
Fotó: A szerző felvétele
2008. szeptember 08., 00:002008. szeptember 08., 00:00
A minden évben változó műfajban meghirdetett, idén negyedik évébe lépett alkotótábor meghívottai ezúttal grafikusok és festők. A művészek két hétig dolgozhatnak, műveiknek nem szab gátat semmilyen tematikai megkötés. A FREE Camp sajátossága és vonzereje, hogy az alkotómunka során nyilvánossá válik a művész műhelye is, a közönség bármelyik munkafázisban megtekintheti a készülő alkotásokat.
Szavak nélküli párbeszéd
„A FREE Camp célkitűzése és egyben hozadéka egymás kultúrájának megismerése a képzőművészet eszközei révén” – szolgált magyarázattal Botár László, a tábor művészeti vezetője, a Hargita Megyei Kulturális Központ képzőművészeti szakfelügyelője.
Idén öt országból tizenegy képzőművészt és egy művészettörténészt hívtak meg az akcióra. A csíkszeredai Botár László és Léstyán Csaba mellett öt fiatal romániai művész, Alexandru Niculae, Corina Marin, Lucia Dumitrescu, Mihai Sandel és Victor Vişan, valamint Vécsi Nagy Zoltán művészettörténész a tábor vendége, de érkeztek alkotók Magyarországról, Ausztriából és Németországból is.
A borjúpörkölttől
Az első hét, ahogy az már megszokottá vált a FREE Camp négyéves történetében, főként az alkotáshoz szükséges előkészületekkel, anyagbeszerzéssel, illetve az egymással és a környezettel való ismerkedéssel telt. A rendezvény egyik mecénása, Rácz László állatorvos szervezte, a FREE Camp közönsége által már hagyományosként ismert „tábornyitó borjúpörkölt” teremtett kiváló alkalmat a közös beszélgetéshez, a későbbi hangulat megalapozásához.
A tábor résztvevői a Szakszervezetek Művelődési Házának Márványtermében láttak hozzá a kizárólag műfaji szempontból kötött munkához. Botár László szerint ennek a kötöttségnek köszönhetően a táborban készülő minden alkotás most már anyagában is megőrizhető, nem csupán fotó vagy videofelvétel által dokumentáltan. Tematikailag és az alkotás folyamatát illetően azonban teljes szabadságot élveznek a művészek: a nap bármely órájában dolgozhatnak, az ajtók pedig mindig nyitva állnak a közönség számára is. Bár nem kötelező az arra kijelölt helyen dolgozni, az idén mégis közösen, egy térben, ám egymástól függetlenül láttak munkához az alkotók.
Testet öltő tervek, impressziók
A messziről érkezett művészek szinte egyöntetűen állították, hogy elsősorban az itteni, idegen környezet által kiváltott reakcióikat, gondolataikat dolgozzák fel az alkotási folyamatban – és nem utolsósorban ez is a célja a tábor szervezőinek. A „másik táborba” pedig azok tartoznak, akik régi, megérlelt ötleteiket hozták magukkal a csíkszeredai helyszínre. A FREE Camp hagyományaihoz igazodva előre borítékolható, hogy a kéthetes munka végén azok a műalkotások bizonyulnak majd a legjobbnak, amelyek a két szemlélet ötvözetéből, a pillanatnyi impressziók által is befolyásolt konkrét tervek alapján születnek meg.
A FREE Camp befejező mozzanataként szeptember 12-én 18 órától nyílik meg a Szakszervezetek Művelődési Házának Márványtermében az alkotásokat felvonultató táborzáró kiállítás.
A Miniallűrök (2021) és a Lélekporc (2023) után TEjben, jajban, világvégÉN címmel jelent meg az UNITER- és Jászai Mari-díjas színművész legújabb verseskötete, aminek az „ősbemutatóját” Aradon tartották.
Napjaink zajos világában különösen fontos, hogy a gyerekek már kiskorukban találkozzanak a komolyzenével. A LurkOpera játékos foglalkozásai során az opera nemcsak élmény, hanem eszköz a koncentráció, kreativitás és érzelmi intelligencia fejlesztésére.
Ismét adventi turnéra indul a Kaláka. A népszerű zenekar december 4-én a budapesti Deák Ferenc téri evangélikus templomban kezdi a Szabad-e bejönni ide betlehemmel? című műsorsorozatát, és 21-én este Óbudán zárja.
Lázár Ervin Szegény Dzsoni és Árnika című meséjét mutatja be a Nagyvárad Táncegyüttes Mikulás ünnepén.
A 130 éves filmművészet tiszteletére 130 kortárs és klasszikus magyar alkotás érhető el ingyen öt héten át, adventtől Vízkeresztig, hétfőtől január 6-ig az idén ötéves Filmio kínálatában.
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.