2007. november 02., 00:002007. november 02., 00:00
Hogyan határozza meg magát a KO.KE.M? A KO.KE.M – Kortárs Képzõmûvészeti Múzeumot és Galériát a Nyitott Mûhely Egyesület hozta létre 2005-ben. Az intézmény egyrészt gyûjti, dokumentálja és hozzáférhetõvé teszi mindazt, ami a kortárs képzõmûvészetben történik, másrészt galériaként mûködik, ahol idõszakos kiállításokat rendezünk. Egyesületként mûködünk, amely jogi keretet biztosít a múzeum menedzseléséhez. 1999 óta folyamatosan dolgozunk, a munkánk során több koncepció is megfogalmazódott, illetve valósult meg. A tér, amelyben mûködnek, elengedhetetlen feltétele a munkájuknak? Ami a Kossuth utcai helyiségekre vonatkozó bérleti szerzõdés meghosszabbítását illeti: megértem a helyi tanács nézõpontját is, a gazdasági szempontokat. Ha másik termet ajánlanak fel, amely megfelel múzeum és galéria mûködtetésére, elfogadjuk. Reméljük, hogy konszenzus születik a kérdésben. Egy Csíkszeredában botrányosnak számító kiállításukat is felemlegették a tanácsülésen. A KO.KE.M kapcsán többször emlegetett botrányos kiállítás 2002-ben volt, mikor a KO.KE.M még nem is létezett, így fölösleges erre hivatkozni. A mûvészetet amúgy sem lehet keretek közé szorítani. A Nyitott Mûhely támogatott több mûvészt azzal, hogy kiállította munkáikat, de a felelõsség a mûvészé, aki vállalja, hogy munkája tetszik, illetve nem tetszik a közönségnek. A kiállított munkák értékérõl alkotott személyes vélemények nem tekinthetõk szakszerû értékítéletnek. A helyzet értékeléséhez szakembereket is be kell vonni. Úgy érzem, a gyakorlati kérdések érzelmi síkra terelõdtek. Fölösleges személyeskedésnek tartom, ami nem a lényeget érinti, hiszen itt két intézmény közötti jogi természetû kapcsolatról van szó. Korrektnek kell lenni, a többi személyes ügy. Ráduly Róbert polgármester javasolta a tanácsülésen, hogy figyelembe kell venni: Csíkszereda katolikus város, éppen ezért konzervatívabb is. Mennyire ért egyet ezzel a véleménynyel? Hogyan látja a KO.KE.M helyét a város szellemi életében? Nem hiszem, hogy beszélhetünk egységes városszellemiségrõl, sztereotípiának érzem ezt a kijelentést. Nem tartom konzervatív városnak Csíkszeredát. A KO.KE.M egy ajtó, ami kifelé és befelé is nyílik. A múzeum és galéria a kortárs képzõmûvészetet szolgálja, és ehhez biztonságra van szüksége. A KO.KE.M idõvel közönséget vonz, kapcsolatokat alakít ki múzeumokkal, egyetemekkel, mûvészekkel, események lebonyolítását teszi lehetõvé. Mindez nemcsak az intézménynek jó, a város hírnevét is öregbíti. Felvetõdött az is, hogy méltányos-e a többi helyi mûvésszel szemben, ha olyan mûvészeti egyesületet támogat a tanács, amelynek két tagja van. Jogos-e a felvetés, biztosít-e bemutatkozási lehetõséget a múzeum a helyi képzõmûvészeknek? A KO.KE.M-nek nem két tagja van, hanem két vezetõje, Jánosi Antal és én. A támogatás tekintetében pedig nem a tagok száma számít: a város nem egyes személyeket finanszíroz, hanem egy egyesület mûködését, magát a kultúrát, a mûvészetet támogatja. A KO.KE.M szerepét egyébként sokan rosszul értelmezik: a csíkszeredai képzõmûvészek nem hihetik azt, hogy ha létrejött egy képzõmûvészeti múzeum, akkor az automatikusan bemutatkozási lehetõséget is jelent számukra. A mûvész dolga kapcsolatot keresni a múzeummal, pályáznia kell, hogy kiállíthassa mûveit. Ez mindenütt így mûködik. Nem arról van szó, hogy nem támogatjuk a helyi képzõmûvészeket, sõt több javaslatunk volt eddig – például évente ösztöndíjjal támogatni egy-egy helyi képzõmûvészt, vagy mûterem-támogatást biztosítani. Még nagyon az elején vagyunk, elõször ki kell építeni a kapcsolatrendszert, infrastruktúrát, csak akkor beszélhetünk arról, mit jelent a csíki mûvésznek a KO.KE.M. Hogy segíthet például eljuttatni a munkáit az ország más képzõmûvészeti múzeumaiba.
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.