Kőrösi Csoma Sándor emlékezete: több mint egyszeri ünnep

Kőrösi Csoma Sándor tiszteletére szervezett programsorozattal várják az érdeklődőket Kovásznán, valamint a Kelet-kutató, nyelvtudós háromszéki szülőfalujában, Csomakőrösön csütörtöktől szombatig. Az immár 28. alkalommal tartandó Kőrösi Csoma Sándor Napok keretében több tárlat nyílik, filmvetítésre várják az érdeklődőket, és bemutatják a 175 éve elhunyt tudós, kutató, a tibetológia megalapítója részben már felújított emlékszobáját Csomakőrösön.

Szebeni Zsuzsa, a társszervező Balassi Intézet – Magyarország Kulturális Központja sepsiszentgyörgyi fiókintézetének vezetője a Krónikának elmondta, azt szeretnék, ha a Kőrösi Csomára való emlékezés, jelentőségének népszerűsítése nem korlátozódna csak a tiszteletére szervezett napok idejére, ne egyszeri ünnep legyen, hanem az érdeklődők az év bármelyik napján korszerű, interaktív és látogatóbarát gyűjtemény révén ismernék meg munkásságát. Ezért a Balassi Intézet Magyarország csíkszeredai főkonzulátusával közösen újítja fel, alakítja át és újabb berendezési tárgyakkal gazdagítja a csomakőrösi emlékszobát, amelynek egy részét már a hétvégén megtekintheti a közönség.

Interaktívvá, látogatóbaráttá válik az emlékszoba

„Úgy tervezzük, hogy Kőrösi életútjának állomásait az emlékszoba négy sarka, négy különböző része fogja ismertetni, ezek közül kettő már a mostani ünnepségen látogatható lesz. Elkészült a kutató gyermekkorát felidéző Csomakőrös-rész, amely a korabeli házat rekonstruálja, valamint a Kőrösi nyugat-tibeti, zanglai szobáját jelképező második rész – annak a helynek a jelképe, ahol a tibeti–angol szótáron dolgozott. Terveink szerint a nagyenyedi kollégiumot, Kőrösi egykori iskoláját, valamint kalkuttai tartózkodásának színhelyét fogja felidézni a másik két rész. Az emlékszoba közepén digitális képernyőn kereshetők tartalmak a kutató életútjáról, munkásságának jelentőségéről” – fejtette ki Szebeni Zsuzsa.

Hozzátette, a hétvégi rendezvénysorozat szervezői – a Balassi Intézeten kívül többek közt a Kovászna Megyei Tanács, Kovászna polgámesteri hivatala, a Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesület, a Kovászna Megyei Művelődési Központ, a kovásznai művelődési ház – arra törekedtek, hogy műfajilag is változatos kulturális rendezvényeket szervezzenek a jubileumon, így képzőművészeti kiállítás, valamint egy nemzetközi pályát bejárt, a magyar Kelet-kutatókról szóló tárlat, filmvetítés is várja a közönséget.

A magyar nyelvtudós zanglai szobájától a „napiskolákig\"
A Kőrösi Csoma Sándor himalájai lakhelyéül szolgáló zanglai palota állagmegőrzése és felújítása mellett közösségfejlesztő munkát is folytat Ladakban a Csoma Szobája Alapítvány, amely a tibeti–angol szótár írójának életútját, munkásságának jelentőségét is próbálja megismertetni az elzárt nyugat-tibeti település lakóival.
Irimiás Balázs építész, a projekt kezdeményezője, vezetője kedd este Kolozsváron, a Koffer könyves kávézóban ismertette az eddigi munkát és a további terveket.

Csütörtökön 18 órától nyitják meg a Fény és árnyék című képzőművészeti tárlatot, amely idősebb és fiatal művészek munkáit, változatos technikákkal és változatos stílusban készült alkotásokat sorakoztat fel. A művek mind Kőrösi szellemiségéhez kapcsolódnak közvetve vagy közvetlenül, láthatóak lesznek többek közt Deák M. Ria, Sipos László, Kákonyi Csilla alkotásai. Csütörtökön 20 órától nyitják meg fáklyás felvonulással a Kőrösi Csoma Sándor Napokat Kovásznán, a központi Kőrösi-szobornál, beszédet mond többek közt Gyerő József, Kovászna polgármestere, Zákonyi Botond, Magyarország romániai nagykövete, dr. Farkas Balázs konzul, Magyarország csíkszeredai főkonzulátusa részéről, Tamás Sándor, a Kovászna Megyei Tanács elnöke, Péter Arthur római katolikus plébános.

