2012. december 19., 07:422012. december 19., 07:42
Tegnap Cserhalmi György színész és Rost Andrea operaénekes jelentette be kilépését – mindketten az MMA invitálására léptek be a szervezetbe, a szombati botrányos közgyűlés után elindult kilépési hullámmal azonban ők is megváltak tagságuktól. Az alaptörvény életbe lépése óta köztestületi funkciót kapott szervezet szombati közgyűlésén művészek, képzőművészek és képzőművészetis diákok jelentek meg váratlan performanszot bemutatva: „A Művészeti Akadémia kirekesztő, a művészet szabad!” jelszót skandálva transzparenst igyekeztek kifeszíteni, a biztonsági őrök és egy MMA-tag azonban kirángatták őket a teremből.
A közgyűlés után hárman, Bukta Imre képzőművész, Novák Ferenc koreográfus, Korniss Péter fotós jelentette be, hogy elhagyják a szervezetet. Fehér László festőművész pedig a múlt hét elején lépett ki a sorból elsőként – őt Nagy József táncművész, a Trafó igazgatója követte múlt szerdán. A kilépők sorát egy nyolcadik művész, Tompa Gábor, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója is gyarapítja, akinek azonban arról sem volt tudomása, hogy egyáltalán felvették, így amint tudomást szerzett róla, hogy rajta van a tagok listáján, azonnal kilépett.
A kilépők többsége sérelmezte Fekete kirekesztő megközelítését, amellyel a nemzeti érzelmű és egyházi elkötelezettségű művészek támogatását tűzte ki célul, nem engedve teret a másként gondolkodóknak. Novák Ferenc „Tata” elmondta: nem tudna úgy a fiatalok, a tanítványai szemébe nézni, ha egy olyan szervezet tagja lenne, ahol nem vesznek róluk tudomást. Erre a problémára, illetve a „másképp gondolkodó” művészek befogadásának szükségességére a szombati közgyűlésen elmondott beszédében is felhívta a figyelmet.
Fekete György egyébként Szörényi Levente zeneszerző a Heti Válasznak adott interjúban megfogalmazott, a jobboldali kultúrpolitikát célzó kritikája kapcsán úgy reagált: nem érti, miért „cikizi őt Szörényi, „aki minden díjat megkapott, amit a magyar államtól megkaphatott, és amelyek közül volt olyan is, amelyet „ő maga szavazott meg neki”.
Az Országgyűlés kulturális és sajtóbizottsága ellenőrző albizottságának hétfői ülésén egyébként nem tárgyalták az MMA működését, mivel Fekete betegségre hivatkozva nem jelent meg. L. Simon László kultúráért felelős államtitkár azzal kapcsolatban, hogy az MMA saját tulajdonába vonná a Műcsarnokot, elmondta: a nemzeti vagyontörvény az elidegeníthetetlen vagyontárgyak között sorolja fel a nemzeti kortárs kiállítóhely épületét, és a jogszabály módosítása – így az ingatlan átadása az MMA-nak – csak a februári ülésszak idején lesz lehetséges.
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.