
Fotó: Krónika
A Baróton mûködõ intézmény azt követõen gyarapodott fizikai, matematikai, természetrajzi, gépészeti és más szakkönyvekkel, hogy az EME a könyvtárában több példányban is megtalálható könyveinek egy részét átadta az erdõvidéki tékának. Az alakuló baróti dokumentációs könyvtár a napokban újabb, több száz kötetes budapesti adománnyal fog gazdagodni. „Könyvállományunk lassan eléri a kétezer, a tárgygyûjtemény pedig a háromezer darabot. Nagyon remélem, hogy idén ténylegesen is elkezdhetjük a múzeum bõvítését\" – ecsetelte Demeter László történész, az Erdõvidék Múzeuma vezetõje. Reményét fejezte ki, hogy Kovászna Megye Tanácsa idén kiutalja az intézménybõvítés terveihez szükséges pénzt. Anthony Gall ír származású, Ausztráliában élõ Kós Károly-kutató, a budapesti állatkert fõépítésze ugyanis díjmentesen készítette el Erdõvidék Múzeuma bõvítési látványtervét, a kivitelezési rajzok elkészítéséhez azonban már pénz kell. A bõvítés becslések alapján 1,2–1,4 millió euróba kerül. Demeter László szerint ez csak elsõ hallásra nagy öszszeg, ráadásul uniós fejlesztési forrásokból a pénz jelentõs részét lehetne megszerezni. Tervek szerint a bõvítés során a jelenlegi épület mellé állandó erdõvidéki történeti kiállításnak, természetrajzi, ásvány- és kõzettani gyûjteménynek, 150 férõhelyes elõadó- és kiállítóteremnek, dokumentációs könyvtárnak, raktárnak és restaurálómûhelyeknek is otthont adó épületegyüttest hoznak létre. Ugyanakkor a jelenlegi épületben Erdõvidék nagyjainak, köztük Baróti Szabó Dávidnak hoznak létre emlékszobát. Erdõvidék Múzeuma ugyanis azon a telken mûködik, amelyen Baróti Szabó Dávid, a 18–19. században élt jezsuita pap, költõ és nyelvújító szülõháza állt egykoron. A háromszobás házat a baróti Gaál Mózes Közmûvelõdési Egyesület az Illyés Közalapítvány támogatásával, a telket pedig a Székely Nemzeti Múzeum vásárolta meg 2002-ben, majd e két intézmény a városi önkormányzattal kötött megállapodásban vállalta a létesítmény közös fenntartását. Erdõvidék Múzeumát 2006 novemberében avatták fel, a létesítményben helyezték el néhai Kászoni Gáspár órásmester ó- és népvándorlás kori leletekbõl, 18/19. századi harci és munkaeszközökbõl álló magángyûjteményét, valamint más gyûjtõk adományait is.
Janovics Jenő, a kolozsvári és európai filmművészet úttörője emlékére új díjat ad át idéntől a Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) – közölték szerdán a szemle szervezői.
Emlékévet hirdettek Kallós Zoltán szellemi örökségének bemutatására. A programsorozat célja, hogy a nagyközönség átfogó képet kapjon munkásságáról, és ismét reflektorfénybe kerüljön a magyar népzene, valamint a táncházmozgalom hagyománya.
Demeter András kulturális miniszter kedden bejelentette: visszavonják azt a minisztériumi kezdeményezést, amely a közszolgálati színházakban és koncertintézményekben napi munkaidő-jelentések bevezetését írta volna elő.
Két évtized elteltével újra színházi fesztivált szerveznek Marosvásárhelyen – jelentette be kedden Facebook-oldalán a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata.
Nyílt levelet tett közzé hétfőn az UNITER (Román Színházi Szövetség) szenátusa: a több rendező, színész, színházi alkotó által aláírt nyilatkozatban tiltakoznak a bürokrácia ellen.
Szuggesztív erejű előadás készült Sardar Tagirovsky rendezésében Szatmárnémetiben, a Harag György Társulatnál: Mihail Bulgakov halhatatlan, A Mester és Margarita című művén alapuló, jól sikerült produkciót láthat a közönség.
Életének 93. évében, csütörtökön éjjel elhunyt Vásáry Tamás, a nemzet művésze, Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, karmester, a Szent István Rend birtokosa a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) rendes tagja.
Marosvásárhelyen és Kolozsváron is bemutatják hamarosan a Kossuth- és a Nemzet Művésze-díjjal kitüntetett ének- és mesemondó, Berecz András pályáját, szerteágazó életművét a teljesség igénye nélkül ismertető portréfilmet.
Fennállásának 76. évfordulóját ünnepli a Puck Bábszínház február 5-én, csütörtökön. A születésnap alkalmából ünnepi előadás-sorozattal készül a bábszínház román és magyar tagozata.
A Kölcsey-díj 2003 óta íródó történetében ő az első magyarországi születésű, nem Aradon élő személy, aki megkapta a kitüntetést, amelyet a magyar kultúra és a magyar identitás megőrzése, ápolása terén kifejtetett munka elismeréseként osztanak ki.