Pénteken 13 órakor mutatják be Bonta Zoltán Zangla – Csoma nyoma című, 30 perces dokumentumfilmjét a kovásznai művelődési központban. Kőrösi Csoma Sándor 1823. június 26. és 1824. október 22. között élt a zanglai zárdában, a Himalájában megbúvó Zanszkár völgyében. Az évszázados zord időjárás és az elmúlt évtizedek emberi nemtörődömsége a megsemmisülés szélére sodorta a lámák egykori épületegyüttesét. Bethlenfalvy Géza tibetológusprofesszor hivatalos úton, Irimiás Balázs építész magánkezdeményezésre látott hozzá a nemzeti emlékhelyként számon tartott építmény megmentéséhez – erről szól Bonta Zoltán dokumentumfilmje.

Tárlat az óhazát kutató magyarokról

Szebeni Zsuzsa kiemelte a Hungarians Exploring the Orient – A Kelet magyar kutatói című tárlat jelentőségét, amelyet pénteken 18.30-tól láthatnak az érdeklődők a művelődési ház Ignácz Rózsa termében. „A Külgazdasági és Külügyminisztérium és a Magyar Tudományos Akadémia által készített kiállítás Kelet leghíresebb magyar kutatóinak állít emléket, mintegy kontextusba helyezve Csoma Sándor életművét. Nyilván óriási dolog, hogy egy szegény sorsú székely kisnemesi család hatodik gyermekeként született fiatalember nekivág a távol-keleti útnak, a tibetológia megalapítójává, a tibeti–angol szótár megalkotójává válik, munkássága, jelentősége mindig is példakép marad. Ugyanakkor fontos tudni, hogy nem volt egyedi a jelenség, a Kelet-kutató magyarok munkásságát részletesen ismerteti a kiállítás” – mondta Szebeni Zsuzsa.

A tablókon Közel-Kelet felől Délkelet-Ázsián át egészen Japánig haladva ismerhetjük meg a felfedezők és tudósok munkáját, eredményeit, életútját. „A magyarok számára a Kelet mindig többet jelentett egyszerű földrajzi fogalomnál, mert a magyar nép tudatában még mindig élénken él a keleti származás tudata. Ázsia népeire, mint rokonokra, barátokra tekintenek, és a magyar nép több évszázados történelmére mindig jellemző volt a Kelet népeivel való együttélés, kapcsolattartás. A magyar nép óhazáját kutató magyar tudósok egész sora vált az utazásaik során kapott benyomások hatására a keleti kultúra, nyelv és történelem szakértőjévé, míg mások a keleti nyelvek eredetét kutatva válnak az egyes szakágak világszerte elismert tudósaivá. A Kelet az irodalom, a képzőművészet és a zene terén is ihletül szolgált” – olvasható a kiállítás ismertetőjében.

Szombaton ünnepi istentiszteletet tartanak a csomakőrösi református templomban, Adorjáni Dezső Zoltán, a romániai evangélikus-lutheránus egyház püspöke jelenlétében, beszédet mond mr. Tashi Phuntsok, a XIV. dalai láma hivatalos európai uniós képviselője, a brüsszeli Tibet-iroda vezetője, ms. Rigzin Choedon Genkhang, a brüsszeli Tibet-iroda munkatársa, valamint Sógor Csaba európai parlamenti képviselő.

Szebeni Zsuzsa kitért arra is, hogy Kőrösi Csoma Sándor emlékét Kalkuttában is őrzik, a napokban szerveztek tudományos konferenciát a munkásságáról. A kutató 1831-ben Kalkuttába érkezett, beköltözött az Asiatic Society székházába, hogy átvegye a társaság könyvtárának rendezését, és ahol tibeti–angol szótára és nyelvtana nyomdai előkészítésének szentelte idejét. 1835 és 1837 között Észak-Bengáliában nyelvészeti tanulmányokat folytatott, 1837 decemberében visszatért Kalkuttába, ahol csaknem öt évet töltött könyvtárosként, remetei magányban, tudományos munkát végezve. „Takács István magyarországi kurátortársunk éppen most van kint Kalkuttában, ahol szintén megemlékeznek Kőrösiről. Ottani egykori lakószobája azóta nem változott, nem építették át, tiszteletből” – fejtette ki Szebeni Zsuzsa.