
2010. július 29., 09:522010. július 29., 09:52
A tegnapi tárlatnyitóra nem tudtak eljönni a lengyel művészek képviselői, így a megnyitó is elmaradt. Monika Szewczyk, a kiállítás kurátora és az Arsenal Galéria igazgatója szerint a tárlat anyaga programszerűen a lengyel művészet és a művészetkritika jelenlegi állapotát mutatja be. A kiállítás anyagát ugyanakkor legitim kérdésfelvetésnek szánják: – arra keresik a választ, hogyan reagál a művészet önnön tekintélyének elvesztésére, a sajtó érdektelenségére és arra a kérdésre, hogy egyáltalán szükség van-e művészetre.
A kurátor szerint valamennyi kérdésre őszinte választ adnak a lengyel képzőművészek. „Csodálkozunk a tárlat címében megfogalmazott véleményen? Ha nem, miért nem? Megbékéltünk a hivatalnokok ellenségeskedésével, akik a művészetet költséges hóbortnak tartják és utolsó helyre rangsorolják a kulturális intézményeket? Normálisnak tartjuk, hogy nem jut pénz kultúrára, sőt a kulturális intézmények tehetetlenségét, dilettantizmusát is elfogadjuk? Ha igen, akkor egy posztkommunista országban élünk, legyen az Lengyelország vagy bármelyik sorstársa” – fogalmazott a tárlat katalógusához írt bemutatójában Monika Szewczyk.
Szerinte a lengyelországi képzőművészetet 2000-től kezdődően nagyfokú élénkség jellemzi, ezt azonban beárnyékolja a publikum érdektelensége, ennek oka pedig a kurátor szerint az értelmiségi réteg hiánya, amely szükséges lenne a művészet és a nagyközönség közötti párbeszéd kialakulásához. „A lengyel művészek most először kezdeményeznek párbeszédet a közönséggel, amely eddig nem létezett, vagy nagyon hiányos volt. Évekig siránkoztunk a rossz műkritikák, a művészeti oktatás színvonala, a modern művészet háttérbe szorítása miatt.
Az alkotók most elkezdték feltárni a valós helyzet mélyebb aspektusait” – fogalmaz Monika Szewczyk. A kurátor szerint a tárlat a kortárs lengyel képzőművészet „hangadóinak” számító művészek munkáiból válogat, így az érdeklődők többek között Laura Pawela, Katarzyna Kozyra, Maciej Kurak, Julita Wójcik, Oskar Dawicki, Ewa Patrum, Izabela Gustowka, Hubert Czerepok, Zbigniew Rogalski, Joanna Rajkowska, Rafal Bujnowski és Zbigniew Libera alkotásait tekinthetik meg. A kortárs lengyel képzőművészek alkotásait augusztus 29-éig tekintheti meg a kincses város művészetkedvelő közönsége.
A Kolozsvári Magyar Opera és a Kolozsvári Magyar Diákszövetség (KMDSZ) hivatalos partnerségi megállapodást kötött
Ötödik alkalommal tartanak könyvünnepet Sepsiszentgyörgyön, a SepsiBook könyvvásárra és kortárs irodalmi fesztiválra május közepén várják a közönséget.
Marius Andruh kémiaprofesszor lett a Román Akadémia új elnöke.
Biztonságban őrizné, szakszerűen feltárná és a kortárs, helyi zenei élet számára elérhetővé tenné az Erdélyben egykor működő zeneszerzők, művészek megvalósításait a frissen megalakult Erdélyi Zeneszerzők Archívuma. Sófalvi Emese muzikológussal beszéltünk.
Az Aradi Kamaraszínház Kean című előadása kapta a Legjobb monodráma díját az idén 12. alkalommal megrendezett tatabányai MOST Feszten. Harsányi Attila címszereplő három egyórás darabot mutatott be egymásután.
Gyermekoperát mutatnak be a kincses városban ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében: Mester Dávid zeneszerző művének premierjét április 2-án tartják – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
Hosszas betegség után vasárnap 79 éves korában elhunyt Nádasdy Ádám nyelvész, költő és műfordító – közölte a család kérésére Török András Budapest-történész, a Fortepan menedzsere hétfőn az MTI-vel.
Kallós Zoltán egyszerre jelent mércét, példát és kapaszkodót a magyar nemzetnek – jelentette ki Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár szombaton este Kolozsváron, a Kallós 100 emlékév erdélyi nyitórendezvényén.
Bogdán Zsoltot, a Kolozsvári Állami Magyar Színház többszörös UNITER-díjas, Jászai Mari-díjas, Kiváló művész címmel kitüntetett színművészét arra kértük, fogalmazza meg a Krónikának a benne felmerülő gondolatokat a színház világnapja alkalmából.
Gazdag programkínálattal ünnepli a színház világnapját pénteken, március 27-én a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház.