Fotó: Krónika
A Baróton mûködõ intézmény azt követõen gyarapodott fizikai, matematikai, természetrajzi, gépészeti és más szakkönyvekkel, hogy az EME a könyvtárában több példányban is megtalálható könyveinek egy részét átadta az erdõvidéki tékának. Az alakuló baróti dokumentációs könyvtár a napokban újabb, több száz kötetes budapesti adománnyal fog gazdagodni. „Könyvállományunk lassan eléri a kétezer, a tárgygyûjtemény pedig a háromezer darabot. Nagyon remélem, hogy idén ténylegesen is elkezdhetjük a múzeum bõvítését\" – ecsetelte Demeter László történész, az Erdõvidék Múzeuma vezetõje. Reményét fejezte ki, hogy Kovászna Megye Tanácsa idén kiutalja az intézménybõvítés terveihez szükséges pénzt. Anthony Gall ír származású, Ausztráliában élõ Kós Károly-kutató, a budapesti állatkert fõépítésze ugyanis díjmentesen készítette el Erdõvidék Múzeuma bõvítési látványtervét, a kivitelezési rajzok elkészítéséhez azonban már pénz kell. A bõvítés becslések alapján 1,2–1,4 millió euróba kerül. Demeter László szerint ez csak elsõ hallásra nagy öszszeg, ráadásul uniós fejlesztési forrásokból a pénz jelentõs részét lehetne megszerezni. Tervek szerint a bõvítés során a jelenlegi épület mellé állandó erdõvidéki történeti kiállításnak, természetrajzi, ásvány- és kõzettani gyûjteménynek, 150 férõhelyes elõadó- és kiállítóteremnek, dokumentációs könyvtárnak, raktárnak és restaurálómûhelyeknek is otthont adó épületegyüttest hoznak létre. Ugyanakkor a jelenlegi épületben Erdõvidék nagyjainak, köztük Baróti Szabó Dávidnak hoznak létre emlékszobát. Erdõvidék Múzeuma ugyanis azon a telken mûködik, amelyen Baróti Szabó Dávid, a 18–19. században élt jezsuita pap, költõ és nyelvújító szülõháza állt egykoron. A háromszobás házat a baróti Gaál Mózes Közmûvelõdési Egyesület az Illyés Közalapítvány támogatásával, a telket pedig a Székely Nemzeti Múzeum vásárolta meg 2002-ben, majd e két intézmény a városi önkormányzattal kötött megállapodásban vállalta a létesítmény közös fenntartását. Erdõvidék Múzeumát 2006 novemberében avatták fel, a létesítményben helyezték el néhai Kászoni Gáspár órásmester ó- és népvándorlás kori leletekbõl, 18/19. századi harci és munkaeszközökbõl álló magángyûjteményét, valamint más gyûjtõk adományait is.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Markó Bélának ítélte Az Év Írója Nagydíjat a Romániai Írók Szövetsége – közölte hétfőn az erdélyi költő, prózaíró több könyvét megjelentető Bookart Kiadó.
A teljesítmény igazsága kell, hogy áthassa a kultúrát, ugyanakkor sokszínűségnek is kell jellemeznie a területet. Ezért a politikát száműzni, a szakmát pedig előtérbe szeretnék helyezni – hangsúlyozta Nagy Ervin kultúráért felelős államtitkár.
Azért indították, mert a közönség egy része a harmincas évek színházát kérte számon a kolozsvári magyar társulaton. A kortárs világszínház erdélyi seregszemléje lett: november 10. és 22. között 10. alkalommal rendezik meg az Interferenciákat.
A kincses városban lép fel a pozsonyi Ifjú Szivek Táncszínház, a Pupek című produkció november 3-án 19 órától látható-hallható a Kolozsvári Magyar Operában.
A Csíky András Alapítvány kuratóriuma 2026-ban megosztva ítéli oda a Csíky András-díjat Moldován Blanka színművésznek, valamint Kocsis Anna színművésznek.
Huszonegyedik alkalommal rendezik meg november 6. és 15. között az Ars Hungarica fesztivált Nagyszebenben és a Szeben megyei Vízaknán. A dél-erdélyi magyar közösség legnagyobb kulturális seregszemléjén minden program ingyenes.
A díszünnepségen jelen lesznek többek között a román királyi család tagjai, valamint a román és magyar kormány képviselői.
Immár 11. alkalommal szervezik meg a zsidó kulturális napokat Kolozsváron, a november 2. és 5. közt tartandó rendezvénysorozatra a szervezők a zsidó kultúra barátait várják Erdély kincses városába.
Életének 71. évében, október 26-án elhunyt Gyöngyössy János székelyföldi történeti grafikus, illusztrátor.
Ady szerelmei – több nő egy részben címmel érkezik budapesti vendégelőadás az Aradi Kamaraszínházba.
Látogatottsági adatok