2007. november 02., 00:002007. november 02., 00:00
Hogyan határozza meg magát a KO.KE.M? A KO.KE.M – Kortárs Képzõmûvészeti Múzeumot és Galériát a Nyitott Mûhely Egyesület hozta létre 2005-ben. Az intézmény egyrészt gyûjti, dokumentálja és hozzáférhetõvé teszi mindazt, ami a kortárs képzõmûvészetben történik, másrészt galériaként mûködik, ahol idõszakos kiállításokat rendezünk. Egyesületként mûködünk, amely jogi keretet biztosít a múzeum menedzseléséhez. 1999 óta folyamatosan dolgozunk, a munkánk során több koncepció is megfogalmazódott, illetve valósult meg. A tér, amelyben mûködnek, elengedhetetlen feltétele a munkájuknak? Ami a Kossuth utcai helyiségekre vonatkozó bérleti szerzõdés meghosszabbítását illeti: megértem a helyi tanács nézõpontját is, a gazdasági szempontokat. Ha másik termet ajánlanak fel, amely megfelel múzeum és galéria mûködtetésére, elfogadjuk. Reméljük, hogy konszenzus születik a kérdésben. Egy Csíkszeredában botrányosnak számító kiállításukat is felemlegették a tanácsülésen. A KO.KE.M kapcsán többször emlegetett botrányos kiállítás 2002-ben volt, mikor a KO.KE.M még nem is létezett, így fölösleges erre hivatkozni. A mûvészetet amúgy sem lehet keretek közé szorítani. A Nyitott Mûhely támogatott több mûvészt azzal, hogy kiállította munkáikat, de a felelõsség a mûvészé, aki vállalja, hogy munkája tetszik, illetve nem tetszik a közönségnek. A kiállított munkák értékérõl alkotott személyes vélemények nem tekinthetõk szakszerû értékítéletnek. A helyzet értékeléséhez szakembereket is be kell vonni. Úgy érzem, a gyakorlati kérdések érzelmi síkra terelõdtek. Fölösleges személyeskedésnek tartom, ami nem a lényeget érinti, hiszen itt két intézmény közötti jogi természetû kapcsolatról van szó. Korrektnek kell lenni, a többi személyes ügy. Ráduly Róbert polgármester javasolta a tanácsülésen, hogy figyelembe kell venni: Csíkszereda katolikus város, éppen ezért konzervatívabb is. Mennyire ért egyet ezzel a véleménynyel? Hogyan látja a KO.KE.M helyét a város szellemi életében? Nem hiszem, hogy beszélhetünk egységes városszellemiségrõl, sztereotípiának érzem ezt a kijelentést. Nem tartom konzervatív városnak Csíkszeredát. A KO.KE.M egy ajtó, ami kifelé és befelé is nyílik. A múzeum és galéria a kortárs képzõmûvészetet szolgálja, és ehhez biztonságra van szüksége. A KO.KE.M idõvel közönséget vonz, kapcsolatokat alakít ki múzeumokkal, egyetemekkel, mûvészekkel, események lebonyolítását teszi lehetõvé. Mindez nemcsak az intézménynek jó, a város hírnevét is öregbíti. Felvetõdött az is, hogy méltányos-e a többi helyi mûvésszel szemben, ha olyan mûvészeti egyesületet támogat a tanács, amelynek két tagja van. Jogos-e a felvetés, biztosít-e bemutatkozási lehetõséget a múzeum a helyi képzõmûvészeknek? A KO.KE.M-nek nem két tagja van, hanem két vezetõje, Jánosi Antal és én. A támogatás tekintetében pedig nem a tagok száma számít: a város nem egyes személyeket finanszíroz, hanem egy egyesület mûködését, magát a kultúrát, a mûvészetet támogatja. A KO.KE.M szerepét egyébként sokan rosszul értelmezik: a csíkszeredai képzõmûvészek nem hihetik azt, hogy ha létrejött egy képzõmûvészeti múzeum, akkor az automatikusan bemutatkozási lehetõséget is jelent számukra. A mûvész dolga kapcsolatot keresni a múzeummal, pályáznia kell, hogy kiállíthassa mûveit. Ez mindenütt így mûködik. Nem arról van szó, hogy nem támogatjuk a helyi képzõmûvészeket, sõt több javaslatunk volt eddig – például évente ösztöndíjjal támogatni egy-egy helyi képzõmûvészt, vagy mûterem-támogatást biztosítani. Még nagyon az elején vagyunk, elõször ki kell építeni a kapcsolatrendszert, infrastruktúrát, csak akkor beszélhetünk arról, mit jelent a csíki mûvésznek a KO.KE.M. Hogy segíthet például eljuttatni a munkáit az ország más képzõmûvészeti múzeumaiba.
Biztonságban őrizné, szakszerűen feltárná és a kortárs, helyi zenei élet számára elérhetővé tenné az Erdélyben egykor működő zeneszerzők, művészek megvalósításait a frissen megalakult Erdélyi Zeneszerzők Archívuma. Sófalvi Emese muzikológussal beszéltünk.
Az Aradi Kamaraszínház Kean című előadása kapta a Legjobb monodráma díját az idén 12. alkalommal megrendezett tatabányai MOST Feszten. Harsányi Attila címszereplő három egyórás darabot mutatott be egymásután.
Gyermekoperát mutatnak be a kincses városban ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében: Mester Dávid zeneszerző művének premierjét április 2-án tartják – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
Hosszas betegség után vasárnap 79 éves korában elhunyt Nádasdy Ádám nyelvész, költő és műfordító – közölte a család kérésére Török András Budapest-történész, a Fortepan menedzsere hétfőn az MTI-vel.
Kallós Zoltán egyszerre jelent mércét, példát és kapaszkodót a magyar nemzetnek – jelentette ki Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár szombaton este Kolozsváron, a Kallós 100 emlékév erdélyi nyitórendezvényén.
Bogdán Zsoltot, a Kolozsvári Állami Magyar Színház többszörös UNITER-díjas, Jászai Mari-díjas, Kiváló művész címmel kitüntetett színművészét arra kértük, fogalmazza meg a Krónikának a benne felmerülő gondolatokat a színház világnapja alkalmából.
Gazdag programkínálattal ünnepli a színház világnapját pénteken, március 27-én a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház.
A Kolozsvári Magyar Operában koncertszínházzal, a magyarországi közmédián portréfilmmel, tematikus műsorokkal tisztelegnek a 100 éve született Kallós Zoltán emléke előtt.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája új programsorozatot indít útjára idén. Az Olvasatórium kritikusi kerekasztal első eseményét március 26-án, csütörtökön 19 órától tartják.
Szatmárnémetiben rendez Tompa Gábor, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója, aki a Harag György Társulattal állítja színpadra Eugène Ionesco: A kopasz énekesnő című műve alapján készülő előadást.