
Éppen ideje volt, hogy az utóbbi évtizedek egyik legsikeresebb magyar musicalje, A dzsungel könyve eljusson az udvarhelyi színpadra is.
2013. december 26., 16:222013. december 26., 16:22
A világhírű szerző, Rudyard Kipling méltán világhírű regényéből Békés Pál, Dés László és Geszti Péter írt sikeres zenés színpadi művet, amely 1996 óta van műsoron a Vígszínházban és a Pesti Színházban. És hosszú ideje – az operett száz évvel ezelőtti fénykora óta – az első olyan magyar zenés játék, amely túllépte az ezredik előadást. Nem is olyan rég, fél esztendeje, a Pesti Színházban mutatták be A dzsungel könyve ezredik előadását.
Olyan sikertörténet ez, amilyen az operett világában – mondjuk, Kálmán Imre munkássága idején fordult elő. Maugli, a farkasok közt felnőtt és az emberek közé visszailleszkedni próbáló ember keserédes története igen erősen beivódott a köztudatba. Olyannyira, mint a Csárdáskirálynő az operett, illetve Hoffmann–Csajkovszkij Diótörője a balett műfajában.
Épp sokrétűsége miatt jelent kihívást a mű egy olyan kis létszámú társulat számára, mint amilyen a Tomcsa Sándor Színház. Ha nem tévedünk, amikor mindenki a színpadon volt, nem haladta meg a szereplők létszáma a húsz főt. Egy átlagos vígszínházi szereposztásban harmincszemélyes a színpadi közreműködők száma, s az sem ritka, hogy a főbb szerepeket kettős szereposztásban játsszák. A Tomcsa Sándor Színház erőtartalékai azonban csak azt tették lehetővé, hogy néhány vendéggel és külsőssel épphogy el tudták vállalni a darab színrevitelét.
Szóval bátor gondolat volt A dzsungel könyvéhez folyamodni. És mindenesetre tisztességes a hozzáállás, amelyet a társulat művészeinek részéről láthattunk és hallhattunk a karácsony előtti bemutató alkalmával. Az előadók számára nem megszokott a zenés-énekes műfajokban való fellépés, gyakorlatuk sincs a műfaji elvárások rutinos és színvonalas teljesítésében, úgyhogy a kiváló helyzetek egy része elsikkad.
Nyilvánvaló, hogy számtalan játéklehetőség rejlik Maugli dzsungelbeli kisvilágának bemutatásakor – a farkasokkal, a legjobb barátokkal közös jelenetek során –, az emberekkel való konfliktusos találkozások alkalmával, a szerelem felszínre törésekor és a beilleszkedés tragikus körülményei közepette. A néző sejti, hogy megannyi kis játéklehetőség, poén bujkál egy-egy jelenetben, és több epizódszerepben ott rejlik a kibontakozás ígérete. De a rutinhiány okozta görcs miatt elsikkad egy-egy poén vagy erőltetettre sikeredik.
A galibát legtöbbször a ki nem énekelt lehetőségek okozzák, hiszen egyik-másik előadónak nincs olyan orgánuma, hogy átfogja azt a skálát – olykor több oktávot is –, amelyen keresztül kibontakozhatna a téma. A közönség azonban érzékenyen és figyelmesen reagált, minden próbálkozást tapssal jutalmazott.
A felnőtt Mauglit alakító Antal D. Csaba kiváló mozgással, mimikával ellensúlyozta énekhangja hiányosságait. Balu szerepében Csurulya Csongor meggyőzően játszott és énekelt, az övé a legjobb alakítások egyike. Barabás Árpád Sír Kánja, Dénes Gergely Csílje és keselyűtársainak – László Kata, Jakab Orsolya, Varga Márta – alakítása is emlékezetes, akárcsak Dunkler Róbert Akelája. A legszimpatikusabbnak a kiváló orgánumú Nagy Csongor bizonyult Ká, a kígyó szerepében. Így pár mellékszereplő játéka tartotta össze a darab szerkezetét, és segített abban, hogy az üzenet eljusson a nézőkhöz.
Külön öröm, hogy a rendező és díszlettervező, a Szatmárról érkezett Szilágyi Regina kihasználta a szűkös lehetőségeket és kihozta a társulatból mindazt, ami jelen körülmények közt felmutatható. Nagy segítségül szolgáltak számára ebben a munkában Bodor Judit jelmezei is. Musicalállomásnál jár a Tomcsa Sándor Színház, új színházi régiók felé igyekszik, ahová – úgy tűnik – megérkezni látszik. Az is lehet, hogy még nincs kész az előadás, de minden alkalommal több titkára derül fény, így joggal feltételezhető, hogy a társulat erősödik, túl van immár a kiskamaszkoron.
A társulat bérleten kívül játssza Békés-Dés-Geszti darabját Udvarhelyen december 30-án 19 és 31-én 18 órai kezdettel.
Simó Márton
Erdélyi társulatok és alkotók szerezték meg a legfontosabb elismerések jelentős részét a Magyar Színházak 38. Kisvárdai Fesztiválján.
Visky András Kitelepítés című regényének német kiadása, a Die Aussiedlung kapta a Nemzetközi Irodalmi Díjat (Internationaler Literaturpreis) – jelentette be a marosvásárhelyi születésű szerző kiadója, a Jelenkor Kiadó szombaton Facebook-oldalán.
Krasznahorkai László „dühödt értetlenséggel” fogadta nemrég a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) elnökétől azt a kérdést, hogy ha az jelölné a Nemzet Művésze elismerésre, elfogadná-e.
Bemutatóval zárja évadát a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház, a közönség július 3-án és 4-én 19 órától láthatja a FESTEN című előadást Eugen Jebeleanu rendezésében.
Idén tavasszal rosszindulatú daganatos betegséget diagnosztizáltak Ákosnál: az 58 éves, Kossuth-díjas dalszerző-énekes nemrégiben komoly műtéten esett át.
Későn debütált, mégis néhány év alatt a kortárs svéd irodalom egyik legismertebb szerzője lett. A Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten Karin Smirnoff írásról, Svédország átalakulásáról és könyvei kelet-európai sikerének lehetséges okairól beszélt.
Vallasek Júlia kolozsvári műfordítót jutalmazta Dsida Jenő-díjjal a Romániai Írók Szövetsége Jane Austen műveinek, valamint Doina Gecse-Borgovan Rătăciri deliberate/Haza: úton című könyvének magyarra való átültetéséért.
Négy napon keresztül várja a kortárs irodalom szerelmeseit a Bánffy-palota udvarán megnyitott, 15. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét. A megnyitó keretében átadták a Kolozsvár Büszkesége díjakat.
Átadták Országos Színházi Találkozó (OSZT) díjait vasárnap Debrecenben: a szakmai zsűri 12 kategóriában, a MASZK-SzíDoSz színészzsűri pedig 4 csoportban hirdetett győzteseket vasárnap.
Holtai Gábor Itt érzem magam otthon című filmje nyerte el a jubileumi, 25. alkalommal megrendezett kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) közönségdíját a szombat este megtartott díjátadón.
szóljon hozzá!