„A budapesti könyvkereskedés által áruba bocsátott könyveket magam vittem ki, én adom el õket\" – szögezte le Jancsó Miklós, eloszlatva ezzel a gyanút, hogy édesapja hagyatéknak az 1980-as évek végén Magyarországra menekített, de az örökös szerint eltûnt részét kínálná eladásra az antikvárium. Ennek elõzménye: a Krónika egy éve tudósított arról, hogy Jancsó Miklós éveken át hiába kereste-kutatta édesapja hagyatékának közel húsz éve Magyarországra küldött részét, mivel szerinte budapesti megbízottja, Barabás Béla történész nem adott pontos választ arra, hogy a rábízott könyvritkaságokat miért nem juttatta el az Országos Széchényi Könyvtárba. Barabás akkor lapunknak azt mondta: tisztességesen elszámolt, „mindent, ami átjött a határon, átadtam a megfelelõ helyeken\", az ügyet pedig lezártnak tekinti. Jancsó Miklós viszont állítja: a közel húsz éve kijuttatott hagyatékból csak édesapja levelezése, az Aranka György-levelezés, a Kuncz Aladár-, a Bárd Oszkár-hagyatéktöredék, valamint a sajtógyûjteménybõl tizenhárom cím került az OSZK-ba. Albérletre lesz elég „A Studio Antikvárium árverése hallatán az OSZK-ból is telefonáltak: az eltûnt könyvekrõl lehet-e szó, de megnyugtattam õket, hogy sajnos nem, az itthon, Kolozsváron maradt téka egy részét adjuk el. Nehéz szívvel válunk meg ezektõl a könyvektõl is, de nincs más választásunk, mert maholnap ki kell költöznünk az államtól megvásárolt lakásunkból…\" – fûzte hozzá a Krónika érdeklõdésére az örökös. Jancsó Miklós és családja évek óta perben áll azzal a volt lakástulajdonossal, akinek a kommunizmus idején államosított lakását 1997-ben az államtól megvásárolta. „Teljesen szabályos, jóhiszemû adásvétel nyomán vásároltuk meg Kolozsváron a Ploieºti utca 27. szám alatti, háromszoba-konyhás, 90 négyzetméteres lakást. A bíróság soha egyetlen érvünket sem fogadta el, úgyhogy a restitúciós törvény alapján egykori házát visszakérõ tulajdonos nagy valószínûséggel nyer, mi pedig mehetünk\" – részletezte lapunknak Jancsó Miklós. Hozzátette: amikor a kolozsvári városházához fordultak lakásért, azt a választ kapták: igényeljenek állami, úgynevezett ANL-lakást. „Ki tudja, mikor lesz abból is valami, tehát fel kell készülnünk, hogy legalább albérletre legyen pénzünk\" – mondta Jancsó Miklós. Becslése szerint a budapesti árverésen legfeljebb 2–3 millió forintot (26–39 ezer lej) szereznek majd, ami távolról sem elég lakásvásárlásra. Fogynak a ritkaságok November 12-én és 19-én összesen 666 tételnyi könyvet, folyóiratot, térképet és metszetet árverez a budapesti Studio Antikvárium. A számos ritkaságot is tartalmazó kínálat nagy része Jancsó Elemérnek az igen gazdag, a két világháború közötti magyarországi és erdélyi irodalom termését is magába foglaló könyvtárából származik. Ebbõl több mint háromszázat Jancsó Elemérnek olyan szerzõk dedikáltak, mint Bölöni György, Domokos Pál Péter, Erdélyi József, Gellért Oszkár, Illyés Gyula, Jékely Zoltán, László Gyula, Babits Mihály, Mécs László, Sík Sándor, Szabó Lõrinc, Ortutay Gyula, Tolnai Gábor, Szekfû Gyula, Zolnai Béla és mások. Igen különleges az az egy tételbe foglalt két könyv, amelynek egyike A torony árnyéka, egy elsõ kiadású, 1931-es Babits Mihály mese- és novellagyûjtemény. Benne a következõ sorokkal: „Jancsó Elemérnek egy esztergomi nap emlékére Babits Mihály. 1935. júl. 13.\" A hozzátartozó kötet a Boldog asszonyok címû elbeszélések Babits feleségétõl, Török Sophie-tól. A dedikáció: „Jancsó Elemérnek esztergomi kirándulásának emlékéül, Török Sophie. 935. júl. 13.\" A 40 ezer forintos kikiáltási árról induló könyveket bizonyára akkor ajándékozta a házaspár Jancsó Elemérnek, amikor a szerkesztõ meglátogatta õket esztergomi villájukban. „Természetesen nem adjuk el az olyan ritkaságokat, mint amiket József Attila, Móricz Zsigmond, Tamási Áron vagy Cs. Szabó László dedikált\" – tette hozzá Jancsó Miklós. Az árverésrõl a Studio Antikvárium vezetõje, Kovács Imre az MTI-nek azt mondta: különös alkalom, hogy a régi kolozsvári könyvtárak egyikeként ismert a Jancsó-tékát vihetik kalapács alá. Hozzátette: a rendkívül érdekes, ritka mûveket is tartalmazó gyûjtemény nem védett, egyes darabjait néhány ezer és néhány tízezer forint között meg lehet szerezni.
Nagy Pál (1929 – 1979) erdélyi festő, grafikus, művészeti író és pedagógus munkássága előtt tiszteleg a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központ soron következő tárlata.
A Jaful secolului (Az évszázad rablása) című alkotást nevezte Románia a 2026-os Oscar-díjra. A film – amely számos rangos fesztiváldíjat nyert már – egy valódi műkincslopás drámáján keresztül vizsgálja a Kelet és Nyugat közötti bonyolult viszonyokat.
Negyedik alkalommal szervezi meg a BukFeszt színházi fesztivált a Magyar Színházak Szövetsége (MASZÍN) a román fővárosban.
Őszi mozis csemege várja a filmrajongókat a Bánságban és a Partiumban szeptemberben. A Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) két városban Temesváron és Nagyváradon is igazi különlegességekkel készül.
Puccini két egyfelvonásos darabját, A köpeny, valamint a Gianni Schicchi című műveket mutatja be egyazon produkció keretében a Kolozsvári Magyar Opera szeptember 18-án.
Erdélyi turnén lép fel József Attila-estjével Vecsei H. Miklós színművész október végén.
Öt friss magyar nagyjátékfilmet vetít romániai premierként az október 1. és 5. között zajló Filmtettfeszt filmfesztivál, amely további hat, az elmúlt egy-két évben készült egészestés fikciós alkotással várja a közönséget több mint 15 helyszínen.
Rendhagyó eseményre készül az idén 125 éves Szigligeti Színház: az ünnepi évadot egy szabadtéri eseménnyel nyitják meg szeptember 12-én, pénteken, 17.30 órától – tájékoztatott hétfőn a teátrum sajtóirodája.
Megsérült a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház egyik színésznője a teátrum vasárnap esti próbáján. A színésznő könnyebb sérüléseket szenvedett, a próbákat felfüggesztették.
Hat történelmi felekezet templomai lesznek nyitva szeptember 13-án Nagyszebenben a kilenc napig tartó Ars SACRA egyházművészeti fesztivál első napján.