2009. május 22., 10:492009. május 22., 10:49
A kis termet betöltötte a szép számban megjelent közönség nevetése az iróniába merítkező szövegek hallatán. Balázs Imre József, a Korunk főszerkesztője és Selyem Zsuzsa irodalmár kérdésein keresztül a jelenlevők betekintést nyerhettek Závada írói technikájának részleteibe, hallhatták a szövegek mögött rejlő anekdotákat. A szerző többszörösen kiemelte az írások anyagát képező, a szociográfusi múltból előlépő képek fontosságát. Selyem Zsuzsa kérdésére, hogy „kik mesélnek, hogyan, és mi ennek a jelentősége”, illetve a többes szám első személy használatát hogyan értelmezhetjük az írásokban, Závada Pál a szövegeket a film analogonjaként értelmezte, mint mondta: „a film ezt már megcsinálta”. A többes szám első személy használatára az író szerint úgy kell tekintenünk, mint a kamerára, ahogy váltogatja a látószögét, hogy a dialógusok folyamán az éppen beszélőt láthassuk. Egy harmadik szempár, amely a nézőével olvad egybe, bevonja az eseményekbe. „A »mi« szerepe egyfelől közelebb hozni az olvasót olyan szituációkhoz, amelyektől távol szoktuk tartani magunkat, másfelől esetenként ez a »mi« cenzúrát gyakorol, vagy felvállalja a bírói szerepet” – fogalmazta meg az író.
„Elsősorban tudósításokból válogatva, a szöveg helyszínére, korára jellemző írásokból, beszédekből és fotókból kapok irányokat” – mondta Závada Balázs Imre József forrásokat firtató kérdésére. Hozzátette: a Jadviga párnája története sokkal szabadabb, mint az Idegen testünkben leírtak, mint mondta, utóbbi „sokkal inkább mozaik”. A közönség kérdésére, hogy milyen körülmények szükségesek ahhoz, hogy írjon, Závada Pál elmondta: nem elvonulós típus. „Kellenek csöndes órák, de délután jöjjenek meg a gyerekek, lehessen színházba járni” – mondta.
A Korunk Akadémia szervezte Kreatív Írásműhely keretein belül a Szépírók Társaságának segítségével rendezték meg azokat az írói esteket, amelyeknek idei utolsó alkalma volt a Závada Pállal tartott találkozó. A rendezvény októberben újrakezdődik, nyilatkozta Balázs Imre József.
Jakab András
Erdélyi társulatok és alkotók szerezték meg a legfontosabb elismerések jelentős részét a Magyar Színházak 38. Kisvárdai Fesztiválján.
Visky András Kitelepítés című regényének német kiadása, a Die Aussiedlung kapta a Nemzetközi Irodalmi Díjat (Internationaler Literaturpreis) – jelentette be a marosvásárhelyi születésű szerző kiadója, a Jelenkor Kiadó szombaton Facebook-oldalán.
Krasznahorkai László „dühödt értetlenséggel” fogadta nemrég a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) elnökétől azt a kérdést, hogy ha az jelölné a Nemzet Művésze elismerésre, elfogadná-e.
Bemutatóval zárja évadát a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház, a közönség július 3-án és 4-én 19 órától láthatja a FESTEN című előadást Eugen Jebeleanu rendezésében.
Idén tavasszal rosszindulatú daganatos betegséget diagnosztizáltak Ákosnál: az 58 éves, Kossuth-díjas dalszerző-énekes nemrégiben komoly műtéten esett át.
Későn debütált, mégis néhány év alatt a kortárs svéd irodalom egyik legismertebb szerzője lett. A Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten Karin Smirnoff írásról, Svédország átalakulásáról és könyvei kelet-európai sikerének lehetséges okairól beszélt.
Vallasek Júlia kolozsvári műfordítót jutalmazta Dsida Jenő-díjjal a Romániai Írók Szövetsége Jane Austen műveinek, valamint Doina Gecse-Borgovan Rătăciri deliberate/Haza: úton című könyvének magyarra való átültetéséért.
Négy napon keresztül várja a kortárs irodalom szerelmeseit a Bánffy-palota udvarán megnyitott, 15. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét. A megnyitó keretében átadták a Kolozsvár Büszkesége díjakat.
Átadták Országos Színházi Találkozó (OSZT) díjait vasárnap Debrecenben: a szakmai zsűri 12 kategóriában, a MASZK-SzíDoSz színészzsűri pedig 4 csoportban hirdetett győzteseket vasárnap.
Holtai Gábor Itt érzem magam otthon című filmje nyerte el a jubileumi, 25. alkalommal megrendezett kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) közönségdíját a szombat este megtartott díjátadón.