Eddig kiadatlan, kisebb terjedelmű Rejtő Jenő-szövegeket, levéltári dokumentumokat és fotókat felvonultató emlékkötet jelent meg a Szépmíves Kiadó és a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) gondozásában.
2017. február 16., 14:532017. február 16., 14:53
A megtalált tragédia című kötet szerzője, Thuróczy Gergely Rejtő-kutató az MTI-nek elmondta: a kötet célja olvasmányos módon rendet vágni a Rejtő Jenő (született Reich, 1905–1943) alakja köré szövődött gazdag legendáriumban, tényszerűen bemutatni a pesti ponyva aranykorának zsenijét. „Rejtőről igen kevés adat állt rendelkezésre. Egyrészt mert nem nagyon kutatták, másrészt ő sem jeleskedett abban, hogy túl sok nyomot hagyjon maga után, és a 20. század viharai is gondoskodtak a hagyaték kallódásáról. Ha nem is volt világcsavargó és tengeralattjáró rájaszigonyvető-kezelője, meglehetősen bohém életmódot folytatott. Nemtörődöm volt, nem érdekelték a polgári sallangok” – mutatott rá.
A szerző szerint míg például József Attila minden egyes napjáról tudjuk, hogy hol járt, kivel találkozott, és mit csinált, Rejtő esetében alig vannak hasonló információink. A kutató úgy vélte: Rejtő „folklorizálódott”, alakja köré az olvasói igény szerint, népköltészetszerűen városi legendákból, vándoranekdotákból, jópofa történetekből egy teljes mitológia, alternatív életrajz kristályosodott ki. Még ma is hallani évente egy-egy új, korábban nem ismert Rejtő-legendát. „Magánlevelezéséből egy sértődékeny, visszahúzódó, sérelmeit dédelgető, kisebbségi komplexusos figura rajzolódik ki, a regényeiből ismert nagyduhaj alakok részben kompenzálás eredményei is lehetnek” – fogalmazott Thuróczy Gergely.
A kutató szerint az emlékkötetben megjelentetett eddig kiadatlan írások tovább árnyalják a Rejtő-életműről kialakult képet, és rámutatnak arra, hogy a szerző nem túl hosszú pályafutása alatt több mint tízféle irodalmi regiszterben alkotott. Írt a regények, kalandtörténetek mellett operetteket, verseket, szociográfiába hajló novellákat, filmterveket, valamint próbálkozott az újságírással, sporttudósítással és lapkiadással is.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Markó Bélának ítélte Az Év Írója Nagydíjat a Romániai Írók Szövetsége – közölte hétfőn az erdélyi költő, prózaíró több könyvét megjelentető Bookart Kiadó.
A teljesítmény igazsága kell, hogy áthassa a kultúrát, ugyanakkor sokszínűségnek is kell jellemeznie a területet. Ezért a politikát száműzni, a szakmát pedig előtérbe szeretnék helyezni – hangsúlyozta Nagy Ervin kultúráért felelős államtitkár.
Azért indították, mert a közönség egy része a harmincas évek színházát kérte számon a kolozsvári magyar társulaton. A kortárs világszínház erdélyi seregszemléje lett: november 10. és 22. között 10. alkalommal rendezik meg az Interferenciákat.
A kincses városban lép fel a pozsonyi Ifjú Szivek Táncszínház, a Pupek című produkció november 3-án 19 órától látható-hallható a Kolozsvári Magyar Operában.
A Csíky András Alapítvány kuratóriuma 2026-ban megosztva ítéli oda a Csíky András-díjat Moldován Blanka színművésznek, valamint Kocsis Anna színművésznek.
Huszonegyedik alkalommal rendezik meg november 6. és 15. között az Ars Hungarica fesztivált Nagyszebenben és a Szeben megyei Vízaknán. A dél-erdélyi magyar közösség legnagyobb kulturális seregszemléjén minden program ingyenes.
A díszünnepségen jelen lesznek többek között a román királyi család tagjai, valamint a román és magyar kormány képviselői.
Immár 11. alkalommal szervezik meg a zsidó kulturális napokat Kolozsváron, a november 2. és 5. közt tartandó rendezvénysorozatra a szervezők a zsidó kultúra barátait várják Erdély kincses városába.
Életének 71. évében, október 26-án elhunyt Gyöngyössy János székelyföldi történeti grafikus, illusztrátor.
Ady szerelmei – több nő egy részben címmel érkezik budapesti vendégelőadás az Aradi Kamaraszínházba.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!