2009. május 22., 10:492009. május 22., 10:49
A kis termet betöltötte a szép számban megjelent közönség nevetése az iróniába merítkező szövegek hallatán. Balázs Imre József, a Korunk főszerkesztője és Selyem Zsuzsa irodalmár kérdésein keresztül a jelenlevők betekintést nyerhettek Závada írói technikájának részleteibe, hallhatták a szövegek mögött rejlő anekdotákat. A szerző többszörösen kiemelte az írások anyagát képező, a szociográfusi múltból előlépő képek fontosságát. Selyem Zsuzsa kérdésére, hogy „kik mesélnek, hogyan, és mi ennek a jelentősége”, illetve a többes szám első személy használatát hogyan értelmezhetjük az írásokban, Závada Pál a szövegeket a film analogonjaként értelmezte, mint mondta: „a film ezt már megcsinálta”. A többes szám első személy használatára az író szerint úgy kell tekintenünk, mint a kamerára, ahogy váltogatja a látószögét, hogy a dialógusok folyamán az éppen beszélőt láthassuk. Egy harmadik szempár, amely a nézőével olvad egybe, bevonja az eseményekbe. „A »mi« szerepe egyfelől közelebb hozni az olvasót olyan szituációkhoz, amelyektől távol szoktuk tartani magunkat, másfelől esetenként ez a »mi« cenzúrát gyakorol, vagy felvállalja a bírói szerepet” – fogalmazta meg az író.
„Elsősorban tudósításokból válogatva, a szöveg helyszínére, korára jellemző írásokból, beszédekből és fotókból kapok irányokat” – mondta Závada Balázs Imre József forrásokat firtató kérdésére. Hozzátette: a Jadviga párnája története sokkal szabadabb, mint az Idegen testünkben leírtak, mint mondta, utóbbi „sokkal inkább mozaik”. A közönség kérdésére, hogy milyen körülmények szükségesek ahhoz, hogy írjon, Závada Pál elmondta: nem elvonulós típus. „Kellenek csöndes órák, de délután jöjjenek meg a gyerekek, lehessen színházba járni” – mondta.
A Korunk Akadémia szervezte Kreatív Írásműhely keretein belül a Szépírók Társaságának segítségével rendezték meg azokat az írói esteket, amelyeknek idei utolsó alkalma volt a Závada Pállal tartott találkozó. A rendezvény októberben újrakezdődik, nyilatkozta Balázs Imre József.
Jakab András
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.