2009. január 15., 10:012009. január 15., 10:01
„Januártól hétvégeken, szombat éjszakánként már hallhatók azok a régi vagy újabb rádiójátékok, amelyeknek korlátlan ismétlési jogát az MR megvette. Az a terv, hogy ezek a hangjátékok megjelenjenek az interneten” – mondta el az MTI-nek Solténszky Tibor, az MR1 Kossuth Rádió Művészeti Produkciós Szerkesztőségének vezetője.
A világ első hangjátéka a Comedy of Danger, amelyet 85 évvel ezelőtt, 1924. január 15-én közvetítettek, Richard Hughes (1900–1976) angol író munkája, és a BBC brit közszolgálati rádió felkérésére született (magyar változata 1974-ben készült Veszély címmel).
„Magyarországon Somogyvári Gyula műve az első úgynevezett mikrofonra írt rádiójáték, melyet 1927 májusában sugárzott a rádió, a címe Hazatérés volt. A műfaj történetét nem nagyon dolgozták föl könyvekben, de a 70-es években még tanították a középiskolákban a filmesztétika keretében. Cserés Miklós doktor a rádiózás esztétikájával foglalkozott inkább népszerű és a szakmának szóló könyveiben” – jegyezte meg a szerkesztőség vezetője.
Solténszky Tibor kifejtette, hogy a magyar rádiójáték fénykora egybeesik a sztereó rádiózás elterjedésével. A hangjáték az 1970-es években különleges „moziélménnyé” tudott válni ezzel a technikával. Írói életműveket lehetett építeni a műfaj népszerűségére alapozva; Szakonyi Károly és Mándy Iván (1918–1995) munkássága is példa erre. Az 1990-es évek elejétől, közepétől változott meg a rádiózás: megjelentek a kereskedelmi rádiók – sok könnyűzenét sugározva –, és ezzel rengeteg hallgatót „elszippantottak” a közszolgálati rádiótól, nemcsak Magyarországon, hanem az egész kontinensen is. „Az MR1 Kossuth Rádió műsorán naponta van felolvasás vagy rádiójáték, s a hallgatottság – a fölmérések szerint – fél és másfél százalék körül mozog, ez több tízezres hallgatótábort jelent. Az emberek ma is szeretik a hangjátékot, és az a vágyuk, hogy mindig azonos időben hangozzék el” – egészítette ki az elmondottakat Solténszky Tibor.
A klasszikus irodalmi művek feldolgozása mellett az MR szerkesztősége intenzíven dolgozik kortárs szerzők munkáin, most például Borbély Szilárd, Garaczi László, Erdős Virág, Vinnai András – aki az MR felfedezettje –, Mikó Csaba, Kovács András Ferenc erdélyi író, Parti Nagy Lajos és Spiró György rádiójátékain.
Biztonságban őrizné, szakszerűen feltárná és a kortárs, helyi zenei élet számára elérhetővé tenné az Erdélyben egykor működő zeneszerzők, művészek megvalósításait a frissen megalakult Erdélyi Zeneszerzők Archívuma. Sófalvi Emese muzikológussal beszéltünk.
Az Aradi Kamaraszínház Kean című előadása kapta a Legjobb monodráma díját az idén 12. alkalommal megrendezett tatabányai MOST Feszten. Harsányi Attila címszereplő három egyórás darabot mutatott be egymásután.
Gyermekoperát mutatnak be a kincses városban ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében: Mester Dávid zeneszerző művének premierjét április 2-án tartják – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
Hosszas betegség után vasárnap 79 éves korában elhunyt Nádasdy Ádám nyelvész, költő és műfordító – közölte a család kérésére Török András Budapest-történész, a Fortepan menedzsere hétfőn az MTI-vel.
Kallós Zoltán egyszerre jelent mércét, példát és kapaszkodót a magyar nemzetnek – jelentette ki Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár szombaton este Kolozsváron, a Kallós 100 emlékév erdélyi nyitórendezvényén.
Bogdán Zsoltot, a Kolozsvári Állami Magyar Színház többszörös UNITER-díjas, Jászai Mari-díjas, Kiváló művész címmel kitüntetett színművészét arra kértük, fogalmazza meg a Krónikának a benne felmerülő gondolatokat a színház világnapja alkalmából.
Gazdag programkínálattal ünnepli a színház világnapját pénteken, március 27-én a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház.
A Kolozsvári Magyar Operában koncertszínházzal, a magyarországi közmédián portréfilmmel, tematikus műsorokkal tisztelegnek a 100 éve született Kallós Zoltán emléke előtt.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája új programsorozatot indít útjára idén. Az Olvasatórium kritikusi kerekasztal első eseményét március 26-án, csütörtökön 19 órától tartják.
Szatmárnémetiben rendez Tompa Gábor, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója, aki a Harag György Társulattal állítja színpadra Eugène Ionesco: A kopasz énekesnő című műve alapján készülő előadást.