Kodály-művek köztéren is

A Kodály Zoltán-emléknapokat kórushangverseny nyitja, a pénteken 18 órakor a Farkas utcai református templomban kezdõdõ eseményen kolozsvári gimnáziumok kórusai lépnek fel, valamint a budapesti Árpád Gimnázium énekkara. Szombaton reggel az unitárius püspökségen zenetudományi konferenciát tartanak, amelyen népzenekutatók, zenetörténészek értekeznek Kodály Zoltán munkásságáról – elõadást tart többek között Almási István, Laskay Adrienne, Pávai István és Németh G. István. Este 18 órától a Székely fonót adja elõ az opera társulata – a francia Didier Lucchesi vezényletével és Demény Attila rendezésében. Az elõadás elõtt negyedórával az opera elõcsarnokában Kodály Zoltán-emlékkiállítás nyílik, a tárlatot Cseh Áron fõkonzul mutatja be a közönségnek. A háromnapos rendezvényt vasárnap 18 órakor a Kodály-emlékhangverseny zárja, amelyen az Az obsitos címû mûvet adják elõ – Hatházi András színmûvész és Egyed Emese irodalomtörténész közremûködésével, valamint a Felszállott a páva címû népdalvariációkat. A mûsort Selmeczi György vezényli.

A Kodály-emlékév programjai a Kárpát-medence több pontján is sûrûsödnek a hétvégére: a Kodály országa címû rendezvénysorozat a felvidéki Galántán, a zeneszerzõ gyermekéveinek színterén és Székesfehérváron zajlik ezen a hétvégén – bevásárlóközpontokban és forgalmas köztereken. Az érdeklõdõk a koncertek szüneteiben felvételrõl szóló Kodály-zenemûveket hallgathatnak meg, és a zeneszerzõ életmûvét bemutató képeket, filmrészleteket nézhetnek meg. A helyszíneken a zeneszerzõ életútját és munkásságát bemutató szóróanyagot is szétosztanak. A rendezvénysorozat célja, hogy Kodály életmûve minél több emberhez eljusson.

A programsorozat október 13-án Kecskeméten, Kodály Zoltán szülõvárosában kezdõdött meg, majd Szolnokon, Sopronban, Gyõrben, ezt követõen pedig Pécsett és Szegeden léptek fel kórusok. Az elmúlt hétvégén Nyíregyháza és Miskolc következett, most Galánta és Székesfehérvár lesz a rendezvények helyszíne, amelyek sora december 1-jén Budapesten zárul. A fellépõ kórusok között az esemény utolsó állomásán háromnapos utat sorsolnak ki, a nyertesek Kodály Zoltán életútjának fontosabb állomásait kereshetik majd fel a Felvidéken

A népzene misszionáriusa

Kodály Zoltán 1882. december 16-án született Kecskeméten. Apja állomásfõnöki munkája miatt a család Szobra, Galántára, majd Nagyszombatra költözött. Tanulmányait Galántán és Nagyszombaton kezdte, 1900 júniusában érettségizett. Õsszel Budapestre került, a Pázmány Péter Tudományegyetem magyar–német és a Zeneakadémia zeneszerzõ szakára. Doktori disszertációját a magyar népdal strófaszerkezetérõl írta 1906-ban. Ugyanekkor ismerte meg Vikár Béla fonogramgyûjteményét, ennek hatására döntötte el, hogy népdalokat kezd gyûjteni. Megismerkedett Bartók Bélával, ekkor kezdõdött életre szóló barátságuk. 1910. március 17-én, elsõ szerzõi estjén hangszeres kompozíciókkal állt a nagyközönség elé.

1909–1920 között zongora- és zenekar-kíséretes dalokat, zongoramûveket és kamaradarabokat írt, vokális alkotásaiban a magyar dalkultúra megteremtésére törekedett. 1923-ban, két hónap alatt készítette el a Pest, Buda és Óbuda egyesítésének 50. évfordulójára megrendelt Psalmus Hungaricust. A Kecskeméti Vég Mihály szövegére komponált magyar zsoltár a tanítványok seregét is vonzotta. Megalapították a Magyar Kórus és az Énekszó címû folyóiratot, mindkettõ a zenei nevelés színvonalának emelésére vállalkozott. Kodály úgy döntött, hogy ezentúl gyermekkarok számára komponál mûveket. Ebben az idõben született a Háry János daljáték, a Marosszéki táncok, a Galántai táncok. A harmincas években valóra vált Kodály álma: a népdal megszólalt a hangversenypódiumon és az Operaházban. A változást a Székely fonó hozta, amelynek anyaga már kizárólag népdalra épül. Késõbbi kórusaiban Kodály újból a magyar költészethez fordult. A magyarság néprajza számára 1937-ben megírta A magyar népzene címû népzene-történeti öszszefoglalását. A Kodály-írások új témája a zenei nevelés, amelyet õ „zenei belmissziónak\" tekintett. 1942-ben nyugalomba vonult, de folytatta a népzene tantárgy oktatását a Zeneakadémián. 1944-ben és 1945-ben zsidókat próbált menekíteni. 1944–45 fordulóján egy budapesti pincében komponálta Missa brevis címû miséjét. A II. világháború után Kodály nagy szerepet vállal a mûvelõdési életben, 1946–1949 között a Magyar Tudományos Akadémia elnöke volt. Háromszor kapott Kossuth-díjat (1948, 1951, 1957). 1967. március 6-án szívroham következtében hunyt el Budapesten.