2010. július 29., 09:522010. július 29., 09:52
A tegnapi tárlatnyitóra nem tudtak eljönni a lengyel művészek képviselői, így a megnyitó is elmaradt. Monika Szewczyk, a kiállítás kurátora és az Arsenal Galéria igazgatója szerint a tárlat anyaga programszerűen a lengyel művészet és a művészetkritika jelenlegi állapotát mutatja be. A kiállítás anyagát ugyanakkor legitim kérdésfelvetésnek szánják: – arra keresik a választ, hogyan reagál a művészet önnön tekintélyének elvesztésére, a sajtó érdektelenségére és arra a kérdésre, hogy egyáltalán szükség van-e művészetre.
A kurátor szerint valamennyi kérdésre őszinte választ adnak a lengyel képzőművészek. „Csodálkozunk a tárlat címében megfogalmazott véleményen? Ha nem, miért nem? Megbékéltünk a hivatalnokok ellenségeskedésével, akik a művészetet költséges hóbortnak tartják és utolsó helyre rangsorolják a kulturális intézményeket? Normálisnak tartjuk, hogy nem jut pénz kultúrára, sőt a kulturális intézmények tehetetlenségét, dilettantizmusát is elfogadjuk? Ha igen, akkor egy posztkommunista országban élünk, legyen az Lengyelország vagy bármelyik sorstársa” – fogalmazott a tárlat katalógusához írt bemutatójában Monika Szewczyk.
Szerinte a lengyelországi képzőművészetet 2000-től kezdődően nagyfokú élénkség jellemzi, ezt azonban beárnyékolja a publikum érdektelensége, ennek oka pedig a kurátor szerint az értelmiségi réteg hiánya, amely szükséges lenne a művészet és a nagyközönség közötti párbeszéd kialakulásához. „A lengyel művészek most először kezdeményeznek párbeszédet a közönséggel, amely eddig nem létezett, vagy nagyon hiányos volt. Évekig siránkoztunk a rossz műkritikák, a művészeti oktatás színvonala, a modern művészet háttérbe szorítása miatt.
Az alkotók most elkezdték feltárni a valós helyzet mélyebb aspektusait” – fogalmaz Monika Szewczyk. A kurátor szerint a tárlat a kortárs lengyel képzőművészet „hangadóinak” számító művészek munkáiból válogat, így az érdeklődők többek között Laura Pawela, Katarzyna Kozyra, Maciej Kurak, Julita Wójcik, Oskar Dawicki, Ewa Patrum, Izabela Gustowka, Hubert Czerepok, Zbigniew Rogalski, Joanna Rajkowska, Rafal Bujnowski és Zbigniew Libera alkotásait tekinthetik meg. A kortárs lengyel képzőművészek alkotásait augusztus 29-éig tekintheti meg a kincses város művészetkedvelő közönsége.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
Látogatottsági adatok