2008. október 16., 00:002008. október 16., 00:00
A budapesti Nemzeti Színház deszkáin újragondolják a tízparancsolatot: a Biblia éve alkalmából tíz kortárs drámaírót kért fel az intézmény, hogy a kőtáblák törvényeiből inspirálódva színpadi szöveget írjon.
A Magyar Bibliatársulat kezdeményezésére a katolikus, a református és az evangélikus egyház a Biblia évének szentelte a 2008-as esztendőt, a budapesti Nemzeti Színház pedig ehhez kapcsolódva arra keresi a választ, hogy a 21. század embere mennyire érzi magáénak és az e törvények által megszabott ösvényt.
A tíz kiválasztott drámaíró, Rakovszky Zsuzsa, Bereményi Géza, Darvasi László, Esterházy Péter, Garaczi László, Háy János, Lőrinczy Attila, Vinnai András, Visky András és Závada Pál augusztusban választhattak egy-egy parancsolatot, amely színpadi világok alapjául szolgál majd. „Engem Alföldi Róbert, a Nemzeti igazgatója kért fel, miután látta a kolozsvári színház Ványa bácsi című előadását, majd júliusban a gyulai Shakespeare Fesztiválon a III. Richárd bemutatója után pontosítottuk a részleteket” – mondta el Visky András, a projekt egyetlen erdélyi résztvevője. „Az alapötlet az volt, hogy kisorsoljuk a parancsolatokat, mert nem tűnt valószínűnek, hogy mindannyian más-más passzust választottunk volna. Aztán, hogy ne teljesen a véletlen döntsön, közjegyző jelenlétében mindenkinek két-két törvényt kellett megjelölnie, és ez szolgált egyféle iránymutatóként. Nekem a „Ne lopj!”-ról kell írnom, bár legszívesebben egy Isten-parancsolatról írtam volna, a faragott kép vagy a név kimondásának problematikája foglalkoztat igazán” – mesélte Visky, aki nem zárja ki, hogy a Ne lopj! parancs a másik szabadságának eltulajdonítását is tiltja. „Ez persze nem jelenti azt, hogy egy újabb fogságtörténetet készülök írni, de valószínű, hogy valami módon ismét a marginalizáltság jelenik majd meg a szövegben. Egyelőre csak egy ’talán-történet’ kezd megfogalmazódni, de még nincs benne színházi gondolat” – magyarázta a drámaíró.
A parancsolatok ihlette szövegeknek március végéig kell elkészülniük, ezt követően a budapest Nemzeti Színház színpadán elevenednek meg a drámák.
B. É.
A kolozsvári Ványa bácsi Budapesten
A budapesti Nemzeti Színházban vendégszerepel a Kolozsvári Állami Magyar Színház Ványa bácsi című előadása. Október 19–23. között először lesz látható Magyarországon a három UNITER-díjjal, a Román Színházi Szövetség díjával kitüntetett Csehov-adaptáció, amelyet Peter Brook egykori munkatársa, Andrei Şerban rendező állított színpadra. A magyarországi Színikritikusok Céhe a 2007/2008-as évad legjobb előadásának díját ítélte oda a Ványa bácsinak.
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.