A díjazott, Kisgyörgy Zoltán helytörténeti szakíró és Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke
Fotó: Vargyasi Levente
Kisgyörgy Zoltán geológus, helytörténeti szakíró vehette át csütörtök este a Háromszék kultúrájáért díjat, melyet Kovászna Megye Tanácsa és a Kovászna Megyei Művelődési Központ 2013-ban alapított.
2023. január 20., 13:272023. január 20., 13:27
Az elismerést minden évben a magyar kultúra napja alkalmával adják át, idén a Bod Péter Megyei Könyvtár és a Liszt Intézet Sepsiszentgyörgy közös szervezésű ünnepségén került sor rá.
„A szülőföld, a nemzeti kultúra iránti szeretet, tisztelet nemcsak legnemesebb, de legjóízűbb, legjókedvűbb példáját tanulhatjuk el az idei év díjazottjától, Kisgyörgy Zoltántól, aki minden egyes megnyilvánulásával székelységünk egyediségét és megismételhetetlenségét ünnepli. Mi pedig ma, a magyar kultúra napja alkalmával őt ünnepeljük, amikor a Háromszék kultúrájáért díjjal ismerjük el ezt a rendkívüli gazdag, ma is pezsgő életpályát” – fogalmazott Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke ünnepi beszédében. Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusa részéről Gyombolai Péter Vince konzul köszöntötte a résztvevőket, aki beszédében a megmaradás és összetartás fontosságát, a magyar identitás rendíthetetlenségét hangsúlyozta.
Kisgyörgy Zoltán geológus, geológiai és helytörténeti szakíró, újságíró 1936-ban született Árkoson. Középiskolai tanulmányait a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégiumban végezte, majd 1957-ben a kolozsvári Bolyai Tudományegyetemen szerzett diplomát. Még ez évben Ozsdolára került tanárnak, majd a következő évtől Apácán tanított. 1961-1974 között az erdővidéki szénbányák geológusa volt. 1974-től a Kovászna megyei turisztikai hivatalhoz került Sepsiszentgyörgyre, ahol hidrogeológiai mérnökként tevékenykedett. 1984-ben a kőröspataki szénbányánál dolgozott bányageológusként, majd 1989-ben az akkor induló Háromszék napilap munkatársa lett, amelynek immáron 32 éve oszlopos tagja.
Ezt teszi azokon az autóbuszos kirándulásokon is, melyeken fáradhatatlanul mutatja be ezeket az értékeket nemcsak a távolabbról jövő turistáknak, hanem nekünk itthoniaknak is. Sokunkban ezáltal erősíti a szülőföld szeretetét, másokban a Háromszék iránti csodálatot” – fogalmazott méltatásában Demeter László muzeológus, Erdővidék Múzeumának igazgatója.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Te szavadra a címe a Verbum Egyesület kiadásábanfrissen megjelent kötetnek, amely Gagyi Katinka erdélyi papokkal, szerzetesekkel, szerzetesnőkkel készített interjúit sorakoztatja fel.
Az 1806 és 1948 közötti időszak aradi színlapjait kutatta és rendszerezte, majd szerkesztette kötetbe a Kiskunfélegyházán élő, aradi származású Piroska házaspár, amely korábban az aradi magyar színjátszás 130 éves történetéről is könyvet írt.
A Miniallűrök (2021) és a Lélekporc (2023) után TEjben, jajban, világvégÉN címmel jelent meg az UNITER- és Jászai Mari-díjas színművész legújabb verseskötete, aminek az „ősbemutatóját” Aradon tartották.
Napjaink zajos világában különösen fontos, hogy a gyerekek már kiskorukban találkozzanak a komolyzenével. A LurkOpera játékos foglalkozásai során az opera nemcsak élmény, hanem eszköz a koncentráció, kreativitás és érzelmi intelligencia fejlesztésére.
Ismét adventi turnéra indul a Kaláka. A népszerű zenekar december 4-én a budapesti Deák Ferenc téri evangélikus templomban kezdi a Szabad-e bejönni ide betlehemmel? című műsorsorozatát, és 21-én este Óbudán zárja.
Lázár Ervin Szegény Dzsoni és Árnika című meséjét mutatja be a Nagyvárad Táncegyüttes Mikulás ünnepén.
A 130 éves filmművészet tiszteletére 130 kortárs és klasszikus magyar alkotás érhető el ingyen öt héten át, adventtől Vízkeresztig, hétfőtől január 6-ig az idén ötéves Filmio kínálatában.
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!