
Fotó: Henning János
Kós Károly fatornyaira emlékeztető installációkon mutatták be a neves építész, író, politikus, polihisztor rajzait, vázlatait, az általa tervezett épületekről vagy éppen a róla és családjáról készített fotókat a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban.
2013. április 25., 17:342013. április 25., 17:34
2013. április 25., 19:072013. április 25., 19:07
A Budapest Főváros Levéltára és a sepsiszentgyörgyi múzeum közös, Kós Károly világa – 1912 című kiállítását tavaly novemberben mutatták be először Budapesten. A csütörtöki sepsiszentgyörgyi megnyitó a múzeum által meghirdetett Kós Károly emlékév és a Szent György napok kulturális hetének egyik kiemelkedő eseménye volt.
A tárlat címe arra utal, hogy az 1912-es esztendő meghatározó volt Kós életében, akkor készült két jelentős műve a budapesti Állatkert és a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum, a kiállítás alapanyagát ennek a két intézménynek a tulajdonában levő, eddig kevésbé ismert Kós dokumentumok képezik. A kiállítás kurátora az ír származású, évek óta Budapesten élő, ausztrál állampolgárságú Anthony Gall, aki a legnagyobb élő Kós-kutató.
Csomós Miklós, Budapest főpolgármester-helyettese ünnepi beszédében elmondta, a kiállítás nemcsak érték-felvonultató, hanem jelképes tett, Kós országépítő munkájára emlékeztet. Czimbalmos-Kozma Csaba, Sepsiszentgyörgy városgondnoka Antal Árpád gondolatait tolmácsolta, aki szerint Kós Károly olyan Erdélynek, mint Gaudi a katalánoknak.
Horváth István magyar parlamenti képviselő a saját gyűjteményéből egy 1975-ben írt Kós-levelet adományozott a sepsiszentgyörgyi múzeumnak. Vargha Mihály az intézmény igazgatója megköszönte a Budapest Főváros Levéltára munkatársainak, hogy hetven, a múzeum tulajdonában levő Kós-dokumentumot restauráltak. Az igazgató ugyanakkor tájékoztatott, hogy Anthony Gall szerkesztésében előkészületben van a Kós Károly és Székelyföld című kiadvány, amely a Kós Károly és a Székely Nemzeti Múzeum című kötet folytatása.
A kutatás nem fejeződött be, hiszen a sepsiszentgyörgyi muzeológusok a háromszéki kúriákban, parókiákon további 110 Kós által szignált dokumentumot fedeztek fel. A céljuk, hogy állandó kiállításként Kós emlékszobát rendezzenek be a múzeum főépületében, ahol többek között a tulajdonukban levő munkaeszközeit, dohányszelencéjét mutatják be, de ahol a kutatók a Kóssal kapcsolatos minden anyagot megtalálnak legalább digitális formában.
A kiállítás 3,5 hónapig lesz megtekinthető Sepsiszentgyörgyön, utána a tervek szerint elviszik Kézdivásárhelyre és a Balassi Intézet Bukaresti Magyar Kulturális Központjába, de már kérte a csíkszeredai múzeum, és zajlanak a tárgyalások a kolozsvári és temesvári bemutatásáról is.
A 130 éves filmművészet tiszteletére 130 kortárs és klasszikus magyar alkotás érhető el ingyen öt héten át, adventtől Vízkeresztig, hétfőtől január 6-ig az idén ötéves Filmio kínálatában.
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.
A színház a pillanat tünékeny művészete, ekként az emberi létezés múlandóságának metaforájává válhat – többek közt ez egyik fő gondolata Tiago Rodrigues kortárs szerző darabjának, amelynek magyar nyelvű ősbemutatóját tartotta a szatmári társulat.
szóljon hozzá!