
Fotó: A szerző felvétele
2009. március 09., 09:562009. március 09., 09:56
A vezető szerint a gazdasági válsággal magyarázható megszorító intézkedések sajnos a művészeti intézményeket sem kerülik el. „Tavaly a megyei és a városi tanács karöltve biztosított anyagi fedezetet számunkra, idén viszont csak a megyétől számíthatunk segítségre. Úgy tűnik, országos szinten csökkentik a kiadásokat, így, megyei intézmény lévén, nekünk is 30 százalékkal kevesebből kell gazdálkodnunk” – részletezte Stier.
„Minden megyei finanszírozású közintézmény kevesebb pénzt kap idén, mint az eddigiekben. Országos viszonylatban 30 százalékos deficitről beszélnek. Nemrég felkértük az intézményvezetőket, próbáljanak valamilyen stratégiát kidolgozni, amivel öszszébb tudjuk húzni a nadrágszíjat. De ez sem jelent megfelelő megoldást, hiszen a megyének vannak olyan intézményei, akiktől ha elvonunk akár egyetlen százalékot is, óriási kieséssel kell számolniuk. A gyerekvédelemnek például minden banira szüksége van, másképp nem tudja ellátni a szociális eseteit” – közölte lapunkkal Nagy Szabolcs, a megyei önkormányzat sajtóreferense.
A szóvivő szerint ezek az elképzelések egy válságterv részét képezik. „Fel kell készülnünk a legroszszabb helyzetre, és akkor nem érhet minket meglepetés. Ha időközben jobb irányba változik a gazdasági helyzet, lesz majd miből gazdálkodnunk” – tette hozzá Nagy.
A színházvezetők elképzelései szerint a jövő évi munkát helyi erőkkel oldják majd meg.
Azokat a feladatokat, amelyeket eddig külső munkatársként meghívott színészek, rendezők, jelmez- és díszlettervezők segítségével valósítottak meg, ősztől helyi művészekkel oldják meg. „A megyei tanács arra kérte a fennhatósága alá tartozó intézmények igazgatóit, hogy az említett 30 százalékot az eddig kifizetett pluszjuttatások levágásával próbálják meg kisakkozni. Ám a színház esetében nem beszélhetünk semmilyen pótlékról, mert a mi alkalmazottaink sohasem kaptak ilyesmit. Sem veszélyességi, sem egyéb juttatás nem járt nekik eddig, és ezek szerint ezután sem fog” – fűzte hozzá a színház gazdasági felelőse.
Mivel nem lesz miből kifizetniük a meghívott művészeket, a színház két társulatának és a bábszínháznak állandó alkalmazottai segítségével kell megvalósítania a jövő évad műsortervét. „Sajnos nem tudunk új embereket alkalmazni, és előfordulhat, hogy ezután év végi prémiumokat és érdemjuttatásokat sem adhatunk, de hangsúlyozni szeretném, hogy a meglévő személyzetből senkit sem akarunk elbocsátani, mindenkire nagy szükségünk van” – szögezte le Stier, aki szerint a vidéki kiszállásokat nem érinti az említett kényszerhelyzet, mert azokat más forrásokból oldják meg. Terv szerint a jövő évadban mind a román, mind a magyar társulat megtartja majd az előző években megszokott számú előadást, csak a kivitelezésen kell változtatniuk.
A megyei tanács az alkalmazottak bérét ezután is állja, de semmilyen pluszkiadást nem tud magára vállalni. A gazdasági igazgató szerint eddig a színház, mint intézmény, még nem pályázott nagyobb finanszírozású projektekre, de most ennek is eljött az ideje. „Eddig csak a magyar társulat pályázott különböző határon túli alapoknál. Mostantól a teljes intézménynek kell majd romániai és külföldi pénzekért versenyeznie. Ennek érdekében januárban a Nyíregyházi Móricz Zsigmond Színházzal és a Temesvári Csíki Gergely Színházzal már bekapcsolódtunk egy közös európai finanszírozású programba” – vázolta a gazdasági igazgató.
A Miniallűrök (2021) és a Lélekporc (2023) után TEjben, jajban, világvégÉN címmel jelent meg az UNITER- és Jászai Mari-díjas színművész legújabb verseskötete, aminek az „ősbemutatóját” Aradon tartották.
Napjaink zajos világában különösen fontos, hogy a gyerekek már kiskorukban találkozzanak a komolyzenével. A LurkOpera játékos foglalkozásai során az opera nemcsak élmény, hanem eszköz a koncentráció, kreativitás és érzelmi intelligencia fejlesztésére.
Ismét adventi turnéra indul a Kaláka. A népszerű zenekar december 4-én a budapesti Deák Ferenc téri evangélikus templomban kezdi a Szabad-e bejönni ide betlehemmel? című műsorsorozatát, és 21-én este Óbudán zárja.
Lázár Ervin Szegény Dzsoni és Árnika című meséjét mutatja be a Nagyvárad Táncegyüttes Mikulás ünnepén.
A 130 éves filmművészet tiszteletére 130 kortárs és klasszikus magyar alkotás érhető el ingyen öt héten át, adventtől Vízkeresztig, hétfőtől január 6-ig az idén ötéves Filmio kínálatában.
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.