2009. május 22., 10:492009. május 22., 10:49
A kis termet betöltötte a szép számban megjelent közönség nevetése az iróniába merítkező szövegek hallatán. Balázs Imre József, a Korunk főszerkesztője és Selyem Zsuzsa irodalmár kérdésein keresztül a jelenlevők betekintést nyerhettek Závada írói technikájának részleteibe, hallhatták a szövegek mögött rejlő anekdotákat. A szerző többszörösen kiemelte az írások anyagát képező, a szociográfusi múltból előlépő képek fontosságát. Selyem Zsuzsa kérdésére, hogy „kik mesélnek, hogyan, és mi ennek a jelentősége”, illetve a többes szám első személy használatát hogyan értelmezhetjük az írásokban, Závada Pál a szövegeket a film analogonjaként értelmezte, mint mondta: „a film ezt már megcsinálta”. A többes szám első személy használatára az író szerint úgy kell tekintenünk, mint a kamerára, ahogy váltogatja a látószögét, hogy a dialógusok folyamán az éppen beszélőt láthassuk. Egy harmadik szempár, amely a nézőével olvad egybe, bevonja az eseményekbe. „A »mi« szerepe egyfelől közelebb hozni az olvasót olyan szituációkhoz, amelyektől távol szoktuk tartani magunkat, másfelől esetenként ez a »mi« cenzúrát gyakorol, vagy felvállalja a bírói szerepet” – fogalmazta meg az író.
„Elsősorban tudósításokból válogatva, a szöveg helyszínére, korára jellemző írásokból, beszédekből és fotókból kapok irányokat” – mondta Závada Balázs Imre József forrásokat firtató kérdésére. Hozzátette: a Jadviga párnája története sokkal szabadabb, mint az Idegen testünkben leírtak, mint mondta, utóbbi „sokkal inkább mozaik”. A közönség kérdésére, hogy milyen körülmények szükségesek ahhoz, hogy írjon, Závada Pál elmondta: nem elvonulós típus. „Kellenek csöndes órák, de délután jöjjenek meg a gyerekek, lehessen színházba járni” – mondta.
A Korunk Akadémia szervezte Kreatív Írásműhely keretein belül a Szépírók Társaságának segítségével rendezték meg azokat az írói esteket, amelyeknek idei utolsó alkalma volt a Závada Pállal tartott találkozó. A rendezvény októberben újrakezdődik, nyilatkozta Balázs Imre József.
Jakab András
A Miniallűrök (2021) és a Lélekporc (2023) után TEjben, jajban, világvégÉN címmel jelent meg az UNITER- és Jászai Mari-díjas színművész legújabb verseskötete, aminek az „ősbemutatóját” Aradon tartották.
Napjaink zajos világában különösen fontos, hogy a gyerekek már kiskorukban találkozzanak a komolyzenével. A LurkOpera játékos foglalkozásai során az opera nemcsak élmény, hanem eszköz a koncentráció, kreativitás és érzelmi intelligencia fejlesztésére.
Ismét adventi turnéra indul a Kaláka. A népszerű zenekar december 4-én a budapesti Deák Ferenc téri evangélikus templomban kezdi a Szabad-e bejönni ide betlehemmel? című műsorsorozatát, és 21-én este Óbudán zárja.
Lázár Ervin Szegény Dzsoni és Árnika című meséjét mutatja be a Nagyvárad Táncegyüttes Mikulás ünnepén.
A 130 éves filmművészet tiszteletére 130 kortárs és klasszikus magyar alkotás érhető el ingyen öt héten át, adventtől Vízkeresztig, hétfőtől január 6-ig az idén ötéves Filmio kínálatában.
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.