
2010. július 29., 09:522010. július 29., 09:52
A tegnapi tárlatnyitóra nem tudtak eljönni a lengyel művészek képviselői, így a megnyitó is elmaradt. Monika Szewczyk, a kiállítás kurátora és az Arsenal Galéria igazgatója szerint a tárlat anyaga programszerűen a lengyel művészet és a művészetkritika jelenlegi állapotát mutatja be. A kiállítás anyagát ugyanakkor legitim kérdésfelvetésnek szánják: – arra keresik a választ, hogyan reagál a művészet önnön tekintélyének elvesztésére, a sajtó érdektelenségére és arra a kérdésre, hogy egyáltalán szükség van-e művészetre.
A kurátor szerint valamennyi kérdésre őszinte választ adnak a lengyel képzőművészek. „Csodálkozunk a tárlat címében megfogalmazott véleményen? Ha nem, miért nem? Megbékéltünk a hivatalnokok ellenségeskedésével, akik a művészetet költséges hóbortnak tartják és utolsó helyre rangsorolják a kulturális intézményeket? Normálisnak tartjuk, hogy nem jut pénz kultúrára, sőt a kulturális intézmények tehetetlenségét, dilettantizmusát is elfogadjuk? Ha igen, akkor egy posztkommunista országban élünk, legyen az Lengyelország vagy bármelyik sorstársa” – fogalmazott a tárlat katalógusához írt bemutatójában Monika Szewczyk.
Szerinte a lengyelországi képzőművészetet 2000-től kezdődően nagyfokú élénkség jellemzi, ezt azonban beárnyékolja a publikum érdektelensége, ennek oka pedig a kurátor szerint az értelmiségi réteg hiánya, amely szükséges lenne a művészet és a nagyközönség közötti párbeszéd kialakulásához. „A lengyel művészek most először kezdeményeznek párbeszédet a közönséggel, amely eddig nem létezett, vagy nagyon hiányos volt. Évekig siránkoztunk a rossz műkritikák, a művészeti oktatás színvonala, a modern művészet háttérbe szorítása miatt.
Az alkotók most elkezdték feltárni a valós helyzet mélyebb aspektusait” – fogalmaz Monika Szewczyk. A kurátor szerint a tárlat a kortárs lengyel képzőművészet „hangadóinak” számító művészek munkáiból válogat, így az érdeklődők többek között Laura Pawela, Katarzyna Kozyra, Maciej Kurak, Julita Wójcik, Oskar Dawicki, Ewa Patrum, Izabela Gustowka, Hubert Czerepok, Zbigniew Rogalski, Joanna Rajkowska, Rafal Bujnowski és Zbigniew Libera alkotásait tekinthetik meg. A kortárs lengyel képzőművészek alkotásait augusztus 29-éig tekintheti meg a kincses város művészetkedvelő közönsége.
Markó Bélának ítélte Az Év Írója Nagydíjat a Romániai Írók Szövetsége – közölte hétfőn az erdélyi költő, prózaíró több könyvét megjelentető Bookart Kiadó.
A teljesítmény igazsága kell, hogy áthassa a kultúrát, ugyanakkor sokszínűségnek is kell jellemeznie a területet. Ezért a politikát száműzni, a szakmát pedig előtérbe szeretnék helyezni – hangsúlyozta Nagy Ervin kultúráért felelős államtitkár.
Azért indították, mert a közönség egy része a harmincas évek színházát kérte számon a kolozsvári magyar társulaton. A kortárs világszínház erdélyi seregszemléje lett: november 10. és 22. között 10. alkalommal rendezik meg az Interferenciákat.
A kincses városban lép fel a pozsonyi Ifjú Szivek Táncszínház, a Pupek című produkció november 3-án 19 órától látható-hallható a Kolozsvári Magyar Operában.
A Csíky András Alapítvány kuratóriuma 2026-ban megosztva ítéli oda a Csíky András-díjat Moldován Blanka színművésznek, valamint Kocsis Anna színművésznek.
Huszonegyedik alkalommal rendezik meg november 6. és 15. között az Ars Hungarica fesztivált Nagyszebenben és a Szeben megyei Vízaknán. A dél-erdélyi magyar közösség legnagyobb kulturális seregszemléjén minden program ingyenes.
A díszünnepségen jelen lesznek többek között a román királyi család tagjai, valamint a román és magyar kormány képviselői.
Immár 11. alkalommal szervezik meg a zsidó kulturális napokat Kolozsváron, a november 2. és 5. közt tartandó rendezvénysorozatra a szervezők a zsidó kultúra barátait várják Erdély kincses városába.
Életének 71. évében, október 26-án elhunyt Gyöngyössy János székelyföldi történeti grafikus, illusztrátor.
Ady szerelmei – több nő egy részben címmel érkezik budapesti vendégelőadás az Aradi Kamaraszínházba.