2009. május 22., 10:492009. május 22., 10:49
A kis termet betöltötte a szép számban megjelent közönség nevetése az iróniába merítkező szövegek hallatán. Balázs Imre József, a Korunk főszerkesztője és Selyem Zsuzsa irodalmár kérdésein keresztül a jelenlevők betekintést nyerhettek Závada írói technikájának részleteibe, hallhatták a szövegek mögött rejlő anekdotákat. A szerző többszörösen kiemelte az írások anyagát képező, a szociográfusi múltból előlépő képek fontosságát. Selyem Zsuzsa kérdésére, hogy „kik mesélnek, hogyan, és mi ennek a jelentősége”, illetve a többes szám első személy használatát hogyan értelmezhetjük az írásokban, Závada Pál a szövegeket a film analogonjaként értelmezte, mint mondta: „a film ezt már megcsinálta”. A többes szám első személy használatára az író szerint úgy kell tekintenünk, mint a kamerára, ahogy váltogatja a látószögét, hogy a dialógusok folyamán az éppen beszélőt láthassuk. Egy harmadik szempár, amely a nézőével olvad egybe, bevonja az eseményekbe. „A »mi« szerepe egyfelől közelebb hozni az olvasót olyan szituációkhoz, amelyektől távol szoktuk tartani magunkat, másfelől esetenként ez a »mi« cenzúrát gyakorol, vagy felvállalja a bírói szerepet” – fogalmazta meg az író.
„Elsősorban tudósításokból válogatva, a szöveg helyszínére, korára jellemző írásokból, beszédekből és fotókból kapok irányokat” – mondta Závada Balázs Imre József forrásokat firtató kérdésére. Hozzátette: a Jadviga párnája története sokkal szabadabb, mint az Idegen testünkben leírtak, mint mondta, utóbbi „sokkal inkább mozaik”. A közönség kérdésére, hogy milyen körülmények szükségesek ahhoz, hogy írjon, Závada Pál elmondta: nem elvonulós típus. „Kellenek csöndes órák, de délután jöjjenek meg a gyerekek, lehessen színházba járni” – mondta.
A Korunk Akadémia szervezte Kreatív Írásműhely keretein belül a Szépírók Társaságának segítségével rendezték meg azokat az írói esteket, amelyeknek idei utolsó alkalma volt a Závada Pállal tartott találkozó. A rendezvény októberben újrakezdődik, nyilatkozta Balázs Imre József.
Jakab András
Biztonságban őrizné, szakszerűen feltárná és a kortárs, helyi zenei élet számára elérhetővé tenné az Erdélyben egykor működő zeneszerzők, művészek megvalósításait a frissen megalakult Erdélyi Zeneszerzők Archívuma. Sófalvi Emese muzikológussal beszéltünk.
Az Aradi Kamaraszínház Kean című előadása kapta a Legjobb monodráma díját az idén 12. alkalommal megrendezett tatabányai MOST Feszten. Harsányi Attila címszereplő három egyórás darabot mutatott be egymásután.
Gyermekoperát mutatnak be a kincses városban ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében: Mester Dávid zeneszerző művének premierjét április 2-án tartják – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
Hosszas betegség után vasárnap 79 éves korában elhunyt Nádasdy Ádám nyelvész, költő és műfordító – közölte a család kérésére Török András Budapest-történész, a Fortepan menedzsere hétfőn az MTI-vel.
Kallós Zoltán egyszerre jelent mércét, példát és kapaszkodót a magyar nemzetnek – jelentette ki Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár szombaton este Kolozsváron, a Kallós 100 emlékév erdélyi nyitórendezvényén.
Bogdán Zsoltot, a Kolozsvári Állami Magyar Színház többszörös UNITER-díjas, Jászai Mari-díjas, Kiváló művész címmel kitüntetett színművészét arra kértük, fogalmazza meg a Krónikának a benne felmerülő gondolatokat a színház világnapja alkalmából.
Gazdag programkínálattal ünnepli a színház világnapját pénteken, március 27-én a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház.
A Kolozsvári Magyar Operában koncertszínházzal, a magyarországi közmédián portréfilmmel, tematikus műsorokkal tisztelegnek a 100 éve született Kallós Zoltán emléke előtt.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája új programsorozatot indít útjára idén. Az Olvasatórium kritikusi kerekasztal első eseményét március 26-án, csütörtökön 19 órától tartják.
Szatmárnémetiben rendez Tompa Gábor, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója, aki a Harag György Társulattal állítja színpadra Eugène Ionesco: A kopasz énekesnő című műve alapján készülő előadást.