„A budapesti könyvkereskedés által áruba bocsátott könyveket magam vittem ki, én adom el õket\" – szögezte le Jancsó Miklós, eloszlatva ezzel a gyanút, hogy édesapja hagyatéknak az 1980-as évek végén Magyarországra menekített, de az örökös szerint eltûnt részét kínálná eladásra az antikvárium. Ennek elõzménye: a Krónika egy éve tudósított arról, hogy Jancsó Miklós éveken át hiába kereste-kutatta édesapja hagyatékának közel húsz éve Magyarországra küldött részét, mivel szerinte budapesti megbízottja, Barabás Béla történész nem adott pontos választ arra, hogy a rábízott könyvritkaságokat miért nem juttatta el az Országos Széchényi Könyvtárba. Barabás akkor lapunknak azt mondta: tisztességesen elszámolt, „mindent, ami átjött a határon, átadtam a megfelelõ helyeken\", az ügyet pedig lezártnak tekinti. Jancsó Miklós viszont állítja: a közel húsz éve kijuttatott hagyatékból csak édesapja levelezése, az Aranka György-levelezés, a Kuncz Aladár-, a Bárd Oszkár-hagyatéktöredék, valamint a sajtógyûjteménybõl tizenhárom cím került az OSZK-ba. Albérletre lesz elég „A Studio Antikvárium árverése hallatán az OSZK-ból is telefonáltak: az eltûnt könyvekrõl lehet-e szó, de megnyugtattam õket, hogy sajnos nem, az itthon, Kolozsváron maradt téka egy részét adjuk el. Nehéz szívvel válunk meg ezektõl a könyvektõl is, de nincs más választásunk, mert maholnap ki kell költöznünk az államtól megvásárolt lakásunkból…\" – fûzte hozzá a Krónika érdeklõdésére az örökös. Jancsó Miklós és családja évek óta perben áll azzal a volt lakástulajdonossal, akinek a kommunizmus idején államosított lakását 1997-ben az államtól megvásárolta. „Teljesen szabályos, jóhiszemû adásvétel nyomán vásároltuk meg Kolozsváron a Ploieºti utca 27. szám alatti, háromszoba-konyhás, 90 négyzetméteres lakást. A bíróság soha egyetlen érvünket sem fogadta el, úgyhogy a restitúciós törvény alapján egykori házát visszakérõ tulajdonos nagy valószínûséggel nyer, mi pedig mehetünk\" – részletezte lapunknak Jancsó Miklós. Hozzátette: amikor a kolozsvári városházához fordultak lakásért, azt a választ kapták: igényeljenek állami, úgynevezett ANL-lakást. „Ki tudja, mikor lesz abból is valami, tehát fel kell készülnünk, hogy legalább albérletre legyen pénzünk\" – mondta Jancsó Miklós. Becslése szerint a budapesti árverésen legfeljebb 2–3 millió forintot (26–39 ezer lej) szereznek majd, ami távolról sem elég lakásvásárlásra. Fogynak a ritkaságok November 12-én és 19-én összesen 666 tételnyi könyvet, folyóiratot, térképet és metszetet árverez a budapesti Studio Antikvárium. A számos ritkaságot is tartalmazó kínálat nagy része Jancsó Elemérnek az igen gazdag, a két világháború közötti magyarországi és erdélyi irodalom termését is magába foglaló könyvtárából származik. Ebbõl több mint háromszázat Jancsó Elemérnek olyan szerzõk dedikáltak, mint Bölöni György, Domokos Pál Péter, Erdélyi József, Gellért Oszkár, Illyés Gyula, Jékely Zoltán, László Gyula, Babits Mihály, Mécs László, Sík Sándor, Szabó Lõrinc, Ortutay Gyula, Tolnai Gábor, Szekfû Gyula, Zolnai Béla és mások. Igen különleges az az egy tételbe foglalt két könyv, amelynek egyike A torony árnyéka, egy elsõ kiadású, 1931-es Babits Mihály mese- és novellagyûjtemény. Benne a következõ sorokkal: „Jancsó Elemérnek egy esztergomi nap emlékére Babits Mihály. 1935. júl. 13.\" A hozzátartozó kötet a Boldog asszonyok címû elbeszélések Babits feleségétõl, Török Sophie-tól. A dedikáció: „Jancsó Elemérnek esztergomi kirándulásának emlékéül, Török Sophie. 935. júl. 13.\" A 40 ezer forintos kikiáltási árról induló könyveket bizonyára akkor ajándékozta a házaspár Jancsó Elemérnek, amikor a szerkesztõ meglátogatta õket esztergomi villájukban. „Természetesen nem adjuk el az olyan ritkaságokat, mint amiket József Attila, Móricz Zsigmond, Tamási Áron vagy Cs. Szabó László dedikált\" – tette hozzá Jancsó Miklós. Az árverésrõl a Studio Antikvárium vezetõje, Kovács Imre az MTI-nek azt mondta: különös alkalom, hogy a régi kolozsvári könyvtárak egyikeként ismert a Jancsó-tékát vihetik kalapács alá. Hozzátette: a rendkívül érdekes, ritka mûveket is tartalmazó gyûjtemény nem védett, egyes darabjait néhány ezer és néhány tízezer forint között meg lehet szerezni.
Markó Bélának ítélte Az Év Írója Nagydíjat a Romániai Írók Szövetsége – közölte hétfőn az erdélyi költő, prózaíró több könyvét megjelentető Bookart Kiadó.
A teljesítmény igazsága kell, hogy áthassa a kultúrát, ugyanakkor sokszínűségnek is kell jellemeznie a területet. Ezért a politikát száműzni, a szakmát pedig előtérbe szeretnék helyezni – hangsúlyozta Nagy Ervin kultúráért felelős államtitkár.
Azért indították, mert a közönség egy része a harmincas évek színházát kérte számon a kolozsvári magyar társulaton. A kortárs világszínház erdélyi seregszemléje lett: november 10. és 22. között 10. alkalommal rendezik meg az Interferenciákat.
A kincses városban lép fel a pozsonyi Ifjú Szivek Táncszínház, a Pupek című produkció november 3-án 19 órától látható-hallható a Kolozsvári Magyar Operában.
A Csíky András Alapítvány kuratóriuma 2026-ban megosztva ítéli oda a Csíky András-díjat Moldován Blanka színművésznek, valamint Kocsis Anna színművésznek.
Huszonegyedik alkalommal rendezik meg november 6. és 15. között az Ars Hungarica fesztivált Nagyszebenben és a Szeben megyei Vízaknán. A dél-erdélyi magyar közösség legnagyobb kulturális seregszemléjén minden program ingyenes.
A díszünnepségen jelen lesznek többek között a román királyi család tagjai, valamint a román és magyar kormány képviselői.
Immár 11. alkalommal szervezik meg a zsidó kulturális napokat Kolozsváron, a november 2. és 5. közt tartandó rendezvénysorozatra a szervezők a zsidó kultúra barátait várják Erdély kincses városába.
Életének 71. évében, október 26-án elhunyt Gyöngyössy János székelyföldi történeti grafikus, illusztrátor.
Ady szerelmei – több nő egy részben címmel érkezik budapesti vendégelőadás az Aradi Kamaraszínházba.