számon a kolozsvári magyar társulaton. A kortárs világszínház erdélyi seregszemléje lett: november 10. és 22. között 10. alkalommal rendezik meg az Interferenciákat.
A kincses városban lép fel a pozsonyi Ifjú Szivek Táncszínház, a Pupek című produkció november 3-án 19 órától látható-hallható a Kolozsvári Magyar Operában.
A Csíky András Alapítvány kuratóriuma 2026-ban megosztva ítéli oda a Csíky András-díjat Moldován Blanka színművésznek, valamint Kocsis Anna színművésznek.
Huszonegyedik alkalommal rendezik meg november 6. és 15. között az Ars Hungarica fesztivált Nagyszebenben és a Szeben megyei Vízaknán. A dél-erdélyi magyar közösség legnagyobb kulturális seregszemléjén minden program ingyenes.
A díszünnepségen jelen lesznek többek között a román királyi család tagjai, valamint a román és magyar kormány képviselői.
Immár 11. alkalommal szervezik meg a zsidó kulturális napokat Kolozsváron, a november 2. és 5. közt tartandó rendezvénysorozatra a szervezők a zsidó kultúra barátait várják Erdély kincses városába.
Életének 71. évében, október 26-án elhunyt Gyöngyössy János székelyföldi történeti grafikus, illusztrátor.
Ady szerelmei – több nő egy részben címmel érkezik budapesti vendégelőadás az Aradi Kamaraszínházba.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!