2007. november 02., 00:002007. november 02., 00:00
Hogyan határozza meg magát a KO.KE.M? A KO.KE.M – Kortárs Képzõmûvészeti Múzeumot és Galériát a Nyitott Mûhely Egyesület hozta létre 2005-ben. Az intézmény egyrészt gyûjti, dokumentálja és hozzáférhetõvé teszi mindazt, ami a kortárs képzõmûvészetben történik, másrészt galériaként mûködik, ahol idõszakos kiállításokat rendezünk. Egyesületként mûködünk, amely jogi keretet biztosít a múzeum menedzseléséhez. 1999 óta folyamatosan dolgozunk, a munkánk során több koncepció is megfogalmazódott, illetve valósult meg. A tér, amelyben mûködnek, elengedhetetlen feltétele a munkájuknak? Ami a Kossuth utcai helyiségekre vonatkozó bérleti szerzõdés meghosszabbítását illeti: megértem a helyi tanács nézõpontját is, a gazdasági szempontokat. Ha másik termet ajánlanak fel, amely megfelel múzeum és galéria mûködtetésére, elfogadjuk. Reméljük, hogy konszenzus születik a kérdésben. Egy Csíkszeredában botrányosnak számító kiállításukat is felemlegették a tanácsülésen. A KO.KE.M kapcsán többször emlegetett botrányos kiállítás 2002-ben volt, mikor a KO.KE.M még nem is létezett, így fölösleges erre hivatkozni. A mûvészetet amúgy sem lehet keretek közé szorítani. A Nyitott Mûhely támogatott több mûvészt azzal, hogy kiállította munkáikat, de a felelõsség a mûvészé, aki vállalja, hogy munkája tetszik, illetve nem tetszik a közönségnek. A kiállított munkák értékérõl alkotott személyes vélemények nem tekinthetõk szakszerû értékítéletnek. A helyzet értékeléséhez szakembereket is be kell vonni. Úgy érzem, a gyakorlati kérdések érzelmi síkra terelõdtek. Fölösleges személyeskedésnek tartom, ami nem a lényeget érinti, hiszen itt két intézmény közötti jogi természetû kapcsolatról van szó. Korrektnek kell lenni, a többi személyes ügy. Ráduly Róbert polgármester javasolta a tanácsülésen, hogy figyelembe kell venni: Csíkszereda katolikus város, éppen ezért konzervatívabb is. Mennyire ért egyet ezzel a véleménynyel? Hogyan látja a KO.KE.M helyét a város szellemi életében? Nem hiszem, hogy beszélhetünk egységes városszellemiségrõl, sztereotípiának érzem ezt a kijelentést. Nem tartom konzervatív városnak Csíkszeredát. A KO.KE.M egy ajtó, ami kifelé és befelé is nyílik. A múzeum és galéria a kortárs képzõmûvészetet szolgálja, és ehhez biztonságra van szüksége. A KO.KE.M idõvel közönséget vonz, kapcsolatokat alakít ki múzeumokkal, egyetemekkel, mûvészekkel, események lebonyolítását teszi lehetõvé. Mindez nemcsak az intézménynek jó, a város hírnevét is öregbíti. Felvetõdött az is, hogy méltányos-e a többi helyi mûvésszel szemben, ha olyan mûvészeti egyesületet támogat a tanács, amelynek két tagja van. Jogos-e a felvetés, biztosít-e bemutatkozási lehetõséget a múzeum a helyi képzõmûvészeknek? A KO.KE.M-nek nem két tagja van, hanem két vezetõje, Jánosi Antal és én. A támogatás tekintetében pedig nem a tagok száma számít: a város nem egyes személyeket finanszíroz, hanem egy egyesület mûködését, magát a kultúrát, a mûvészetet támogatja. A KO.KE.M szerepét egyébként sokan rosszul értelmezik: a csíkszeredai képzõmûvészek nem hihetik azt, hogy ha létrejött egy képzõmûvészeti múzeum, akkor az automatikusan bemutatkozási lehetõséget is jelent számukra. A mûvész dolga kapcsolatot keresni a múzeummal, pályáznia kell, hogy kiállíthassa mûveit. Ez mindenütt így mûködik. Nem arról van szó, hogy nem támogatjuk a helyi képzõmûvészeket, sõt több javaslatunk volt eddig – például évente ösztöndíjjal támogatni egy-egy helyi képzõmûvészt, vagy mûterem-támogatást biztosítani. Még nagyon az elején vagyunk, elõször ki kell építeni a kapcsolatrendszert, infrastruktúrát, csak akkor beszélhetünk arról, mit jelent a csíki mûvésznek a KO.KE.M. Hogy segíthet például eljuttatni a munkáit az ország más képzõmûvészeti múzeumaiba.
Bemutatóval zárja évadát a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház, a közönség július 3-án és 4-én 19 órától láthatja a FESTEN című előadást Eugen Jebeleanu rendezésében.
Idén tavasszal rosszindulatú daganatos betegséget diagnosztizáltak Ákosnál: az 58 éves, Kossuth-díjas dalszerző-énekes nemrégiben komoly műtéten esett át.
Későn debütált, mégis néhány év alatt a kortárs svéd irodalom egyik legismertebb szerzője lett. A Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten Karin Smirnoff írásról, Svédország átalakulásáról és könyvei kelet-európai sikerének lehetséges okairól beszélt.
Vallasek Júlia kolozsvári műfordítót jutalmazta Dsida Jenő-díjjal a Romániai Írók Szövetsége Jane Austen műveinek, valamint Doina Gecse-Borgovan Rătăciri deliberate/Haza: úton című könyvének magyarra való átültetéséért.
Négy napon keresztül várja a kortárs irodalom szerelmeseit a Bánffy-palota udvarán megnyitott, 15. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét. A megnyitó keretében átadták a Kolozsvár Büszkesége díjakat.
Átadták Országos Színházi Találkozó (OSZT) díjait vasárnap Debrecenben: a szakmai zsűri 12 kategóriában, a MASZK-SzíDoSz színészzsűri pedig 4 csoportban hirdetett győzteseket vasárnap.
Holtai Gábor Itt érzem magam otthon című filmje nyerte el a jubileumi, 25. alkalommal megrendezett kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) közönségdíját a szombat este megtartott díjátadón.
Színes programkínálattal várják a látogatókat a szombaton tartandó Múzeumok éjszakáján a székelyföldi múzeumok: a tárlatvezetések és egyéb, a kiállításokhoz köthető események mellett gyermek- és szórakoztató programok is lesznek.
Újabb kötetét mutatják be B. Kovács András sepsiszentgyörgyi írónak Kolozsváron.
Holtai Gábor első nagyjátékfilmje, az Itt érzem magam otthon is versenyez a 25. TIFF fődíjáért. A hatalom és az alkalmazkodás természetét vizsgáló pszichológiai thrillert hétfő este vetítették a Győzelem moziban a rendező jelenlétében.